Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó- és kulturális tanácsosa pár éve Virrasztó fenyvesek címmel erdélyi riportkönyvet adott ki /Zika Klárával/ a megtartó magyarság állapotáról. Idén jelent meg Balázs Ádámnak a nyugati magyarokról szóló írásait tartalmazó Minden szegleti felől ez világnak /Kriterion, 1998/ című könyve. A szerzőt inkább az érdekli, hogyan magyar külföldön a magyar. A kötetben az egyik tanulmány /Nevemről nem hullt le az ékezet/ nyugati magyar költőknek az anyanyelvről szóló vallomásait tartalmazza. /Ferencz Zsuzsanna: Minden szegleti felől ez világnak. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./
1998. december 10.
Orbán Viktor miniszterelnök zsúfolt decemberi programja miatt az idén várhatóan nem kerül sor magyar-román hivatalos miniszterelnöki találkozóra - közölte dec. 10-én a magyar miniszterelnöki hivatal. A két fél között a tervek szerint januárban kerül sor újabb időpont egyeztetésére. Radu Vasile budapesti látogatására december 6. és 8. között került volna sor, ám a román fél ezt lemondta. /Idén nem lesz Orbán?Vasile találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1998. december 10.
Radu Vasile kormányfő bejelentette, hogy lemond abban az esetben, ha nem kapja meg a koalíciós partnerek és saját pártjának támogatását a gazdasági reformok megvalósításához. A reformokra szükség van, ha az ország új hiteleket akar kapni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy ne késlekedjen jövőre a külső adósságfizetésekkel. Vasile reméli, hogy a kormány képes lesz meggyőzni az IMF-et az új hitelek nyújtásáról. Ehhez a kormánynak be kell zárnia a veszteséges állami vállalatokat. A gazdaság tavalyi 6,6 százalékos csökkenés után az idén a hazai össztermék várhatóan 4 százalékkal esik vissza. 1999-ben Vasile számításai szerint 2 százalékkal zsugorodik a hazai gazdaság. A kormány nemrégiben megígérte, hogy 15 százalékkal csökkenti a 60 billió lejes veszteséget azáltal, hogy a vagyonalap által ellenőrzött 37 vállalat egy részét bezárja vagy eladja. A veszteségek csökkentése is szerepel az IMF hitelnyújtási feltételei között. A kormány jövőre további 15 százalékkal akarja csökkenteni az állami vállatok által termelt veszteségeket. Az IMF segítsége nélkül jövőre esetleg nem tudják időben törleszteni a külföldi adósságból esedékessé váló 2,2 milliárd dollárt, bár ezt az értesülést a kormány több tagja is cáfolta a közelmúltban. /Radu Vasile ismét lemondással fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
1998. december 10.
1996-ban azt hittük, írta Sipos János, hogy a koalíciót alkotó pártok, a közös megegyezésen alapuló programot tiszteletben fogják tartani, és azt semmilyen személyi, csoport- vagy pártérdek nem fogja megváltoztatni. Azonban "nagyot csalódtunk, ugyanis az iliescui rendszertől örökölt politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi válság az új hatalom helyben topogása miatt tovább folytatódott. Most már bizonyossá vált, hogy a változáshoz szükséges politikai akarat általában hiányzott." Sok politikusnak a hatalom fontosabb, mint az ország sorsa. "Ez a mentalitás megmételyezte a koalíciós partnerek egy részét is, ami sok esetben oda vezetett, hogy egyet mondottak és mást cselekedtek, illetve, amit ma mondottak, másnap megmásították, vagy szemrebbenés nélkül lehazudták. Példa erre az a húzd meg ereszd meg" politika, ami a magyar, illetve a "Petőfi-Schiller" egyetem létrehozását illeti, s ami "nem más, mint mézes madzag az RMDSZ kormányban (koalícióban) való maradásáért. Ez ugyanis nagy szolgálatot tesz (tett) Románia nemzetközi megítélésében." Általános a káosz és erősödnek a nacionalista tendenciák. "Nap mint nap, nacionalista csoportosulások (nemzeti gárdák, legionárius fészkek, halállal fenyegető brigádok stb.), valamint szélsőséges bal- és jobboldali nacionalista érdekszövetségek jönnek létre." Sipos kevésbé ismert tényre, hasonlóságra emlékeztetett: "Hasonló érdekszövetségre, hazai viszonylatban, már volt példa 1944/45-ben, amikor a kommunisták toborozták a legionáriusokat, s így a Panaitescu-féle "keresztény-szocialista" (?!) csoportosulással, valamint a szovjetek által Németországból repatriált vasgárdával "protokollt" kötöttek, amelyet, a Román Kommunista Párt részéről Teohari Georgescu, míg legionárius részről Nicolae Patrascu "alvezér" írt alá." "Bátran ki kell mondanunk, hogy jelenleg a nemzeti szocializmus elvetemedettebb formája - a fasisztoid nemzeti kommunizmus veszélyezteti Romániát!" A szélsőséges erőket tehát meg kell fékezni, sürgette Sipos János. /Sipos János: Fasisztoid nemzeti kommunizmus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
1998. december 10.
A 87. évét taposó, Marosvásárhelyen élő Csekme István Nevetőkönyv /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című szívderítő könyvvel lepte meg olvasóit. Karcolatok, rajzok, anekdoták, mesék találhatók a könyvben. A szerző a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára volt, majd a Csombordon beindult Téli Gazdasági Iskolában tanított, azután Marosvásárhelyen telepedett le. /Győrfi Dénes: Csekme István nevetőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Csekme István jelentős munkája: A marosvásárhelyi református temető 1988-ban /Marosvásárhely, 1994/
1998. december 11.
A bukaresti ítélőtábla helyt adott a Román Nemzeti Egységpárt óvásának, és megsemmisítette a Petőfi-Schiller magyar-német állami egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. Mint ismeretes, az RNEP azzal fordult az igazságszolgáltatáshoz, hogy az említett kormányrendelet ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak. Az ítélőtábla döntését a kormány tíz napon belül megfellebbezheti. Verestóy Attila szenátor a Mediafaxnak nyilatkozva kijelentette: az ítélőtábla döntése téves, amelyet majd egy felsőbb igazságszolgáltatási fórum korrigálni fog. A szenátor szerint az ítélőtábla nem kompetens a kormányhatározatról dönteni. /Megsemmisítette az ítélőtábla a Petőfi-Schiller-egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1998. december 11.
A szenátus mentelmi és jogi bizottsága - formai és eljárási okokra hivatkozva - elutasította, hogy érdemben tárgyaljon Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséről, hogy "legyen ideje tanulmányozni az ellene felhozott vádakat". Ügyéről jövő év februárjában tárgyalnak újból. Valeriu Stoica igazságügyi miniszter hat hónappal ezelőtt elküldte a bizottságnak a főügyészség összefoglalóját a szélsőséges politikus elleni 11 rágalmazási feljelentés iratairól. A főügyészség áprilisban hivatalból bűnvádi eljárást indított Tudor ellen, mivel a szenátor súlyos vádakat fogalmazott meg Emil Constantinescu elnökkel szemben. Tudor ugyanis sajtóértekezletén "a külföld legfőbb ügynökének" nevezte az elnököt. Az RMDSZ több mint száz feljelentést tett Tudor ellen magyarellenes kirohanásai és faji uszításai miatt. Ezeknek egyszer sem volt parlamenti vagy bírósági következménye. /Elhalasztották Tudor mentelmi jogának felfüggesztését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1998. december 11.
A Romániai Magyar Szó beszámolt arról, hogy az Erdélyi Naplóban sorozat indult A Securitate és a magyarok címmel. A sorozat anyagának átvétele előtt Gyarmath János főszerkesztő vezércikkében visszautasította a sorozatban napvilágot látó állításokat, szerinte ez csak az Erdélyi Napló közreadóinak üzenete, akiket zavar az RMDSZ egysége. A sorozatot dr. Balogh Júlia tette közzé, akit 1994-ben felkeresett Péter Ferenc volt szekus lehallgató és előadta értesüléseit. Gyarmath összegezésében a volt lehallgató szerint jó fiúk, akiket nem tudtak beszervezni és akiket lehallgattak: Fazekas János, Király Károly és Király István, Albert Antal, Blénesi Ernő, Sütő András, Hegyi István, Katona Ádám, Fodor Sándor, Hajdu Gábor, Borbély Imre, Gergely István, Borbély Ernő, Búzás László, Bíró Kata. /Gyarmath János: Ezt is megértük! - A Securitate és a magyarok. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./ A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., 8./
1998. december 11.
Marosszentgyörgyön a rendőrök összevertek egy magyar férfit. Az utcán rosszul lett Szász István református tiszteletes, kihívták a mentőket. Dr. Raed Arafat orvos érkezett a beteghez. A beteg mellett szorgoskodott id. László Sándor. Az orvost idegesítette a férfi segédkezése, szólt a rendőröknek, vigyék arrébb ezt a férfit. Senki nem tudja, hogy kerültek oda a rendőrök. Tény, hogy a helyi rendőrfőnök, Dorel Oprea, valamint két másik rendőr, Petica Varadi és Becheres Mihai rettenetesen megverték László Sándort, fél oldala megbénult, koponyasérülés miatt idegsebészetre szállították, agykárosodást állapítottak meg. A rendőrség a magyar újságíró kérdésére csak halogató választ adott, számolt be Máthé Éva a történtekről. /Karhatalmi erőszak Marosszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1998. december 11.
Megjelent Gábor Ferenc Útravaló /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/ című gyűjteményes verseskötete, ugyanennél a kiadónál látott napvilágot Palczer János Bihar Vlegyásza című útikönyve, az Erdély hegyei útikönyvsorozat 5. kötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./ Gábor Ferenc /Nagyszalonta, 1923. máj. 13. -/
1998. december 11.
A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ által kiadott Szatmári Füzetek hatodik kötete nem is füzet, négyszáz oldalas, egészségügy-történeti dolgozatokat tartalmaz. A szerkesztő Csirák Csaba. A füzetben olvasható dr. Szabó Ferenc monográfiája dr. Lükő Béláról, az európai hírű szatmári sebészről. Dr. Szabó Csaba nem élhette meg a munka megjelenését. A dolgozatokból kiemelkedő dr. Németi János nagykárolyi történésznek Nagykároly város egészségügyi ellátásának történetéről szóló írása. /Könyv a szatmári gyógyítókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1998. december 12.
Dec. 12-én Bécsben találkoztak az Európai Unió állam-és kormányfői, a bővítés kérdését vitatták meg. Ugyancsak itt találkoztak az EU-ba igyekvő tagjelölt 11 ország vezetői. Közös fotó készült a 15 EU-tagország és a 11 tagjelölt állam vezető politikusáról. A megbeszélésen megjelent többek között Orbán Viktor magyar, Radu Vasile román, Mikolas Dzurinda szlovák miniszterelnök is. Az EU bővítése irreverzibilis folyamat, jelentette ki Radu Vasile. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
1998. december 12.
Ülésezett az RMDSZ két vezető szerve: Kolozsvárott a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) és Marosvásárhelyen dec. 12-én a Szövetségi Küldöttek Tanácsa (SZKT). A SZET napirendjén négy kérdés szerepelt: az RMDSZ részvétele a koalícióban, a privatizáció, a mezőgazdaság helyzete, valamint kérdezz-felelek Kötő Józseffel az önálló magyar egyetemről. Az SZKT ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy a kormány "évfordulós" mérlege nem kielégítő. Az RMDSZ támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. S mindez sovén-nacionalista megnyilvánulások közepette történt, amelyek már a fasizálódás veszélyével fenyegetnek. A Nagy Románia Párt kolozsvári nagygyűlésén kilátásba helyezték a katonai diktatúrát, a koncentrációs táborokat - egyes nemzetiségek számára -, és Markó Béla szerint vétkes és bűnös mindaz, aki hallgat. E tekintetben elsősorban a román politikai pártokra gondol a szövetségi elnök, amelyek egyike sem foglalt állást a sovén-nacionalista megnyilvánulásokkal szemben. Még a koalíción belüliek sem... A cinkos hallgatás alóli egyetlen kivétel Constantinescu elnök, aki szóvá tette, hogy e megnyilvánulások tűrhetetlenek. A kormány szerkezeti átalakításáról szólva elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is igényli az egészségügyi tárcát; megmarad a kisebbségi tárca, de önálló minisztériumként, nem pedig a miniszterelnöknek alárendelt főosztályként. Az SZKT első alkalommal tűzte napirendre az ifjúsági kérdést. Teljes közönybe ütközött ez a téma, a terem szinte kiürült. Markó Béla bevallotta, hogy az RMDSZ-nek nem körvonalazódott az ifjúsági politikája.- A szociális kérdés kapcsán kibontakozott vita viszont áttörést eredményezett. A kérdezők azt tették szóvá, hogy bár az RMDSZ kongresszusa elhatározta egy szociál-politikai struktúra létrehozását, az ügyvezető elnökség nem hozta azt létre mindmáig. Az SZKT illetékes szakbizottsága követelte a szociális kérdést ténylegesen kezelő főosztály létesítését, megfelelő hatáskörrel és költségvetéssel. És ezt az SZKT elfogadta! Felismerték, hogy most már - az újabb munkanélküli hullám előtt - szociális téren ténylegesen tennie kell valamit. - Vitát eredményezett a belső választások kérdése. Ezek megtartását ugyan már a brassói kongresszus elhatározta, idestova hat esztendeje, azóta is halogatják. és íme a második áttörés! Ezen az SZKT-n olyan döntés született, amely előírja az RMDSZ soros kongresszusának megtartását - 1999. május 15-re hívják össze -, valamint a belső választások megtartását 1999. november 13-án. 69 szövetségi küldött szavazta ezt meg, név szerinti szavazással. Tehát betartása személyre szólóan számonkérhető. - Megszavazták az átvilágítási határozatot is. Egyetlen "apró" módosítással. Ugyanis az RMDSZ-tisztségviselők közül mindmáig nagyon kevés küldte el politikai önéletrajzát a szövetségi elnökségre. További gond, hogy az elhatározott átvilágítási akció nem oldja meg a kérdést, nem szünteti meg az RMDSZ-tisztségviselők szekus múltjával kapcsolatos spekulációkat. Ahhoz olyan törvény kell, amely lehetővé teszi a szeku-dossziék tanulmányozását. /Zsehránszky István: SZET Kolozsváron, SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Székely Kriszta: Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
1998. december 12.
Katonai bíróság elé állítják Constantin Alexát, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kapitányát, aki ellopta az SRI irattárából és a lapokban közzétette Bárányi Ferenc, akkori egészségügyminiszter állítólagos szekuritátés dossziéját. Az ügyészség titkos információk gyűjtésével és közlésével, a hatóságok megsértése vádolja Alexát. A tisztre maximum 7 év börtönbüntetés vár. /Katonai bíróság előtt Alexa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
1998. december 12.
A kormány beterjesztett egy új helyi közigazgatási törvényt, amely tartalmazza a 22-es sürgősségi kormányrendelet kisebbségekre vonatkozó passzusait. A szenátusi vitán a nacionalista pártok és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja élesen támadták a kormányrendelet kisebbségekre vonatkozó passzusait, mely előírja az anyanyelv használatát azokban az önkormányzatokban, ahol a kisebbségi lakosok száma eléri a 20 százalékot. Ugyanakkor a Nagy Románia Párt egyik szenátora kijelentette: a pártnak az is elég lenne, ha a 20 százalékot 30-ra módosítják. Végül mégis megszavazták a 17. szakaszt a következő szöveggel: "Azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya meghaladja a 20 százalékot, a velük való kapcsolataikban a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítani kell az anyanyelv használatát is a jelen törvény, valamint azon nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelően, amelyeknek Románia részese." /Átment a 20 százalék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
1998. december 12.
A bukaresti Ítélőtábla érvénytelennek nyilvánította azt a kormányrendeletet, amely a magyar és német tannyelvű Petőfi-Schiller Egyetem megalakításának előkészítését írta elő. Ezzel helyet adott a Román Nemzeti Egységpárt által benyújtott tiltakozásnak, úgy ítélve meg, hogy a rendelet ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak is. A kormány a fővárosi igazságügyi testület döntése ellen 10 napon belül fellebbezhet. A kabinet vonatkozó döntése ellen, mint ismeretes, nem csak az ellenzék és a Rektorok Országos Bizottsága emelte fel a szavát, de egyes koalíciós pártok képviselői és maga a tanügyminiszter is. /Egyelőre törvényen kívül a Petőfi-Schiller Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12-13./
1998. december 12.
Megjelent a Szövetségi Figyelő, az RMDSZ új heti kiadványának első száma. Felelős kiadója Markó Béla, szerkesztő: Csernik-Vass Attila. Az impresszumból kiderül, hogy a lap az MTI, az RMDSZ Tájékoztató és az RMDSZ Sajtófigyelő. /Szövetségi Figyelő (Kolozsvár), dec. 12./
1998. december 12.
Incze László múzeumalapító és igazgató értékes könyvet állított össze a múzeumról Emlékkönyv - Kézdivásárhely /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997/. Azonban a szép kiállítású könyvnek alig volt vásárlója, jegyezte meg a hetvenéves Incze László. /Sylvester Lajos: Kit érdekel Kézdivásárhely könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
1998. december 12.
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a baróti Kájoni Consort régizene-együttes. A helyi Gaal Mózes Közművelődési Egyesület keretében működő együttest külföldön is jól ismerik. Az ünnepségen Deák Endre, a nagykárolyi Collegium régizene-együttes vezetője méltatta a baróti együttes tevékenységét. /Tízéves a Kájoni Consort. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
1998. december 12.
Orbán Viktor miniszterelnök dec. 12-én megkoszorúzta az öt évvel ezelőtt elhunyt Antall József kormányfő sírját a Kerepesi temetőben. Orbán Viktorral együtt emlékezett Antall Józsefre a volt kormányfő özvegye és Boross Péter volt miniszterelnök. Ezen a napon több szervezet tartott emlékezést. Felavatták Antall József emléktábláját a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum előcsarnokában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
1998. december 13.
Dec. 13-án avatták Mérán az újjáépített művelődési házat. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. A református egyház tulajdonában levő épületben egészségügyi központ is van, amelyet a kolozsvári Diakóniai Központ segítségével rendeztek be. Az épületet Jagamas János népdalkutatóról nevezték el, aki több éven át irányította a mérai kórust. /Barazsuly Emil: Művelődési házat és egészségügyi központot avattak Mérához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
1998. december 13.
November végén megjelent a Nyikó Hangja községi havilap Farkaslakán, amelynek egyházi oldala is van. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 13./
1998. december 13.
Debreczeni József A miniszterelnök /Osiris, Budapest, 1998/ című könyvében Antall Józsefnek állított emléket. A többre törekvő hívő ember nemcsak a szentek, hanem a közösség szolgálatában elkötelezett és hiteles életvitelű személyiségek, politikusok /ezúttal a magyar miniszterelnök/ életéből is levonhat önmaga számára bizonyos tanulságokat, állapította meg Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője. /Jakab Gábor: Írás egy emberről. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 13., átvette: Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1998. december 14.
Ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron az Állami Magyar Opera előcsarnokában azt a kiállítást, amely az intézmény fél évszázados tevékenységét mutatja be. /Ötvenéves a magyar opera. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1998. december 14.
Megjelent az idei 8., összesen a 40. száma a népszerű Diákabraknak. A Diákabrak a tanulók kedvelt lapja, a kolozsvári Tinivár Kiadó adja ki. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
1998. december 14.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tartott kerekasztal-beszélgetést tartottak a határon túli magyar oktatásról. Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kijelölt elnökhelyettese kijelentette: "Magyarországnak közre kell működnie abban, hogy hatékonyabbá váljon a határon túli magyarok oktatási rendszere" - Szilágyi Pál, Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese emlékeztetett arra: a Román Nemzeti Egységpárt kezdeményezésére az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létesítésére hozott kormányhatározatot. A romániai rektorok konferenciája is hasonló álláspontot képviselt, arra hivatkozva, hogy az egyetem létrehozása a nemzetiségek elszigetelődéséhez vezetne. Ez a konferencia december 14-én újra összeül. Szilágyi Pál azt tervezi, hogy ezen a konferencián felolvassa a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói által megfogalmazott nyilatkozatot, amelyben a legerélyesebben tiltakoznak a konferencia véleményük szerint kisebbségellenes döntése ellen. Orosz Ildikó /Ungvár/ rámutatott: Ukrajnában az oktatási intézmények a tervezett támogatás csupán 30-40 százalékához jutnak hozzá, a pedagógusok pedig egyes járásokban 4-7 hónapja nem kapják meg bérüket. A legtöbb iskolában szénszünetet tartanak, az elmaradt oktatást rövidített tanórákkal, illetve szombati tanítással pótolják. Megítélése szerint kedvezőtlenül befolyásolná a magyar nyelvű oktatást, ha elfogadnák Ukrajnában azt a koncepciótervezetet, amely a kisebbségek számára úgynevezett átirányításos oktatási technikát javasol. Ennek lényege, hogy az elemi iskolákban még a kisebbség nyelvén tanítanának, az érettségi idejére azonban az oktatás folyamatosan ukrán nyelvűvé válna. Orosz Ildikó úgy vélte, a felsorolt okok miatt összeomolhat a magyar oktatási rendszer Ukrajnában. - Gábrity-Molnár Irén újvidéki egyetemi tanár elmondta: az oktatásirányítás rendszerét Jugoszláviában a merev központosítás jellemzi, amely akadályt jelent a kisebbségek oktatásában. A gondok enyhítésére tovább kell dolgozni a Magyar Oktatási Tanács megalakításán, amelynek tevékenységében civil szervezetek és szakmai fórumok szakemberei vennének részt. Utalt arra, hogy az anyanyelvükön tanuló magyar nemzetiségű diákok száma évről évre csökken. A Vajdaságban emellett nagy a pedagógushiány: az általános iskolákból jelenleg mintegy 200 magyar nyelvű tanár, illetve tanító hiányzik, a középiskolákban pedig 94 szaktanárra lenne szükség. Hangsúlyozta, hogy a szerbiai felsőoktatási intézményekben meg kell valósítani legalább az anyanyelvű felvételizés gyakorlatát, emellett fejleszteni kell a magyar nyelven folyó pedagógusképzést. - Szigeti László, Szlovákia oktatási államtitkára szerint a parlamenti választások után minden esély megvan arra, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy előrelépjen. A kormányprogram ugyanis több olyan pontot foglal magában, melyek a magyar okatásügyet pozitívan befolyásolják. Az államtitkár közölte, várhatóan már ebben a tanítási félévben kétnyelvű bizonyítványt kaphatnak Szlovákiában a magyar és az ukrán tannyelvű iskolákban tanulók. Felhívta a figyelmet arra: nem szabad azt várni, hogy egyik napról a másikra megoldódik a magyar oktatásügy helyzete, apró lépések sorozatával azonban komoly eredményeket lehet elérni. /Fórum a határon túli magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
1998. december 15.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem javasolja a kormánynak, hogy fellebbezzen a Petőfi-Schiller egyetem ügyében. Mint ismeretes, a Román Nemzeti Egységpárt beadványa nyomán az ítélőtábla törvény- és alkotmány- ellenesnek nyilvánította azt a kormányhatározatot, amely a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létrehozásáról rendelkezik. Dec. 14-i sajtóértekezletén a parasztpárt elnöke kijelentette: kezdettől fogva ellene volt az egyetem létesítésének a körülményeit vizsgáló kormánybizottság létrehozásának, hiszen még nem teremtődtek meg azok a törvényes keretek, amelyek egy ilyen intézmény létét szavatolnák. - Radu Vasile miniszterelnök úgy nyilatkozott: a kormány legközelebbi ülésén fog dönteni arról, hogy él-e a fellebbezés lehetőségével vagy sem. Az RMDSZ hét végi marosvásárhelyi SZKT-ülésén is elhangzott: a szövetség elvárja a kormánytól, hogy kérje az ítélőtábla döntésének felülbírálását. Remus Opris parasztpárti alelnök úgy nyilatkozott, hogy az ítélőtábla a lehető legjobbkor hozta meg döntését, hiszen egy csapásra megoldotta a kormánypárt dilemmáját a sokat vitatott magyar egyetem ügyében. Az ítélet lemosta azt a szégyenfoltot a román kormány arcáról, amelyet a Petőfi-Schiller-egyetem létesítésére kierőszakolt kormányhatározat jelentett, - mondotta Opris. A sajtóértekezleten jelen volt Andrei Marga tanügyminiszter is, aki ismételten kifejtette jól ismert elutasító álláspontját a felsőfokú anyanyelvi oktatással kapcsolatban. Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője nem tartja elképzelhetőnek, hogy a kormány lemond a fellebbezés lehetőségéről, hiszen ezzel mintegy beismeri, hogy törvény- és alkotmányellenes kormányhatározatok terhelik a lelkiismeretét. /Nagy kő esett le a parasztpárt szívéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1998. december 15.
Mi lesz veled, magyar egyetem? - tetet fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa. Úgy néz ki, hogy - semmi. Elkészült a tervezete. "Teljes spektrumú önálló magyar oktatási intézmény" - mondta Kötő József államtitkár. - Ez a tervezet tartalmaz mindent: karokat, tanszemélyzetet, infrastruktúrát, mindazt, ami szükséges az akkreditáláshoz. Helyette azonban a Petőfi-Schiller egyetemről beszéltek. Takács Csaba ügyvezető elnök szavaival: "Jött egy Petőfi-Schiller diverzió..." Micsoda tulajdonképpen ez a Petőfi-Schiller? Nekünk az a benyomásunk, hogy egy blöff, állapította meg az újságíró. Aki ezt ígérte, már bánja, mint a kutya, aki hetet kölykezett... Takács Csaba mondta, ő "olyanról nem hallott, aki lemondott volna az önálló romániai magyar állami egyetemről... csak arról hallott, hogy a mai politikai konstellációban kivitelezhetetlen". Ez legalább tiszta beszéd. Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett, az újságíró szerint figyelmeztetését meg kellene szívlelniük azoknak a politikusoknak és egyéb drukkereknek, "akik jobb híján egyetemalapítással játszadoznak": "15 évbe telik, amíg egy tanszék beérik; amíg élni kezd". Az igazi főiskolai oktatást "nem hétvégi tanárokkal" csinálják. Az, hogy mindent az államtól várunk: "etatista, kommunista magatartás". Amit annál is inkább abba kellene hagyni, mert az "állam elvtárs, állam bácsi" egyre kevésbé tud gondoskodni a meglévő egyetemekről is: a Babes-Bolyai Tudományegyetem költségeinek 60 százalékát nem az állam állja, hanem pályázatokkal megszerzett pénzekből finanszírozzák... Csakhát egyedül a magyar katedra kapcsolódott be ebbe - a polgári, civil - finanszírozási rendszerbe. A többi szakok magyar professzorait nem érdekli. S míg a magyar katedra infrastruktúra szempontjából önállósult, a többieknek nagyjából semmijük sincsen... Tehát nem az lenne a követendő út, hogy havonta egy-egy új egyetem megalapításáról képzelődjünk /Cs. Gyimesi szerint/, hanem civil, polgári igyekezettel tegyük működésképessé azt, ami már megvan... Mert "ha véletlenül sikerül egy új egyetemet összefabrikálni", akkor ennek az univerzitásnak a hallgatói miután mindent megtanultak szépen, magyarul... mehetnek egy akkreditált egyetemre románul vizsgázni. Kötő József szerint a Petőfi-Schillerben is van lehetőség, az is csírája lehet a majdani önálló állami magyar egyetemnek. 1998. dec. 11-én a következő volt a helyzet. A tervezett Petőfi-Schiller egyetem 3 pilléres intézmény. Kolozsváron lenne a rektorátusa, és ugyanott olyan karok létesülnének, amelyeknek nincs magyar oktatási nyelvű megfelelőjük a Babes-Bolyain. Tehát műszaki fakultás, jogi, politológiai, közgazdasági, óvónő- és tanítóképző főiskolai szinten, ágazati főiskolák irányítása stb. Marosvásárhelyen lenne a másik pillér: műszaki, kertészeti, élelmiszeripari és humán fakultások: pszichológia, zenepedagógia, tanítóképző stb. Szebenben lenne a német részleg. Kötő bejelentett még, hogy az oktatásügyi minisztérium eldöntötte a magyar oktatáskutató csoport létrehozását. /Zsehránszky István: Mi lesz veled, magyar egyetem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1998. december 15.
Interetnicitás, multikulturalitás, kisebbségi kérdés. Három fogalom, erre már sablonszerűen programokat, előadásokat szerveznek, szemináriumokat, tanulmányutakat, tudományos ülésszakokat. És jön a pénz. A Soros Alapítvány szinte kizárólag ilyen rendezvényeket támogat, a Tokay György vezette kisebbségi minisztérium szintén. Például a Civitas Alapítvány, a Pro Demokrácia és a KMDSZ szervezett Illyefalván etnikumközi szemináriumot. A kisebbségi oktatás heves vitát váltott ki. A felvilágosult, liberális román egyetemista ugyanúgy érvelt, mint a román politikusok többsége: minek kell külön magyar egyetem? Ez szeparatizmus. Ezeket a felvilágosult román diákokat nem lehet meggyőzni, akkor vajon kivel sikerül elfogadtatni a magyar egyetemet, tette fel a kérdést Kiss Olivér. /Kiss Olivér: Interetnikus értetlenség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1998. december 15.
Dec. 15-én a magyar Országgyűlés megkezdte Magyarország biztonság- és védelempolitikájáról szóló határozati javaslat általános vitáját. Szabó János honvédelmi miniszter expozéjában elmondta: az előterjesztés új eleme, hogy az ország biztonság- és védelempolitikáját az integrációhoz igazítja. Szabó János hangsúlyozta, hogy a biztonságpolitika két pilléren fog nyugodni. Az egyik pillér a nemzet ereje, a másik pedig a szövetségesi viszony lesz. Szabó János azt is leszögezte, hogy Magyarország a jövőben kezdeményező szerepet kíván vállalni a térség stabilizálásában. Elhangzott: a határozati javaslat fontosnak tartja a szövetségesek érdekei mellett a nemzet és a határon túli magyarság érdekeit. /Biztonságpolitika és határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
