udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Anonymus

1996. február 20.

Nemrég dr. Ferenczi István régész-történész Új elméletek a magyarság kárpát-medencei honfoglalásának kérdéseivel kapcsolatban címmel tartott előadást Kolozsváron. A múlt századi millenniumi évforduló körül a honfoglalás történetét egyetlen változatban, az Anonymus-féle Gesta Hungarorum állításai alapján írták meg. De az első világháború utántól napjainkig a magyar történelemírásban ezzel a korszakkal kapcsolatban jelentős változás jelentkezett. Teret hódított az a gondolat, hogy Árpád népének bejövetele előtt egy másik honfoglalásra is sor került. Erre ma már régészeti, sőt nyelvészeti bizonyítékok is rendelkezésre állnak. Számos neves szakember, köztük Ferenczi István, meggyőződése, hogy az első honfoglalásra a Kárpát-medencében valamikor 670-680. között került sor. "Szinte teljes bizonyossággal mondható, és én teljesen biztos vagyok benne, hogy az onogur-bolgár vezetőkkel nagy tömegben ősmagyarok jöttek be, akiket nagyjából a Duna-Tisza közti terület közé telepítettek. Õk, és ezt akár tetszik, akár nem, el kell fogadnunk, az ínek , vagyis a szolgák kategóriáját alkották. Mellesleg, innen származik az ínség szavunk" - vallja Ferenczi professzor. /Ördög I. Béla: A többszöri magyar honfoglalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1997. április 23.

Nagy László érdeklődött a magyar-román történész vegyes bizottság munkájáról. Feleletet kapott a Korunk (Kolozsvár) 1997/1-es számából, ahol a bizottság két tagja /Szász Zoltán és Camil Muresanu/ adott rövid beszámolót. A bizottság 1971-ben alakult meg, a Kádár-Ceausescu-találkozó után. Időnként összeültek, kicsit vitatkoztak, néhány részletben megegyeztek, de ennek nem volt gyakorlati jelentősége. 1983-tól a fordulatig nem ült össze a vegyes bizottság, de most újraéledt munkájuk. A történész vegyes bizottság fennállásának 25. évfordulóját megünnepelték. Ez az újból megindult munka inkább csak "nem látványos, apró lépésekben segítheti a közeledést". Szász Zoltán megemlítette, hogy a román kontinuitás kérdésében "belátható ideig nincs lehetőség kiegyenlítésre". Az írásból nem derül ki, hogy a bizottságnak van-e munkaterve. Ez elmúlt időben megszülettek nemcsak a német-francia, de a spanyol-holland viszonyban is a közös történelemkönyvek. Nem látható a bizottság befolyása a román tankönyveket illetően. A VII. osztályos történelemkönyv például Anonymusra hivatkozva azt írja, hogy a honfoglaló magyarok által itt talált három fejedelem /Glad, Gelu és Menumorut/ román volt, annak ellenére, hogy Anonymus nem ezt írja, hanem azt, hogy Gelu "blach" /ez nem románt jelent/, Menumorut kozár, míg Glad bolgár. A VIII. osztályos történelemkönyv sem a megértést, a kölcsönös megbocsátást szolgálja: az ippi és ördögkúti megtorlások primitivizmus precedense, az 500 ezer áldozatot követelő bolsevista megtorlás viszont "rettenetes represszió". A tankönyv a kommunista idők nemzetiségi politikájáról azt írja: "Az új szabályozást etnikai kritériumok alapján fejlesztették. 1952-ben Kolozsváron egy egyetem jött létre magyar tanítási nyelvvel, elkülönítve a román nyelvűtől. Utólag a két felsőiskola egyesül, esetenként viszont megtartva az előadásokat mindkét nyelven." Tehát 1952-ben jött létre a magyar egyetem! - Konkrét munkatervet kellene a történészek bizottságának kidolgozni, hogy közösen elfogadott történelemkönyvek legyenek érvényben. /Nagy László: A munkanélküli bizottságról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1997. július 29.

Nagyváradon a Kőrösvidéki Múzeumban láthatók a szocreál stílusban készült mellszobrok, bizonyos román fejedelmeket ábrázolnak. Anonymusra hivatkozva az egyes szobrok alatt feliratok hirdetik: román vajdák, így Gelu, Erdély vajdája, Glad, a temesi ország vajdája, Menumorut, Biharország román vajdája. - Roland Borsa pedig "Erdély román ország vajdája", valójában magyar főúr, akit a magyar király nevezett ki vajdának. II. Rákóczi Ferenc - a felirat szerint -Erdély román ország fejedelme. /Szilágyi Aladár: Nagyváradi legendárium. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 29./

2001. július 14.

A Magyar Csodaszarvas Egyesület meghívására a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) három tagja - Kereskényi Gábor, Polner Zoltán, Uglár Zsolt - látogatott el Budapestre. A találkozón a magyar politikai pártok képviselői tartottak a határon túl élő kisebbségek sorsát is érintő előadásokat, de a négynapos összejövetelen az Illyés Közalapítvány vezetősége, történészek és a chicagói magyarok közösségének tagjai is felszólaltak. Az előadások középpontjában a státustörvény kérdése szerepelt. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke megindokolta a szervezetük által elosztott támogatási pénzek igazságosságát, és nemzetstratégiai előadásokat is hallgathattak a megjelentek. Raffay Ernő történész a trianoni döntésről és annak következményeiről tartott eszmefuttatást, a történelmi előadások között az 1956-os forradalom elemzése is szerepelt. Ughy Attila, a Fiatal Demokraták (FIDESZ-MPP) és Balczó András, a Magyar Igazság és Élet (MIÉP) pártjának politikusai a magyar státustörvényt mutatták be nagy vonalakban. A találkozón az eddiginél jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni más határon túli ifjúsági szervezetekkel. A budapesti találkozón a Délvidéki Magyarok Közössége, a Kanizsai Ifjúsági Kerekasztal, a pozsonyi Corvin Mátyás Társaság, a zentai Anonymus Ifjúsági Egyesület és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Szövetsége ifjúsági tagozata is jelen volt. /Státustörvény, pályázati pénzek, nemzetstratégia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2002. július 22.

Júl. 19-én Aradon felbontották a Simándi Böszörményi Zoltán jeligés riportpályázatra beérkezett munkákhoz mellékelt, a szerzők személyi adatait tartalmazó zárt borítékokat. A zsűri döntése szerint az első a Haza jeligéjű munka (szerző Andó András, Arad), a második Vasparipa (Mózes László, Sepsiszentgyörgy), a harmadik a Kisherceg (Szőke Mária, Nagyvárad) került. Különdíjat kapott kilenc pályázó: Anonymus (Balta János, Arad), Arany-háromszög (Salamon Márton László, Kolozsvár), Balthazár (Simon Judit, Nagyvárad), Czumbil (Boros Ernő, Szatmárnémeti), Emelt fővel (Szucher Ervin, Marosvásárhely), Hollandus (Bálint Ferenc, Zilah), Rekviem (Szabó Katalin, Csíkszereda), Mitács (Sarány István, Csíkszereda), Viskikő (Sike Lajos, Szatmárnémeti). Valamennyi díjazott gyakorló újságíró. A díjátadásra júl. 27-én Aradon, a Jelen házban kerül sor. /Borítékbontás a Simándi Böszörményi Zoltán riportversenyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2004. március 2.

Február 26-án Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban gyűlt össze a kis társaság a Kölcsey Egyesületben. Pávai Gyula tanár tartott előadást a magyar regényírás megteremtőiről, bemutatta Anonymus Trója-regényét (XIII. század), a Karthauzi Névtelen magyarul írott Ferenc-legendáját, mint első önálló magyar könyvet (XV. század), Dugonics András jezsuita szerzetes Etelka című regényét (1793). Beszélt Kármán József naplóregényéről, a Fanni hagyományairól, Fáy András A Bélteki ház, Jósika Miklós Abafi, Csehek Magyarországon, Magyar kényurak, Eszter, valamint Eötvös József A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című regényéről. /Benke Tímea: A magyar regényírás kezdetei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

2005. március 15.

Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról emlékeztek meg Zilahon március 13-án, vasárnap. Az ünnepi műsort a Kálvineumban, jelenleg városi művelődési házban tartották meg. Verses–énekes összeállítást mutatott be a Katicabogár Együttes. Színre lépett az Anonymus vegyes kórus, amelyet a városban tanító magyar zene pedagógusok és baráti körük tagjai alakítottak. /(Fejér László): Három nemzedék ünnepelt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2007. március 21.

A Maros megyei tanács honlapján magyar fordításban (www.cjmures. ro/HU/istoric. htm) is olvasható Marosvásárhely vázlatos története. A fordítás nagyon rossz, magyartalan, amikor a városban számos fiatal és magyarul író- olvasó és kutató történész, író, szerkesztő őslakos található. Olvasható a honlapon, hogy „a régészet igazolta a társadalmi-kulturális szerkezetek teljes folytonosságát a régi és ősrégi korokban”. „A X–IX. századokban a területet (Maros megyét) belefoglalták a Gelu Romanu által vezetett politikai alakulatba és utána a Gyuláéba”. Valójában Gelu – bármennyire is kapott nemzeti jelzőt –, nem létezett, ő Anonymus találmánya, a gyulák pedig a magyar király alattvalói/helyettesei voltak és semmiféle államot nem alapítottak. Már 1493-tól Marosvásárhely Tg. -Mures municípiumban jegyzik az első céheket. Tehát a település még jóformán létre sem jött, máris Tg. -Mures és municípium volt… Miért kellett Bethlen Gábornak is 1616-ban municípiummá emelni azt, ami már az, sőt a honlap szerint a Tg. -Mures elnevezés is ősi, holott az majd csak Nicolae Iorgának fog eszébe jutni 1918 végén, amikor a Románia ölébe hullott országrész ezernyi települését el kellett románul nevezni. Bernády György polgármestert nem említette az összefoglaló. A város első okirati említése 1332-ből Sacerdos de Novoforo névvel történik (=Vásárhelyi pap). Szerepel még a honlapon a Toldalagi gáz, a teleki Könyvtár épülete (kis t-vel) és a Közigazgatási palota. /(Sebestyén): Mi újság történelmünkben? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./ Megjegyzés: A város 1332-es említése helyesen: Novum Forum Siculorum.

2008. június 6.

Marosszentgyörgyön a plébánia épületében találkoztak a helyi kiadványok szerkesztői. „Lapos találkozó” – hirdette a krétaporos felirat. A kiadványok nevei: Mária és Márta, Küldetésben, Szászrégen és Vidéke, Tűzhely, Harangszó, Anonymus, Új Kezdet. Mindegyik, havonta vagy negyedévente nyomdafestéket látó kislap egyedi a maga nemében. A kommunista rendszerben egyetlen újságcikk sem jelenhetett meg büntetlenül a „bun de tipar,” azaz „nyomtatható” megjegyzés nélkül, idézte fel múltat Nagy Pál író, a romániai magyar újságírás doyenje. Koppándi Sándor cenzor éber volt. Bámulatra méltó, hogy az anyagi gondok ellenére micsoda művészi színvonalú kiadványok születnek nap mint nap. Minden betű, nyomtatott szöveg, amely anyanyelvünkön jelenik meg, a megmaradásunkat szolgálja. Az írott sajtó jövője nagymértékben a vidéki lapokon múlik- ezzel a következtetéssel zárult a találkozón részt vevő kislapok munkatársainak eszmecseréje. Borsos Melinda, a Mária és Márta Magazin főszerkesztője elmondta, egyházi lapról van szó. Fábián András, a Szászrégen és Vidéke főszerkesztője hiánypótlónak nevezte a kiadványt. Lehetőséget adnak a fiataloknak arra, hogy írjanak magukról, gondjaikról. Székely Szilárd, az Anonymus iskolai lap szerkesztőségi koordinátora közölte, a lap összefogja azt a négy osztályt, amelyekről írnak benne, hírt ad arról, hogy mit is jelent a katolikus osztály a Bolyai Farkas Líceumban. /Nagy Székely Ildikó: Kislapok „légyottja”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./ A Súrlott Grádics irodalmi kör és a marosszentgyörgyi Harangszó című lap első alkalommal szervezte meg a kis lapok találkozóját. A beszélgetésen kiderült, a regionális és időszakos kiadványok nagy többsége anyagi gondokkal küszködik. A találkozóra eljött a Szászrégen és Vidéke, a Bolyai Farkas Líceum katolikus osztálya által nemrég indított Anonymus, a Vártemplom által kiadott Új Kezdet, a Marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Belvárosi Plébánia Küldetésben című lapja, valamint a Marosi Református Nőszövetség, majd a Pro Missio Alapítvány által kiadott Mária és Márta nőszövetségi magazin. A jelenlevőket Bölöni Domokos és Nagy Miklós Kund, a Népújság munkatársai, a rendezvény szervezői köszöntötték, majd Nagy Pál szerkesztő beszélt a cenzúráról, a kommunizmus idején tapasztalt nehézségekről. A Mária és Márta főszerkesztője, Borsos Melinda elmondta, hogy a nőszövetségi magazin ezer példányban jelenik meg, s folyamatosan fejlődik. A megjelentetési gondok kiküszöbölése érdekében szerkesztői létrehozták a Pro Missio Egyesületet, így pályázni is tudnak a megjelentetési kiadásokra. A találkozóról sajnálatos módon lemaradtak a Dicsőszentmárton és környéke és a Kis-Küküllő menti kiadványok. /Simon Virág: Ki tartozik a kis lapok nagy családjába? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

2009. március 1.

2008-ban indult az Anonymus, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum katolikus osztályainak lapja. Megjelent a negyedik száma is a diáklapnak, így az 2008-as első évfolyamban négy tematikus lapszám kerülhetett az olvasó kezébe: egy húsvéti, egy tanévzáró, egy tanévnyitó, valamint egy karácsonyi szám. Székely Szilárd hitoktató szorgalmazására kezdődött az együttgondolkodás az iskolai lapról. /Vass Csongor: Anonymus, a névtelen marosvásárhelyi. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 1./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998