Nov. 21-én Kézdikővár lakosai őseikre emlékeztek a Faluhelyen felszentelt kereszttel. A hagyomány szerint ugyanis a Céklás pataka és Faluhely pataka által közrevett, ma Faluhelynek hívott hely volt valamikor a falu, innen költöztek a jelenlegi faluba, amelyet Peselneknek neveztek 1905-ig, akkor vette fel a falu a Kézdikővár nevet. A régi Faluhelyen állott Háromszék legrégibb, XII. századi temploma. Ezt erősítik meg a régészeti feltárások. /Kakas Zoltán: Keresztszentelés Kézdikőváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1998. december 15.
Okt. 31-én jelent meg a Fényszilánk, Székelykeresztúr református egyházközsége gyülekezeti lapjának az első száma, melyet nov. 29-én követett a második. A lap felelős szerkesztője Antal Zoltán székelykeresztúri lelkész-esperes. Az egyházi lap a vitafórum lehetőségét kínálta fel. /László Miklós: A székelykeresztúri református egyházközsége gyülekezeti lapja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 15./
1998. december 15.
Garda Dezső A falutörvénytől a közbirtokosságig /Status Kiadó/ című könyve Gyergyóújfalu monográfiája, összefoglalja a falu négyszáz éves történetét, több fontos dokumentumot közöl. Tartalmazza az 1762-es összeírás adatait, az 1848-as szabadságharcban és az első világháborúban résztvevő helybéliek névsorát. E könyv "a székelység történetét is olyan elemekkel gazdagítja, melyek egyediek népünk históriájában" - írta Garda Dezső könyve előszavában. /Gyergyóújfalu monográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 15./
1998. december 15.
Megjelent Kristó Tibor Égő Éden /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/ című verseskötete. A szerzőnek korábbi verseskötetei mellett néprajzi tanulmánykötete is megjelent Csíki néprajzi gyűjtések /1995/ címmel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 15./
1998. december 15.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban bemutatták Hantz Lám Irén Torockói ételkalauz című munkáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1998. december 15.
Megjelent egy új hetilap 3. száma. Gyergyószentmiklóson Gyergyói Gamma Hír címen /alcíme: Független információs hetilap/ új hetilap látott napvilágot december 1-jén. A harmadik szám alapján: tele van hirdetéssel, alig egy-két hír szerepel a lapban. A lap szerkesztője Lukács János, aki előzőleg a másik helyi lap, a Gyergyói Kisújság főszerkesztője volt. /Gyergyói Gamma Hír (Gyergyószentmiklós), dec. 15. I. évf. 3. sz./ Nem lehet összehasonlítani a két hetilapot, legalábbis az első számok alapján. A Gyergyói Kisújság tartalmasabb, jelenleg az 5. évfolyamánál tart.
1998. december 15.
Péter Ferenc a Securitate tisztje volt, közben embereket próbált menteni. Elmondta mindazt, amit tudott. Őt is beszervezték, Erdélyi Elemér tábornok előtt tette le az esküt. A lehallgató részlegnél dolgozott. Amikor Király Károlyt kezdték lehallgatni, akkor Péter Ferenc a segítségére sietett. Király Károly öccsének jelezte, hogy bátyját lehallgatják. Király Károly jóban volt Jeszenszky Ferenc főorvossal, neki adta oda az orvosi leleteit, hogy azokat továbbítsa Budapestre, hogy ott ellenőrizzék azokat. Péter Ferenc figyelmeztette Király Károlyt, hogy Jeszenszky Ferenc is a szekusok beépített embere. – 1968-ban létrehozták Csíkszeredában a Hargita napilapot, új szerkesztőséget alapítottak. A Securitate elkezdte a beszervezést, a szerkesztőség 15 tagjából hetet beszerveztek. A hetvenes évek második felében Albert Antal volt a főszerkesztő, őt is figyelték. Mellette dolgozott Kolozsi Márton, aki beszervezettként figyelte főnökét, hasonlóképpen a szerkesztőségben volt és jelentett Zöld Lajos és Hecser Zoltán. Tőzsér József is vállalta a kollaborálást. – Sütő András sikaszói házába is lehallgató-készüléket szereltek be. Buzgón jelentette Sütőről Bertalan Sándor néptanácsi titkár, aki Csíkszeredán Albert Antallal egy házban lakott, így róla is jelentett. – Voltak olyanok, akiket nem tudtak beszervezni a szekusok, hiába tettek meg mindent, így például Ferenczes Istvánt, ifj. Hegyi István tiszteletest Székelyudvarhelyről, de Katona Ádámot sem. – Antal József katolikus esperest zsarolták, így elérték a fiatal papok elhelyezését, Incze Dénes katolikus papot is zsarolták. Száva István unitárius lelkész egyben a Securitate tisztje is volt. Kiküldték Németországba, hogy figyelje a magyar emigrációt, lehet, hogy ma is aktív. – Márkos András festőművész is beszervezett volt, Németországba ment. – Nagy Benedeket is beszervezték, ő Kiss Lajos szekus alezredeshez tartozott. Nagy Benedek az RMDSZ szenátora, így rendkívül sok kárt tud okozni az RMDSZ-nek, írta Péter Ferenc. – Hajdú Gábort, a későbbi szenátort és Borbély Imrét nem tudták beszervezni. – Verestóy Attila fiatalon belekerült a Vipera nevű bandába, egyedül neki nem lett baja. Mielőtt Bukarestbe ment, őt is beszervezték.
Péter Ferenc hibának tartja, hogy kezdetben az RMDSZ nem követelte meg, hogy tagjai, vezetői vallják be, az esetleges beszervezést. Így ezután a titkosszolgálat bármikor újra megzsarolhatja őket. – 1989 decemberében, amikor a tömeg behatolt Csíkszeredában a szeku épületébe, Péter Ferenc ott volt köztük, ő tudta, hol vannak a fontos dossziék, elhozta azokat. Utoljára Pataki Imrénél voltak ezek a dokumentumok, aki 1992-ig Hargita megye prefektusa volt. – Koszta Nagy István szintén besúgó volt, a nyugati magyar emigrációt figyelte, majd hazatért. Bitay Ödön feladata volt Demény Lajos történész figyelése. – Sánta Imre keramikus is besúgó volt, áttelepült Pápára. – A belügynek dolgozott Gaál András festőművész is. – Svédországba települt, onnan jelentett Szakács András és Rátóti Gyula ügyvéd. – Barabási László csíkszeredai múzeumigazgató is besúgó volt. Csíkszeredában közismert besúgó volt Jánosi Pál, szintén a múzeumnál dolgozott. Bokor Gyula székelyudvarhelyi tanárember is a belügynek dolgozott. /Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15./"
1998. december 16.
Az Egyházak Világtanácsának Hararéban véget ért 8. nagygyűléséről közleményt adott ki Tőkés László püspök hivatala. A püspök jelen volt a tanácskozáson. Sajnálattal állapíthatta meg, hogy a nagygyűlés szinte teljesen figyelmen hagyta a közép- és kelet-európai térség problémáit. /Figyelmen hagyta problémáinkat az Egyházak Világtanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
1998. december 16.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete a Külügyminisztérium háttérintézményeként működik, tájékoztatott Csepeli György, az EÖKI elnöke. Munkájához a kormány 1999-ben 40 millió forintot ad. Majdnem harminc tanulmány érkezett az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány áprilisban meghirdetett kutatói pályázatára. A kormány által létrehozott, 1998 januárjától működő közalapítvány feladatai között szerepel az EU kisebbségpolitikai elveinek és joggyakorlatának figyelemmel kísérése, a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének tanulmányozása, illetve az emberi és állampolgári jogok érvényesülésének elemző és összehasonlító vizsgálata. Nem pusztán tudományos kutatóintézetként működnek, hanem céljuk egyfajta híd-szerep betöltése a politika és a tudomány, valamint az utóbbi és a tömegkommunikáció között. Törzsök Erika, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója elmondta: márciusra tervezik a romák helyzetével foglalkozó konferencia megrendezését is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
1998. december 16.
Néhány hete megnyílt az új erdélyi magyar színház Székelyudvarhelyen, dec. 12-én pedig bemutatkozott a székelyudvarhelyi Néptánc-műhely is. A Néptánc Együttes a Pipacsok táncegyüttes tagjaiból áll. Vezetőjük, László Csaba elmondta: az amatőr csoport hivatásossá alakul, hogy az autentikus néptáncot megőrizzék és átadhassák az utókornak. Az önkormányzatnak kell anyagilag gondoskodni róluk, ők pedig elmennek az iskolákba is, hogy oktassák a néptáncot. A csíkszeredai Népi Együttes mellett helye van a székelyudvarhelyi Néptánc Együttesnek is. /Színház után Néptánc-műhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Nov. 6-án avatták az új színházat.
1998. december 16.
Két év telt el azóta, hogy 1996. december elején felcsendült a bukaresti Rádió 21 csíkszeredai stúdiójának hangja. Azóta naponta két és félórás magyar nyelvű műsort sugároz a városból a Rádió 21. A magyar adás főszerkesztője, Daczó Dénes elmondta, hogy reggel 7-8, délután 17-17,30 és este 20-21 óra között szólalnak meg magyarul. Adásuk népszerű, sokan hallgatják őket. /Forró Miklós: Szól a rádió... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
1998. december 16.
A SZET-en és az SZKT-n is felszólalt Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke kérte, ügyeik kapjanak nagyobb hangsúlyt az RMDSZ vezető fórumain, mert meg kellene állítani a moldvai magyarok asszimilálódását. Jelenleg kb. 70 ezer moldvai csángó még beszél magyarul, de csak 2 %-uk tud elolvasni egy magyar nyelvű szöveget. évente 4 %-kal csökken a magyarul beszélő csángók száma. - Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő arról beszélt, hogy Romániában a fő cél a románosítás. Ez a folyamat 1918 óta feltartóztathatatlanul halad előre. Ezen nem változtat az, hogy az RMDSZ kormányon van. "Elvesztettük a csíksomlyói iskolát. Elveszítettük a székelykeresztúri tanítóképzőt... Most elveszik a megyétől az iskolai táborokat... Irányított földvásárlással az elnéptelenedő székely falvakban románok vásárolnak... Mi az RMDSZ stratégiája a tömbmagyarság, a Székelyföld megmentésére?" - kérdezte. Beder Tibor nem kapott érdemleges választ kérdésére. /Zsehránszky István: Csángósodunk, ez a jövő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
1998. december 16.
Végre Erdélyben is kiadták Benedek Elek önéletírását, amelyet 1920-ban írt: Édes anyaföldem /Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1998/. /Mészely József: Egy könyv végre hazatért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./
1998. december 16.
Baróton nyolc évtizednyi szünet után újra könyv jelent meg. Antal István vállalkozó nyomdájában készült el az 1997 júliusában napvilágot látott Erdővidék című hetilap. Most pedig kiadta Demeter László huszonnégy éves /a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen római katolikus teológia-történelem szakos hallgatója/ fiatalember munkáját: Erdővidék a szabadságharcban 1848-1849 /erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Barót, 1998/. /Benkő Levente: Vissza a gyökerekhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./
1998. december 16.
Képes település- és tájmonográfia jelent meg, Cserey Zoltán-József Álmos Tusnádfürdő - Szent Anna tó /Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy sorozat/ című munkája háromnyelvű /magyar-román-angol/. József Álmos 158 képeslapot illesztett a könyvbe. /Sylvester Lajos. Képes monográfia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./
1998. december 16.
Jövőre akár tízezret is elérheti a Kazahsztánból Lengyelországba áttelepültek száma - közölt a lengyel külügyminisztérium illetékese. A tárca becslései szerint Kazahsztánban 60-100 ezer lengyel származású személy él. A szovjet hatóságok ide száműzték a Molotov-Ribbentrop paktum következményeként a Szovjetunióhoz került lengyel területek lakóit. Lengyelország a jövő évi költségvetésből a korábbinál nagyobb összeget, 200 millió zlotyit különített el az áttelepülők fogadására, s egyszerűsítette a letelepedéshez szükséges nyomtatványokat is. Tavaly 1300-an, idén háromezren települhettek haza Lengyelországba. /Tízezer lengyel áttelepülő Kazahsztánból. = Magyar Nemzet, dec. 16./
1998. december 17.
Dec. 16-án kezdődtek Temesváron az 1989-es eseményekre való emlékezések. Dec. 17-e 1990 óta gyásznap Temesváron, ezen a napon kezdődött a véres megtorlás a városban, amikor a kivezényelt Securitate és katonai alakulatok közel száz embert lőttek agyon. Az idei megemlékezésre dec. 17-én Emil Constantinescu különvonattal érkezett a városba. Az elnök ismételten ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az igazságtétel érdekében. A forradalmár szervezetek átadták az elnöknek azon személyek névsorát, akik alaposan gyanúsíthatók a temesvári vérengzés elrendelésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19-20./
1998. december 17.
A Radu Vasile-kabinet dec. 17-i ülésén úgy határozott, hogy megfellebbezi a magyar-német egyetem ügyében hozott elmarasztaló bírósági döntést. Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke előzőleg kijelentette: javasolni fogja, hogy a kabinet ne fellebbezze meg a kormányt elmarasztaló ítélőtáblai döntést. Tokay György kisebbségi miniszter viszont ellenkezően érvelt a kormány ülésén. /A kormány fellebbezni fog. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19-20./ Ugyanezen a dec. 17-i kormányülésen a kormány nem fogadta el az RMDSZ törvényjavaslatát, amely lehetővé tette volna, hogy a házasságkötési szertartás anyanyelven történő lebonyolítását. A kormány elutasító álláspontja valószínűleg befolyásolni fogja a közéletben történő anyanyelvhasználat parlamenti vitáját, állapította meg Kerekes Károly parlamenti képviselő. A kormány ezzel a döntésével olyan jogot tagadott meg, amit még a Ceausescu-rendszer is szavatolt. /Számunkra kedvezőtlen kormánydöntés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1998. december 17.
Az SZKT létrehozza az RMDSZ Átvilágító Bizottságát. Az Átvilágító Bizottság három, a SZET által kijelölt tagból áll. Az Átvilágító Bizottságot a szövetségi elnök hívja össze, működéséhez az biztosít feltételeket. A SZET általi kijelölést és az SZKT általi megerősítést követő 10 napon belül az Átvilágító Bizottság összeül és elfogadja működési szabályzatát. Alakuló ülését követően az Átvilágító Bizottság közli a szövetségi elnökkel azon helyi és országos, választott és kinevezett RMDSZ-tisztségviselők névsorát, akik az SZKT 1998. júniusi döntése értelmében a Securitatével való együttműködésüket illetően nem tettek eleget nyilatkozattételi kötelezettségüknek. A szövetségi elnök felszólítja az illetékes helyi vagy országos testületeket az illető személyek tisztségből való felmentésére. Az Átvilágító Bizottság a létrejöttétől számított 30 munkanapon belül jelenteni fogja megállapításait a szövetségi elnöknek. Ezt követően a szövetségi elnök összehívja az Operatív Tanács ülését, amely a megállapítások értelmében lemondásra szólítja fel az érintett tisztségviselőket. Amennyiben az érintett tisztségviselő a felkérést követően 30 napon belül nem mond le, a szövetségi elnök vagy az Operatív Tanács saját hatáskörében kezdeményezi a felmentését vagy nyilvánosság előtt felszólítja tisztségéből való lemondásra. Az Átvilágító Bizottság a Securitate-dossziék áttekinthetőségéről rendelkező törvény hatályba lépését követő 15 napon belül, a törvénynek megfelelően és az általa nyújtott lehetőségek szerint, megvizsgálja az átvilágítási tevékenysége kibővítésének keretét és módozatait, és azt az SZKT elé terjeszti. (Szövetségi Képviselők Tanácsa) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
1998. december 17.
Az újabb Tőkés László-ügy, az újabb rágalmazás nem az RMDSZ-ből indult el. A jelenlegi hatalomnak, a nacionalista kormányzatnak, amelyben vannak fasiszta beütések is, nem tetszhetett, hogy éppen egy magyar ember jóvoltából indult el az 1989-es forradalom. A Tőkés László elleni "dokumentumokat" csakis a titkosszolgálattól /SRI/ kaphatták meg. Az újságíróknak nagy szenzáció, hogy ilyen hírt jelentethetnek meg. Az első lap után foglalkozik a kérdéssel a második, a harmadik, majd átveszik a külföldi lapok is. Így kell elindítani egy hatásos diverziót. 1990-től mostanáig mi mindennel támadták Tőkés Lászlót! Először CIA-ügynöknek mondták, aztán KGB-ügynök lett belőle. De volt magyar kém is. Legnagyobb bánatukra egyik sem jött be. S ekkor találták ki azt, hogy a Securitate ügynöke volt. Nyilatkozatot annak idején a Securitate emberei tonnaszámra írattak az emberekkel, különösen az értelmiségiekkel nyilatkozatot, s azokat betették, annak rendje és módja szerint, a dossziéjukba. Tőkés László püspök helyesen követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az egész anyagot és ne részleteket közöljenek belőle. - Annak senki nem örült, hogy Tőkés püspök úr mindvégig megingathatatlannak bizonyult ebben a kérdésben még az RMDSZ-en belül is. A Szövetségben pedig azt nem szeretik, hogy ő annyira domináns személyiség s nehéz beilleszteni a szürkék közé. - A diverziót bárhol, bármikor végre lehet hajtani, bármilyen szegény legyen is a román államkassza. S a feladat most az volt, hogy diverziót kell kelteni az RMDSZ-en belül. A Román Hírszerző Szolgálat dolgozik, rendesen dolgozik... /Tőkés Lászlóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
1998. december 17.
Megjelent Radu Tinu volt szekust tiszt Temesvár - no comment című könyve, melynek témája az 1989-es temesvári forradalom. Radu Tinu 1989-ben a temesvári Securitate második embere volt, hatáskörébe tartozott a Tőkés László elleni akciósorozat végrehajtása. A könyv vitát váltott ki. Costel Bursuc, a Forradalomban Letartóztatottak Egyesületének /ALTAR/ elnöke szerint "Radu Tinu könyve nemcsak bennünket, az 1000 letartóztatottat próbálja becsapni, hanem mintegy 200 000 temesvárit is." Az ALTAR tagjai elsősorban az ellen tiltakoznak, hogy az akkor letartóztatottak zöme tolvaj volt. A valóságban 57 letartóztatottnál találtak lopott holmit. Radu Tinu elfelejtette leírni, hogy személyesen verte az elfogottakat. /Pataki Zoltán: Szekus-könyv a temesvári forradalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
1998. december 17.
Az idén hatodszor osztották ki a Julianus-díjat, amelyet a csíkszeredai Julianus Alapítvány évente decemberben öt olyan személynek ítél oda, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarságot segítették. Dec. 17-én az alábbiak vehették át a díjat: Berki Anna, a magyar közoktatási minisztérium munkatársa a Kárpát-medence magyarsága oktatási rendszerének kiépítéséért, Tánczos Vilmos néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár a moldvai csángók kutatásában kifejtett eredményeiért, Harai Pál medgyesi római katolikus esperes az egyháza és népe szolgálatában kifejtett tevékenységéért, dr. György Antal csíkszeredai agrármérnök távoktatási munkájáért, Reiff István brassói nyugalmazott tanár a népi kultúra megőrzéséért. Kiosztották az idei Julianus-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1998. december 18.
Dec. 18-át a kormány a nemzeti kisebbségek napjának nyilvánította. Ebből az alkalomból Radu Vasile miniszterelnök fogadta a kisebbségi szervezetek vezetőit. A megbeszélésen szó volt a kisebbségek anyanyelvén kiadott tankönyvek példányszámának növeléséről, a kisebbségi szövetségek vidéki székházainak visszaadásáról. Radu Vasile miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kisebbségek támogatására törvényt dolgoz ki. /Kisebbségi vezetők a kormányfőnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1998. december 18.
A Székely Nemzeti Múzeum születésnapjának 1879. szept. 15-ét tartják, amikor Sepsiszentgyörgyön az akkori elöljárók átvették Cserey Jánosné Zathureczky Emilia által felajánlott közel kilencezer tárgyat. Az elmúlt évben Imecsfalván márvány emléktábla és Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész alumíniumba öntött domborműve, Csereyné Zathureczky Emiliát ábrázoló portréja került az egykori Cserey-udvarház falára, a Cserey Jánosné Baráti Társaság /Imecsfalva/ anyagi támogatásával. A múlt hónap végén, nov. 29-én a múzeumalapító Cserey Jánosnéra emlékeztek Imecsfalván. Szabó Judit kézdivásárhelyi muzeológus tartott előadást. /Borcsa János: Imecsfalva a hagyományteremtés útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1998. december 18.
Megjelent a Sepsiszentgyörgyön élő Sepsiszéki Nagy Balázs négykötetesre tervezett sorozatának első kötete: Székelyföld falvai a huszadik század végén I. Háromszék /Nap Kiadó, Budapest, 1998/. A szerző tanulmányait Magyarországon végezte, néprajzkutatóként gyalog és kerékpárral bejárta Háromszék 125 falvát, ennek eredménye a most napvilágot látott munka. /Nádudvari György: Isten hozott, Balázs! = Brassói Lapok (Brassó), dec. 18./
1998. december 19.
Ünnepélyes társulati üléssel folytatódott a megemlékezés Kolozsváron az Állami Magyar Opera fennállásának 50. évfordulójára. Simon Gábor igazgató a fél évszázad jelentőségéről szólt. Hary Béla a huszonöt évvel ezelőtti évfordulóról beszélt, akkor ő volt az igazgató. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
1998. december 21.
Dec. 21-én a két ház együttes ülésén tárgyalta a parlament az ellenzéki pártok által benyújtott bizalmatlansági indítványt. Az ellenzéki képviselők követelésére a televízió közvetítette az ülésen történteket. Radu Vasile miniszterelnök visszautasította az ellenzék vádaskodását. Az RMDSZ nevében Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártszövetség populista, demagóg vádjait tényekkel kell megcáfolni. Tény, hogy az új kormányzat dolgozta ki a gazdaság reformjáról szóló tanulmányt. Verestóy emlékeztetett, hogy az ellenzék politikai tisztogatást, államosítást helyezett kilátásba, továbbá börtönnel, halállal fenyegette meg a magyar nemzeti közösség vezetőit. A bizalmatlansági indítványt végül elvetette a parlament. /A bizalmatlansági indítvány esélytelen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22., Populista, demagóg vádak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
1998. december 21.
Bánffy Miklós író és politikus születésének 125. évfordulója alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EMKE és az Erdélyi Református Egyházkerület rendezvénysorozatot szervezett Kolozsváron, illetve Bonchidán. Dec. 19-én a Györkös Mányi Albert Emlékházban kiállítás nyílt Bánffy Miklós grafikáiból. A Protestáns Teológia dísztermében emlékülést tartottak, dr. Csiha Kálmán püspök a tizennyolc éven keresztül egyházi főgondnokként is tevékenykedő Bánffyról szólt. Benkő Samu, az EME elnöke Bánffy Miklós közéleti pályáját méltatta. Dec. 20-án Bonchidán folytatódott az emlékezés. Dávid Gyula elmondta, hogy Bánffy Miklós harmadik hazatérésének vagyunk tanúi. Először a húszas években tért vissza, a negyvenes évek végén. Hamvai a hetvenes években tértek haza, a Házsongárdi temető családi sírboltjába. A mai harmadik visszatérése az élő emlékezet. A bonchidai templom falára emléktáblát helyeztek el. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 21., 22./
1998. december 21.
Gyergyószentmiklóson december 1-jén új hetilap látott napvilágot, a Gyergyói Gamma Hír, főszerkesztője Lukács János, aki régebben a másik helyi lap, a Gyergyói Kisújság főszerkesztője volt. Kérdés, hogy a kisvárosban megmaradhat-e két újság. /Gál Éva Emese: Bolyongás egy lap után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1998. december 22.
Dec. 22-én Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit. A megbeszélésen a vallásszabadság, a többnyelvűség és az egyházi ingatlanok kérdéséről esett szó. A megbeszélésen részt vevő Németh Zsolt külügyi államtitkár a sajtó képviselői előtt fontosnak nevezte, hogy a kormányfő és az egyházi vezetők azonos módon ítélik meg Magyarország európai integrációja és a határon túli magyarság kérdését. A jövő évi állami költségvetésben magyar kormány megnövelte a határon túli magyarságnak nyújtott támogatási kereteket. A megbeszélésen felvetődött, hogy vannak olyan ingatlanok Magyarországon amelyek a világháború előtt a határon túli magyar egyházak tulajdonában voltak. Az egyházak szeretnének ehhez hasonló értékű magyarországi ingatlannal rendelkezni. A kormány megvizsgálja a kérdést. /Erdélyi magyar egyházi vezetők a magyar kormányfőnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
