udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 572 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-572
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. március 1.

A Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ a legrövidebb időn belül át kell adnia Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak /CNSAS/ a múlt rendszerben a lakosokról készült jelentéseket tartalmazó iratok kétharmadát – döntötte el február 28-án a Legfelsőbb Védelmi Tanács. A Traian Basescu elnök által először vezetett testület döntése megkönnyítheti az irattár felügyelésével foglalkozó bizottság munkáját. A testület tagjai évek óta arra panaszkodnak, hogy nem tudnak alapos munkát végezni, mert nem férhetnek hozzá a dokumentumokhoz. Basescu a védelmi tanács ülése után közölte, a hírszerző szolgálat és a felügyelő bizottság közösen áttanulmányozza a harmadik harmadhoz tartozó iratcsomókat és csak azután döntik el, hogy mi lesz azok sorsa. A védelmi tanács tagjai a Dan Voiculescu humanista pártvezért gyanúba keverő ICE Dunarea archívum titkosításának megszűnéséről is döntöttek. Ennek következtében a következő egy hónapban a hírszerző szolgálat illetékesei megvizsgálják az archívum mely része hozható nyilvánosságra. Mint ismeretes egyes román lapok azzal vádolták meg Voiculescut, hogy az egykori Szekuritaté pénzét forgató ICE Dunarea pénzéből gazdagodott volna meg. /Nyilvánosságra került múlt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Traian Basescu államfő részletezte, a határozat nyomán a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mintegy „12 kilométernyi iratot” ad át a CNSAS-nak „a legrövidebb időn belül”. Ezek egy része a bukaresti, más része a vidéki archívumokból kerül át az archívumba, amelyet immár a CNSAS felügyel. Az államfő elmondta, a titkosszolgálatok és az átvilágítók folytatják a Szekuritáté-archívum fennmaradó egyharmadának a vizsgálatát, és ennek sorsáról később döntenek. Csendes László, az átvilágító bizottság magyar tagja elmondta, hogy régóta vártak erre a határozatra. Amíg ugyanis az adatokat a titkosszolgálatoktól kellett kérniük, ki voltak szolgáltatva ezeknek. Csendes sokallotta, hogy a dossziék egyharmadánál merül fel a titkosság esetleges fenntartásának a kérdése. 2000-ben a CNSAS illetékese elmondta, az RMDSZ képviselő és szenátorjelöltjei között egy olyan személy is van, aki együttműködött a Szekuritátéval, de a neve nemzetbiztonsági okokból nem hozható nyilvánosságra. /Gazda Árpád: Tizenkét kilométernyi szekuritátés dosszié. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 1.

A bukaresti román lapok az elmúlt héten össztűz alá vették a román hírszerzés vezetőit. A Curentul azt írta, hogy nemcsak a román államfő elleni állítólagos merényletről szóló információknak, hanem a magyar Trianon-film tervezett bukaresti tévévetítésével kapcsolatos botránynak is Radu Timofte, a hírszerzés (SRI) igazgatója az igazi forrása. Radu Timofte hírszerző igazgató kijelentette, hogy az SRI megfigyelés alatt tart “bizonyos külföldi újságírókat”, akik “nemzetbiztonsági veszélyt képező tevékenységet fejtenek ki” Romániában. Timofte közölte, hogy a NATO illetékes szervei az SRI-t “a volt szocialista országok legjobb titkosszolgálatának tartják. A Curentul szemére vetette az SRI-főnöknek, hogy “az etnikumközi feszültségek kiprovokálásáig Timofte (egyelőre) kirobbantotta a merényletek hisztériáját”. /Össztűz alatt a román hírszerző szolgálat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 1.

Az Európa Tanács tagországainak helyi és regionális önkormányzatokért felelős miniszterei február 24-25-én Budapesten tartották 14. konferenciájukat. A tanácskozást háromévenként rendezik meg. A hattagú román küldöttséget Liviu Radu közigazgatási reformokért felelős államtitkár vezette. A miniszteri tanácskozáson elfogadták „A minőségi helyi és regionális kormányzás” programját, melyet az ET a Parlamenti Közgyűléssel és a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusával együttműködve fog megvalósítani. /Guther M. Ilona: ET-konferencia az önkormányzatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2005. március 1.

Magyarország és Románia közötti kereskedelmi forgalom – 1992 óta folyamatos bővüléssel – a múlt év január-novemberi 11 havi adatai szerint újabb rekordszintet ért el, már átlépte a 2 milliárd USD-s határt. 2004. december 31-ig 5010 magyar tőkeérdekeltségű cég volt bejegyezve Romániában, ezzel Magyarország a 7. legnagyobb befektető Romániában. A bejegyzett cégek törzstőkéje 347,07 MUSD, ez a 12. helyet jelenti a romániai külföldi befektetők rangsorában, de valójában mintegy 720-740 MUSD-re becsülhető a ténylegesen befektetett össztőke értéke. A román származású tőke magyarországi jelenléte 6010 bejegyzett vállalkozásban 50-55 MUSD jegyzett tőkét képviselt. Magyarország EU-csatlakozása negatívan hatott az agrártermékek romániai exportjára – a gabonafélék exportja például 62,53%-kal csökkent – az elmúlt napok strasbourgi fejleményei az agrárkereskedelem javulását is lehetővé teszik idén. Az Európai Parlament február 22-i plenáris ülésén Strasbourgban megadta hozzájárulását az EK-Románia Társulási Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásához. Magyarország és Románia 2004. május 1. előtt ugyanis a CEFTA keretében kedvezményes feltételekkel bonyolíthatta egymás közötti áruforgalmát. Magyarország EU-tagsága azonban az egyezmény felmondását tette szükségessé, mivel az EU tagállamainak harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatait a közös kereskedelempolitika szabályozza. /Magyar-román gazdasági kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2005. március 1.

A tüntető magyarországi gazdák Budapesten követelik jussukat, és velük rokonszenvez az EU gazdatársadalmának jelentős része. A magyar gazdákat jogosan megillető agrártámogatási kifizetések kapcsán döbben rá az ember, hogy milyen óriási összegeket vághat zsebre a francia, német, vagy holland gazda, miközben ennek az összegnek a 25 százalékát kitevő agrártámogatásokért tüntetnek Budapesten, írta Makkay József, a lap munkatársa. Az agrárszakemberek tudni vélik, hogy a 4,5 millió romániai törpegazdaságból jó esetben 1 millió maradhat az Európai Unióban. A kolozsvári agrárfórumon a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) vezetői, az Erdély különböző régióiból összesereglett magyar agrárszakemberek tették szóvá, hogy baj van a mezőgazdaságban. Az RMDSZ politizálására jellemző Antal István képviselőnek az aggálya az erdélyi magyar gazdák azon javaslatára, hogy a már lezárt mezőgazdasági fejezetet újra kellene tárgyalni. Antal szerint ez azt jelentené, hogy az erdélyi magyar gazdák nem akarják az EU-csatlakozást. /Makkay József: Uniós mézesmadzag a gazdáknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 1.

Akad még jó néhány “pettyes” múltú a frissen kinevezett kormánybiztosok és kormánybiztos-helyettesek között. Például Strujan Constantin Hargita megyei kormánymegbízott egy esztendővel ezelőtt még szocdem színekben szaladgált, de azóta demokrata lett. Azt sem lehet érteni, hogy a brassói Madaras Lázár miért lett Mehedinti megye prefektusa. Mona Musca művelődési miniszternek a Trianon című film vetítésének hallatán Erdély elrablása jutott eszébe. Közben a Demokrata Párt elnöke, Emil Boc által vezetett Kolozsvár egyik negyedének főutcája továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu nevét viseli. A bukaresti Északi pályaudvar közelében lévő Negruzzi utcában hatalmas zöld tábla hirdeti, hogy itt van Mihály arkangyal légiójának, azaz a Vasgárdának a székhelye, ahol fasiszta típusú összejöveteleket tartanak. Az újságárus bódékban a legionáriusok lapjait meg könyveit árulják. /Román Győző: Újból ellopjuk Erdélyt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 1.

Gál Kinga sajtóközleményt adott ki az Európai Parlamentben a szólásszabadság helyzetéről Romániában: „Sajnálattal nyugtáztam a román hatóságoknak a 89 előtti időszakot idéző eljárását egy magyar történelmi dokumentumfilm vetítése körül, néhány héttel az európai csatlakozási tárgyalások lezárása után és röviddel a csatlakozási szerződés aláírása előtt. Az intézkedések a legalapvetőbb egyéni jogokat, a kultúra és a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák, ezért európai parlamenti képviselőként fontosnak tartom felhívni mind az Európai Parlament, mind a Bizottság figyelmét az eseményekre. Elfogadhatatlan az eljárássorozat, amelynek a civil szervezetek, a protestáns egyházi intézmények tagjait és vezetőit vetették alá Erdély nagyobb városaiban (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely) 2005. január 7-e és 14-e között. Rendőrségi eszközökkel megfélemlítették, kihallgatták és aránytalanul magas pénzbüntetéssel sújtották őket, csupán azért, mert részt vettek és/vagy helyet adtak a már Magyarországon filmszínházakban, magyar köztelevízióban sugárzott történelmi dokumentumfilm levetítésének azokban a városokban, ahol nagyobb helyi magyar közösség érdeklődésére számíthattak. Az erdélyi fiatalok civil kezdeményezését nagy érdeklődés övezte – így még felfoghatatlanabb, hogy 89 előtti diktatórikus módszerek alkalmazásával (áramszünet, rendőrségi megfélemlítés) igyekeztek meggátolni a filmvetítést, például Marosvásárhelyen. Ahol a filmet le tudták vetíteni, a román hatóságok még a vetítésnek helyszínt adó protestáns egyházat is zaklatták arra a törvényre hivatkozva, amely a hivatalos filmszínházakra érvényes. Mindez gyökeresen ellentétes az EU alapelveivel, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a közösség számára biztosított békés gyülekezési szabadságjog és az egyházak életének függetlensége. Az eset a lassan fejlődő romániai civil társadalom és civil kezdeményezések elleni indokolatlan fellépésnek minősíthető, ami legkevésbé fogadható el egy magát liberálisnak nevező kormánytól. A véleménynyilvánítás szabadsága az Európai Emberjogi Egyezmény 10. cikkelye szerint egyforma joga a többséghez és a kisebbséghez tartozó egyénnek. A kultúra szabad áramlása megillet mindenkit, a romániai magyar közösséget is, hiszen ez az egységes európai eszme lényege.” /Gál Kinga sajtóközleménye az Európai Parlamentben. A szólásszabadság helyzete Romániában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 1.

Nagyváradot szokták a tolerancia városának nevezni. Manapság egyre inkább a gyávaság települése lesz, írta Csűry István. A város egyik 1693-ben épült római katolikus templomát 1786-ban a rutén ajkú görög katolikusoknak ajándékozták. Ezt a templomot az 1948-as államosítás alkalmával elkobozták az ortodox államegyház javára. Ez az áltulajdonos további területekre vetett szemet, mondván, annak idején ők veszítették el ezeket. Tisza Kálmán közelben állt bronzszobrát 1945-ben ledöntötték, talapzatán ma Barbu Stefanescu Delavreancea szobra áll 1970 óta. A református egyházkerületi székház az 1989 után erőszakosan térfoglaló állami egyetem tulajdonába került, ahogy sok történelmi épület lett csendőriskola stb. A Református Leánynevelő Intézetet még a közelmúltban is engedték átkeresztelni Andrei Saguna nevére a tanácsban levő magyarok, ahelyett hogy jogos tulajdonosának visszaszolgáltatták volna. Nem kellene elhallgatni, hogy a mai megyei rendőrség melletti Szemináriumi templom sem az ősi ortodox tulajdon, hanem a jezsuitáktól kapott görög katolikus örökség, amit az államosítás (1948) játszott a kezükre. A magyarok toleranciáját próbára teszik, például Ippen nemcsak azt írják ki a bejáratoknál, hogy mártír falu, hanem a magyarok állítólagos bűnét kőbe vésve megörökítik. Hadd szégyenkezzen minden utód. Cserében Gyantán elnézik, hogy a magyarok megemlékezzenek áldozatokról, de a hegyi gyilkos hordákról nem akarnak hallani, ott nem lehet felirat arról, hogy magyarokat öltek meg. „Nagyváradon már ástak el szobrot, már öntöttek be szobrot, már vettek el templomot, és bontottak el templomot, megalázták számtalanszor a magyart... és nemcsak Nagyváradon. Meddig tolerálhatjuk?” /Csűry István: Tolerancia többségi óhajra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 1.

A napokban mutatta be a Duna TV-ben az óradnai magyarság felélesztéséről a riportfilmet. Egy szál lelkes óvónő (Bauer Rozália) a melléje állt kis csapattal, valóságos csodát művelt. Voltak hasonló témájú riportok a Dunában, de a tömbmagyarsághoz és elsősorban a Székelyföldhöz viszonyítva, a szórvány a szükségesnél jóval kevesebbet jelenik meg. Pedig az erdélyi magyarság közel fele, vagy már annál is több hovatovább szórványban él. Ezért fontos, hogy a Duna TV többet járjon a szórványba. Sike Lajos újságíró az elmúlt években Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester többet szerepelt a Duna TV-ben, mint az összes többi erdélyi magyar polgármester. Szerinte inkább az olyan magyar polgármestereket kell reflektorfénybe állítani, mint Ilyés Gyula (Szatmárnémeti), Kaba Gábor (Zsombolya) vagy Nagy András (Szászrégen), akik a román választók bizalmát is elnyerték. /Sike Lajos: Cseppek a Dunába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2005. március 1.

Február első hetében tartották Hargita megyében az első, illetve ötödik osztályba a beiratkozásokat. Magyar tannyelvű első osztályba 2941 gyermek iratkozott, ez 179 osztályt jelent. Tavaly 3375 gyermek iratkozott, az induló osztályok száma 189 volt. Román tagozatra idén 507 gyereket írtak be 33 osztályba, tavaly 602 gyerek volt, értük 37 osztály indult. Ötödik osztályban valamivel jobb a helyzet, idén 2955 gyermek számára 156 osztályt indítanak, román tagozaton pedig 569 gyermeknek 29 osztályt. Tavaly 2979 magyar gyermek tanult 157 osztályban, 641 román gyermek pedig 31 osztályban. /Takács Éva: Kevesebben iratkoztak első és ötödik osztályba. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2005. március 1.

Az RMDSZ Oktatási Bizottsága február 28-án véglegesítette az Arad megyei oktatási stratégiatervezetet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban. Csak néhány pedagógust érdekelt az Arad megyei oktatás jövőképe. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint jelenleg 3222 diák tanul magyarul 15 iskolában (I–VIII. osztály), 29 óvodában; öt iskolában fakultatív, öt iskolában pedig vasárnapi iskola típusú oktatás folyik. A magyar nyelven oktató 246 pedagógus közül 230 szakképzett, 16 szakképzetlen, 14 nyugdíjas. Nagy Gizella, az RMDSZ Oktatási Bizottságának elnöke szerint a cél minden magyar gyereket magyar iskolába járatni. A találkozón az országosan is jelentkező problémáról volt szó: gyerekhiány, a szakképzetlen pedagógusok száma, az oktatás minőségének romlása, szociális gondok, a pénzügyi támogatások késése és a pénzhiány. /(nagyálmos): Oktatási stratégia Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2005. március 1.

Február minden hétvégéjére esett felnőttképzési program a temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében. Az Apáczai Közalapítvány által támogatott rendezvénysorozat a munkavállalók munkába állásának segítését célozta: Aradon két, Zsombolyán egy tréning volt, a programot a temesvári Kós Károly Közösségi Központban tartott előadás zárta. Csoportonként 18–22 fiatal vett részt a képzéseken. /P. L. Zs.: Karrierépítésről pályakezdőknek és munkanélkülieknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2005. március 1.

A romániai magyar média nem reagált arra, amikor a román ifjúsági válogatott edzője megtiltotta a többségében magyar nemzetiségű ifjúsági válogatott jégkorongozóknak, hogy egymás között magyarul beszéljenek. Még le is parasztozta a csíkszeredai fiúkat. Amikor a szülők, illetve a csíki csapat vezetői értesültek az esetről, azonnal buszt küldtek a 16 játékosért. Akkor a román hokiszövetség leváltotta az edzőt, s a következő mérkőzésen a csapat megnyerte a találkozót. Sokadszorra történik meg, hogy a Bukarestben vendégszereplő csíkszeredai jégkorongozók mérkőzésén magyarellenes jelszavakat skandál az egész lelátó: kifele a magyarokkal az országból. Tokay György még kisebbségi minisztersége idején, valamikor 1996-ban vagy 97-ben feljelentést tett a bukaresti nacionalista, idegengyűlölő megnyilvánulásokért ismeretlen tettesek ellen. Akkor is egy hasonló hokimérkőzésen hangzottak el magyarellenes, illetve egy Dinamo–Rapid futballmeccsen romaellenes jelszavak. A nyomozóhatóság mindmáig nem adott választ a miniszteri (!) feljelentésre. A szélsőnacionalista bukaresti közönség immár 7-8 éve büntetlenül folytatja a hazai magyarság sértegetését. Ujj János kíváncsi arra, hogy a magyar politikusok közül ki veszi a bátorságot, s tesz feljelentést a nyomozószerveknél, s ha kell, a nemzetközi bíróságokon is? /Ujj János: Meddig? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2005. március 1.

Március 7-én az aradi színházban vendégszerepel a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Martos Ferenc–Huszka Jenő Lili bárónő című háromfelvonásos operettjével. /(Nagyálmos): Lili bárónő az aradi színházban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2005. március 1.

A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) képzőművészeti kara bekapcsolódna Nagyvárad kulturális életébe: kiállításaikkal, vetítéseikkel emelnék annak színvonalát – fejtette ki sajtótájékoztatóján Újvárossy László, a PKE képzőművészeti karának tanszékvezető-helyettese. Most elsősorban az intézmény székhelyén rendeznek kiállításokat, de az egyetem szeretné megnyitni a tíz éve bezárt városi galériát, és valószínű, hogy hamarosan a Kőrösvidéki Múzeummal is együttműködésre lépnek. Magyar nyelvű képzőművészeti egyetem három éve működik Nagyváradon: a 75 diák többek közt vizuális kommunikáció, animáció és videó szakon sajátíthatja el az alapokat. /B. L.: Nyitna a város felé a PKE képzőművészeti kara. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 1.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban Ion Caramitru színművész, a Román Színházi Szövetség /UNITER/ elnöke átadta a 81 éves Lohinszky Lórándnak a Románia Csillaga Érdemrend tiszti fokozatát. A művész megtiszteltetésnek veszi azt, hogy a legmagasabb rangú állami elismerésben részesült. /(Máthé Éva): Magas rangú állami kitüntetés Lohinszky Lórándnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2005. március 1.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete 2000-ben kilépett az országos gazdatömörülésből és RMGE-Maros néven hozott létre jogi személyiségű független, önálló szervezetet. A múlt évben, december 27-én Hármasfaluban a gazdaköri elnökök közgyűlésén született a határozat, miszerint az RMGE-Maros név helyett felveszik az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az EGE február 28-án tartotta közgyűlését. Csomós Attila, az RMGE-Maros elnöke elmondta, 1094 tagdíjat fizető tagja van megyében, összesen 32 jogi személyiséggel és azzal nem rendelkező gazdakörök tagjai. Ezenkívül társult tagok a holtmarosi Transsylvania Szarvasmarha-tenyésztők, a Mezőmadarasi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, s a Hármasfalusi Méhészegyesület is. Az EGE számos nemzetközi kiállításon vett részt. Megválasztották a vezetőséget. Elnök Csomós Attila, elnökségi tagok: Berekméri Sándor, dr. Bocz István, Fazakas Miklós, Biró Csaba, Nemes József, Nyárádi István. /(kilyén): Erdélyi Gazdasági Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2005. március 1.

Budapesti fideszes politikusok adományjátékokat adtak át a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjének, Böjte Csaba ferences atyának. Ez alkalomból beszámoltak a karácsony előtt indult és most befejeződött Összetartozunk képeslapküldő mozgalomról is. Sokakat elkeserített a kettős népszavazás eredménye. A civil polgári életből jött egy kezdeményezés: küldjenek egy lapot a határon túli magyarságnak – elevenítette fel Kupper András az Összetartozunk képeslapküldő mozgalom kezdetét. Vaszilov Eszter, a mozgalom kezdeményezője elmondta, noha a kezdeményezés nem kapott nagy nyilvánosságot, mégis több mint 3 ezer képeslap érkezett. Böjte atya azt mondta a gyerekeknek az árvaházban, hogy ők is szavazzanak. Úgy szavaztak, hogy minden gyerek hozott egy játékot. Több mint 700 játék gyűlt össze, és azokat elvitték a moldvai csángó magyar gyerekeknek. Böjte Csaba úgy érzi, szükség lenne egy ottani magyar iskolára, és ennek a támogatására biztat mindenkit. Ajándékok erdélyi gyermekeknek és felnőtteknek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 1.

K. Jakab Antal indítványozta, hogy Romagyarorszának nevezzék az államszövetséget, amelynek alapkövét nemrég tették le a román–magyar kormánytalálkozón, amikor a felek elhatározták, hogy a jövőben évente közös kormányülést fognak tartani. Hála és dicsőség érte Gurcsán Ferencnek, valamint Markó Béla RMDSZ-elnöknek, államminiszternek, aki kijelentette, hogy akkor vonul majd vissza a politikai küzdőtérről, amikor létrejön a székely területi autonómia. /K. Jakab Antal: Romagyarország. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 1.

A Tövishát Kulturális Társaság tisztújító közgyűlését tartották meg február végén Zilahon. Közművelődési rendezvényeik közül kiemelkedik a Tövisháti Napok megszervezése, amelyeknek keretében tudományos előadásokra került sor. A Tövishát Kulturális Társaság újabb mandátummal ruházta fel a hét tagból álló kuratóriumot, amelynek elnöke Gyalay György /Szilágycseh/ lett, titkárává Vida Katalint újraválasztották. /Tövisháti tisztújítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2005. március 1.

A Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetséggel együtt 1997-ben hozta létre azt a foglalkoztató műhelyt, amelyben mozgássérültek és értelmi fogyatékosok számára teremtenek munkalehetőséget. Időközben a varrodában dolgozó 26 személy munkaképessége nőtt, termékeiket értékesíteni tudják. Egy sikeres pályázat segítségével nemrég felújították és kibővítették a foglalkoztató műhelyt. Február 28-án bemutatták a Caritas, valamint a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetség képviselői a felújított műhelyt. Fikó Csaba, a Handicap Kft. vezetője elmondta, hogy olyan személyeket foglalkoztatnak itt, akik máshol nem tudnának dolgozni. A törvénykezés nem teszi lehetővé, hogy munkakönyvvel alkalmazzák őket, akkor ugyanis elveszítenék az 1,4 millió lejes segélyüket. Ezért fizetést nem biztosíthatnak számukra, kereset helyett zsebpénzt tudnak nyújtani az itt dolgozóknak. A tervek között szerepel a csíkszeredaihoz hasonló foglalkoztató műhelyek létrehozása a megye többi városában is, hogy legalább körzetenként meg tudják oldani a fogyatékosok munkaterápiás foglalkoztatását. /Takács Éva: Nem kéregetnek. Dolgoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2005. március 1.

Magyarországi ,,kisúgók” Miskolcon, Orbán Viktor kocsija után szegődve, kamerájukkal elkapták azt a pillanatot, amikor a volt kormányfő éppen kinyitni készült csomagtartóját. A Volkswagen hátulján látható volt Nagy-Magyarország kontúrja, a közepén a H betűjellel. A bukaresti Jurnalul National február 17-i száma közölte, a paparazzók világhálóra vitték a felvételt. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy Magyarország volt kormányfője és a 2006-os választásokon ismét hatalomátvételre készülő miniszterelnök-jelölt irredenta, nacionalista, antiszemita, fasiszta, horthysta, kádárista, s minden egyéb. A bukaresti román lap a Népszavát emelte ki mint fő forrást: ,,Orbán kocsiját a revizionizmus szimbóluma díszíti.” A lap közölte Orbán Viktor válaszát is: ,,nem szégyen Magyarország régi nagyságáról tudni s az elmúlt századok kulturális értékeire büszkének lenni”. – A román embert nem botránkoztatja meg, ha nagy formátumú iskolai és hivatali falitérképeken Besszarábiát és a mai Romániát együvé ragasztva látja. A magyar irredenta veszélyt Bukarestben nem román titkosszolgálati eszközökkel ,,derítik ki”, hanem magyar médiumokból halásszák ki. Magánszorgalmú kutyák koslatnak Miskolcon, hogy a politikust megpróbálják bemocskolni, írta Sylvester Lajos. Valamikor Rákosi Mátyás panaszkodott a bukaresti elvtársaknak, hogy mennyivel könnyebb az ő dolguk, a románoknak nem kell nyolcmillió fasisztával szembenézniük. ,,Félre a múltba forduló, bezárkózó, nacionalista, enyhén klerikális rovátkákkal, amelyeket az ajtófélfára vésünk, most már máshoz kell mérni a dolgokat. Új kor, nyitott Magyarország, és ehhez új mértékegység illik” – mondta ugyanezekben a napokban Budapesten valaki. /Sylvester Lajos: A ,,kisúgók” dicsérete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2005. március 1.

Február 26-án Hargitafürdőn járt Farkas Bertalan, az egyetlen magyar űrhajós, eleget téve a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) meghívásának. A találkozó megszervezésében a magyarországi Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége (HTBK-OSZ) segítette a CSTIT-t. A két szervezet között évekkel ezelőtt együttműködési megállapodás jött létre. Berencsi Attila, a HTBK-OSZ jelen lévő képviselője elmondta, hogy a napokban utaltak ki jelentősebb támogatást a csíkkozmási ifjúsági szervezet (KOMISZ) részére, tánccsoportjuk 2004-es fellépési költségeik részbeni fedezésére. Idén a magyarországi szervezet támogatja több csíki ifjúsági szervezet hagyományápoló kezdeményezését, illetve közösen szervezik meg júniusban Marosfőn a Kárpát-medencei középiskolás történelmi vetélkedő döntő szakaszát. A marosfői táborozást megelőzően felvidéki, kárpátaljai, Magyarországról Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, illetve Hargita és Kovászna megyei középiskolákat kérnek fel a vetélkedők helyi szintű megszervezésére. /Ifjúsági rendezvények Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2005. március 1.

Baróti Híradó címmel ingyen hozzáférhető havilapot indít az önkormányzat, határozott legutóbbi ülésén a városi tanács. Nagy István polgármester elmondta, az ötszáz példányban megjelenő Baróti Híradó magyar nyelven fog megjelenni, egyes híreket román nyelven is közölnek. /(hecser): Itt a Baróti Híradó! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2005. március 1.

Megjelent Ráduly János rovásírás-tankönyve /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely/. Ráduly kisebb könyvtárra rúgó cikket, tanulmányt írt korábban a rovásírásról. /b. d.: Ráduly János rovásírás-tankönyvecskéje. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2005. március 2.

A határon túli magyarok örömmel fogadták a kormány azon kezdeményezését, hogy felgyorsítsák a lassú és körülményes honosítási eljárást, mondta Avarkeszi Dezső letelepítési, bevándorlási és honosítási kormánybiztos március 1-jén Budapesten. Avarkeszi Dezső a Szülőföld Alapról, valamint a honosítással, idegenrendészettel kapcsolatos kérdésekről elmondta, hogy önálló képviselői indítványát a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítására március 1-jén átadta a határon túli magyar szervezetek képviselőinek, akik egyetértettek javaslataival. A jelenlegi szabályok szerint például az adhat be állampolgársági kérelmet, aki egy éve Magyarországon lakik, és ezt követően 21 hónap áll rendelkezésére a belügyminiszternek, hogy felterjessze a kérelmet a köztársasági elnöknek. A javasolt változás szerint a Magyarországon letelepedési engedélyt kapott kérelmező azonnal beadhatja a kérelmet, a belügyminiszter pedig hat hónap után, de 12 hónapon belül terjesztheti fel a köztársasági elnöknek. Avarkeszi Dezső emlékeztetett, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényt február 14-én fogadta el a parlament, amire azért volt szükség, hogy a magyarországi adózók már az idén felajánlhassák adójuk egy százalékát a szülőföldön való megmaradást, boldogulást támogató alap javára. A módosítási javaslatok egyebek között azt célozzák, hogy a MÁÉRT tagszervezeteinek legyen nagyobb befolyásuk a Szülőföld Alapról rendelkező testületek összetételére, valamint hogy minden évben legalább egy milliárd forintot költségvetési forrásokból az alap céljaira fordítsanak. „A mostani egyeztetés immár a második a január 31-ikén és február 1-jén lezajlott találkozó után, és erre is a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) képviselettel rendelkező szervezetek kaptak meghívást” – mondta el Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár, aki március 1-jétől Boros Jenőt váltja ezen a poszton. /Gyorsabb honosítást céloz meg a nemzetpolitikai program. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2005. március 2.

A romániai magyarság ellen elkövetett jogtalan intézkedések, mulasztások és törvények is helyet kaptak abban az emberi jogok helyzetéről készített országjelentésben, amelyet az amerikai Külügyminisztérium tett közzé Washingtonban. A dokumentum bírálja az ország jelenlegi vezetését: „Bár az alkotmány garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a gyakorlatban a bírák a politikai szféra állandó nyomásának vannak kitéve. „ A széles körű korrupció továbbra is probléma, annak ellenére, hogy az új kormány kezdetben – sajnos csak részleges – lépéseket tett ennek felszámolása érdekében” – áll a jelentésben. A román hatóságok rendkívül megnehezítik a kommunizmus évtizedei alatt elkobzott egyházi, közösségi és magánjavak visszaszolgáltatását. A romániai egyházak által visszaigényelt 7568 ingatlan közül a kormány által felállított restitúciós bizottság mindezidáig csak 574 esetben hozott pozitív döntést. A négy történelmi magyar egyháznak a kormányhatározatok által visszaszolgáltatott 33 épület közül csupán húszat vehettek birtokba. A bizottság újabb 340 épületet juttatott vissza papíron a magyar egyházaknak, de a restitúció nagyon kevés esetben történt meg. Románia megrovásban részesült diszkriminatív választási törvénye miatt is, amely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás – többek között a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – indulását a tavaly nyári helyi választásokon. „Az MPSZ-nek 15 megyéből és Bukarestből összegyűjtött 25 ezres támogatói listát kellett leadni ahhoz, hogy jelöltjei indulhassanak a helyhatósági választásokon. Mindeközben a romániai magyarság másik képviseleti szervezete, az RMDSZ úgy indíthat jelölteket a helyhatósági és parlamenti választásokon, hogy nem kell tagjainak számát bizonyítania” – állapította meg az amerikai külügyi jelentés. A csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása elé gördített akadályoknak is nagy teret biztosított a washingtoni jelentés. „Egyes – archaikus magyar nyelvet használó – moldvai római katolikus közösségek számára a hatóságok nem tették lehetővé, hogy az ide vonatkozó kormányhatározat értelmében kérésre magyarul tanulhassanak. E közösségek a 2002–2003-as tanévben létrehoztak két magyar tannyelvű iskolát előbb Pusztinán és Klézsén, majd ezt kiterjesztették kilenc településre, ahol összesen 450 gyermek tanulhat magyarul. Továbbá egyelőre nem tudták megoldani az anyanyelvű misézést a Iasi-i Római Katolikus Püspökség ellenkezése miatt” – áll az országjelentésben. /Elmarasztalja Romániát az amerikai országjelentés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2005. március 2.

Az eddigi hírekkel ellentétben idén mégsem szűnik meg a kötelező sorkatonai szolgálat. Ezt Teodor Atanasiu védelmi miniszter erősítette meg, kifejtve, a tengerészet és a légierő nem hív be több sorkatonát, a szárazföldi hadsereg esetében azonban 2007-ig rendszeresen lesz sorozás, mindössze annyi különbséggel, hogy kevesebb sorkötelest hívnak be. A miniszter bejelentette: információi szerint amerikai támaszpontok csak Dobrudzsában létesülnek. /L. L.: Csak 2007-ben szüntetik meg a sorkatonaságot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2005. március 2.

Kolozsváron továbbra is kapható az Obiectiv Legionar című, nyíltan antiszemita nézeteket tartalmazó vasgárdista lap. Frunda György szenátor, az emberjogi bizottság elnöke a szenátus ülésén felháborodását fejezte ki amiatt, hogy 2005-ben még megjelenhet egy ilyen lap. Frunda a szenátus előtt bemutatta a kiadvány decemberi és januári összevont számát, amely az amerikai náci-szimpatizáns szervezeteket ismerteti. A Serban Suru igazgató által vezetett kiadvány címlapján az amerikai zászlóra helyezett horogkereszt ékeskedik. A szerkesztők szándéka egyértelmű. A román lap szerkesztői azt fájlalták, hogy a tengeren túl meglehetősen szabadon lehet beszélni az antiszemitizmusról, míg ezt Romániában nem tehetik. Az igazgató vezércikkében kifejtette: „Abszurd módon feltételezzük, hogy valaki a következő hihetetlen megjegyzéseket tenné: véleményem szerint a törvényt módosítani kellene, hogy a cigányokat ivartalanítsák, a zsidókat koncentrációs- és munkatáborokba gyűjtsék, a magyarokat pedig toloncolják ki az országból (...).” „egy valóban demokratikus országban nem kerülne börtönbe, aki ilyen kijelentést tenne, hiszen az illető nem tett egyebet, csak véleményének adott hangot, még akkor is, ha a mi szemszögünkből ez túlzás.” Frunda kérte a főügyészségtől, hogy vizsgálja ki az ügyet. Tavaly augusztus elején Emil Boc kolozsvári polgármestert is meglepte, hogy a városban is terjesztik ezt a lapot. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője kihallgatást kért a polgármestertől, akit megkért, intézkedjen az ügyben. Azóta sem történt változás, az újság ma is kapható. /Borbély Tamás: Még mindig forgalmazzák az antiszemita lapot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./ Frunda György szenátor után felszólalt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, szelíden elítélte a hasonló megnyilatkozásokat, mondván, nem hinné, hogy épeszű ember ilyesmiket állíthat, hiszen Románia nemes lelkületű ország, amelyben minden lakosnak helye van. Ezután kijelentette, Frunda Györgynek nincs erkölcsi alapja föllépni a náci eszmék ellen, miközben Wass Albert, egykori háborús bűnös védőügyvédje. Végül azt állította, hogy az itt jelzett jelenségek, amelyek most halványan felütötték fejüket, kevésbé veszélyesek, mint a némelyek által propagált szegregáció és szeparatizmus. /(Béres Katalin): Frunda György hadat üzen a kísértetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2005. március 2.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetősége azt kívánja, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) adja át az egykori politikai rendőrség teljes irattárát, nem a 12, hanem 25 kilométernyi dossziét, nyilatkozta Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke. Mircea Dinescu, az átvilágító testület tagja azzal vádolta az SRI-t, hogy a CNSAS képviselői nélkül kiválogatta az átadásra váró dossziékat. – Az RHSZ most is rejteget bizonyos iratcsomókat, hogy védje az egykori besúgókat és szekustiszteket – tette hozzá Mircea Dinescu. /A CNSAS a Szekuritáté teljes irattárát kéri. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-572




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998