Szatmárnémeti legnépesebb katolikus plébániája a székesegyházé, melyhez 3500 hívő tartozik. Az elmúlt esztendőben ebben a nagy közösségben 116 keresztelés, 64 halálozás és 90 házasságkötés volt. Láng Pál plébános kiigazított: a székesegyházban, olyan gyerekeket is keresztelnek, akik nem itt születtek, illetve nem itt laknak. Nem egy esetben Magyarországról, Németországból jönnek haza, sokuknak külön jelentősége van az itteni keresztelésnek és házasságkötésnek. A keresztelési napló szerint a ma divatos nevek: Edina, Camélia, Cyntia, Leonie, Ricardo, Kevin, Dennis, Francesca. /(Sike Lajos): Bizakodás – Rézműves Szándokán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2005. január 11.
Az ötvenéves Takács Mihály tavaly márciusban nyitotta meg Aradon a Takács Galériát a Lucian Blaga (Templom) utcában. Elmondta, a galéria azzal a céllal jött létre, hogy olyan fiatal képzőművészeket támogasson, akik tehetségesek, de nincs lehetőségük egyetemet elvégezni. Takács Mihály festményeit általában aradiak vásárolják. /Nagyálmos Ildikó: Műterem-látogatás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./
2005. január 11.
Aradról a hetvenes évek derekán költözött Németországba Hollai Hehs Ottó, akinek írói kvalitásaira a ’90-es években figyeltek fel Erdélyben, amikor érdekes és eredeti politikai kommentárokat közölt a Romániai Magyar Szóban a kelet-európai változásokról. A magyarországi Kapu Kiadó gondozásában 1999-ben jelent meg Hollai Hehs Ottó Skizofrén világunk című könyve. Napvilágot látott új könyve, ebben a magyar szellem 101 kiválóságának életrajzát gyűjtötte össze Szent Istvántól Polgár Juditig. A könyvet Aradon nyomtatták, a történelmi részt Ujj János ellenőrizte, a grafikai munka Brittich Erzsébeté. /Puskel Péter: Németországban élő földink könyve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./
2005. január 11.
Az 1883 és 1945 között megjelent Szilágyság jogutódaként másfél évtizeddel ezelőtt, 1990. január 5-én jelent meg először a Szilágyság című hetilap Zilahon, akkoriban Szilágysági Szó névvel. Józsa László, a Szilágyság főszerkesztője /aki egyben riporter, fotós, szerkesztő, korrektor, olvasószerkesztő is/ kifejtette: „Szilágy megye magyarságának 1990-ig nem volt magyar nyelvű lapja. Akkor alakult a Szilágysági Szó szerkesztősége, amelyet Fejér László újságíró a jó íráskészségű emberekből állított össze. Még abban az évben átadta a lap szerkesztését Kui János tanár úrnak, de mind a mai napig a lap alapembere maradt, aki mindig segít, ha valami baj van.” A szerkesztőségi gárda is sokat változott azóta, néhányan külföldre, vagy más városba költöztek (Kovács Miklós, Kerekesné Forró Irénke, Farkas László), néhányan elhunytak. Meghalt Kovács Sándor levéltári kutató, továbbá Wagner Ernő, Sipos László és Kerekes Irénke, a lap első tördelőszerkesztője. /15 éves a Szilágyság hetilap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2005. január 12.
Romániában 2004-ben – 1990 óta először – 10 százalék alá esett az inflációs ráta. /Csökkent az inflációs ráta. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 12.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint módosítani kell a bevándorlás és a honosítás jelenlegi szabályozásán. Emlékeztetett arra, hogy még decemberben arra kérte az igazságügy-minisztert, készítsen átfogó jelentést a letelepedés, a bevándorlás és a honosítás szabályrendszeréről. A kormányfő elkeserítőnek nevezte a letelepedés, bevándorlás, honosítás jelenlegi szabályrendszerét. Arra a felvetésre, hogy a határon túli szervezetek továbbra is az alanyi jogú állampolgárságot várják, közölte, belátható időn belül nem lát „olyan okot, ami miatt a magyar többségi vélemény és a kormány véleménye megváltozna”. Gyurcsány a határon túli magyaroknak adandó, Magyarországra és az unió országaiba szóló útlevelet az Egyesült Királyságban korábban bevezetett úti okmányhoz hasonlította. /Gyurcsány számára a határon túli magyarság és a brit gyarmatok lakói ugyanaz a kategória. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 12.
Traian Basescu államelnök a Kovászna megyei magyar prefektus kinevezése körüli bonyodalmakkal kapcsolatban kijelentette: ha a magyar prefektus nem tart egyenlő távolságot és nem kezeli ugyanolyan tisztelettel a románokat és a magyarokat, akkor azonnal le kell váltani. Az előrehozott választásokra vonatkozóan elmondta: megegyeztek Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, hogy amennyiben nem tudják teljesíteni a kormányprogramot, kikényszerítik az előrehozott választásokat. /Basescu tisztázza álláspontját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 12.
Gyurcsány Ferenc kormányfő jan. 11-én Nyíregyházán konzultációt folytatott az interregionális együttműködés kérdéseiről Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Szatmár és Hargita megye önkormányzati vezetőivel. A tárgyaláson Gazda László, a szabolcsi önkormányzat, valamint Szabó István, Szatmár és Bunta Levente, Hargita megye tanácselnöke vett részt. Megállapodtak arról, hogy az érintett régiók a magyar kormány támogatásával kezdeményezik a 49-es főút gyorsforgalmi úttá fejlesztését, illetve Tusnádfürdőn oktatási, képzési és konferencia-központot létesítenek. Román–magyar együttműködésről döntöttek Békéscsabán is, ahol Békés és Szeben megye rendőr-főkapitánysága állapodott meg. /Román–magyar megyeközi együttműködések. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 12.
Traian Basescu államfő egy televíziós műsorban kijelentette, szakembereket, nem pedig politikusokat szeretne látni a hírszerző intézmények élén. Felkérte a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/, hatékonyan járuljanak hozzá a korrupció visszaszorításához. A Szekuritáté irattára kapcsán kifejtette, az SRI archívumát át kellene adni a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). /Cs. P. T.: Basescu kapálni küldené az eredménytelen rendőröket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 12.
Félárbocra eresztett, gyászszalagos nemzeti trikolórral tiltakozik a liberális párt Kovászna megyei szervezete a magyar nemzetiségű prefektus kinevezése ellen. Eebben támogatják őket a levitézlett ,,szociáldemokrata” Casunean-hívők is. Mert egyvalamiben van egyetértés: nem akarnak magyar kormánymegbízottat! /Magyari Lajos: Béke azért nincs…! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
2005. január 12.
Hargita megye újonnan kinevezett prefektusa, Strujan Constantin első hivatalos sajtótájékoztatóján bejelentette: a román anyanyelvű, nem ortodox vallásúak számára szeretné elérni, hogy legyenek anyanyelvű misék. Ezzel kapcsolatosan Tamás József római katolikus segédpüspök elmondta, hogy 1997-es kinevezése óta nem kapott hivatalos felkérést a román nyelvű misék bevezetésére. Arról, hogy hány román anyanyelvű katolikus hívő van Csíkszeredában, arról külön kimutatása nincs az egyháznak. Darvas Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt Plébánia vezetője szerint a prefektus hatáskörének túllépéséről van szó, ez az egyház belügyeibe való beavatkozás. /(Daczó Dénes): Sem a püspökségre, sem a plébániákra. Nem érkezett hivatalos kérés román misék tartására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 12.
A határon túli magyarság mély szomorúsággal fogadta a kettős állampolgárságról tartott magyarországi népszavazás eredményét. A politikum által manipulált mai anyaországi lakosság – óriási tisztelet a kivételeknek! – nem alkalmas valós nemzetpolitikai kérdések referendum útján való eldöntésére, állapította meg Magyari Lajos. Vissza-visszatér az álságos és hitvány állítás, hogy a feltett kérdés oly rossz, bonyolult és érthetetlen volt, nem is lehetett válaszolni rá. Ez szemenszedett hazugság. A hivatalosságok és magánszorgalmú kutyák egyaránt nevezik azóta a Magyarok Világszövetségét nacionalista darázsfészeknek, elnökét, az erdélyi Patrubány Miklóst pedig politikai szélhámosnak. Közben a szabadkai mini-Máérton a határon túli magyar közösségek, szervezetek vezetői újra egységesen kinyilvánították akaratukat: igenis igényt tartanak a kettős állampolgárságra. Gyurcsány miniszterelnök állandóan ,,Júrópa” és Bukarest felé mutogat: ,,mit szólnának ezek egy ilyesmihez?!” /Magyari Lajos: Patrubány Miklós vesszőfutása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
2005. január 12.
Törvénytelennek minősítette Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjének romániai vetítéseit Mona Musca művelődési miniszter. A filmet hat erdélyi városban mutatják be, a turnét az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete kezdeményezte. Az EMI megdöbbenéssel értesült Mona Musca művelődési miniszter asszony feljelentéséről. „A romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, éppen ezért felkérjük az – kormányon lévő – RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben és járjon közbe az illetékes szerveknél az eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. A feljelentés nem ért célt, nem félemlített meg minket, annak ellenére sem, hogy a csíkszeredai filmvetítést követően a rendőrség nyomozást indított. Kolozsváron, a január 7-i rendezvényen elhangzott ígéretnek megfelelően, 2005. január 20-án, csütörtökön a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, du. 6 órától újra levetítjük a Trianont” – áll az EMI közleményében. /Musca: Törvénytelenül vetítik a Trianon című filmet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 12.
Koltay Gábor Trianon filmjére való reagálás Romániában ismét a jogállami gondolkodás csődjét mutatja. Az új román hatalom most meg akarja mutatni a román sovinisztáknak, hogy nem kell megijedni, a kormányváltással a szabadságjogok alkalmazása mégsem lesz olyan korlátozhatatlan. /Papp Attila Zsolt: És megint elölről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 12.
Január 11-én Székelyudvarhelyen vetítették Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjét. Mona Musca miniszter törvénytelennek minősítette Koltay Gábor filmjét. Erre a hírre Koltay Gábor filmrendezőt kijelentette, hogy jó szándékú vetítéssorozat kellős közepén vannak. „Meggyőződésem, hogy közös dolgainkról beszélni kell” – folytatta Koltay Gábor. Meglepődött a román kulturális miniszter támadásán. „Az egységesülő Európában nem lehetnek tabutémák” – jegyezte meg Koltay. /Takács Éva: Közös dolgainkról beszélni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./
2005. január 12.
Zsúfolásig megtelt a Pro Art Galéria január 10-én Gyergyószentmiklóson a Trianon film vetítésekor: az esemény vendége volt Koltay Gábor, a film rendezője és Raffay Ernő történészprofesszor. Koltay Gábor a szocialista évtizedek agymosásáról szólva elmondta azt is, hogy József Attila Nem, nem soha című verse nem szerepel összes költeményei kötetében, és Wass Albert mostani erdélyi kiadású könyveiből ma is hiányoznak részletek. A filmsorozatot az MTV tavaly március 7-től kezdődően tűzte műsorára és hirdette meg, majd minden magyarázat nélkül levette programjáról. Ezért Koltay Gábora sorozat legfontosabb mozzanataiból összeállította a jelenlegi 130 perces változatot. Magyarország nemzeti sorskérdései, mint a népességcsökkenés, az elszegényedés, a családok sérülése összefüggenek Trianonnal. Trianonról keveset tudnak az emberek, ezért a globalizáció küszöbén nagyon fontos egy történelmi ismereteken alapuló szilárd nemzettudat kialakítása. Raffay Ernő történészprofesszor előadásában elmondotta, hogy a magyar delegációt meg sem hívták a trianoni béketárgyalásokra, ezért nevezhető békediktátumnak a békeszerződés, amit a magyar kormány elfogadhatatlannak tartott. Románia szintén elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést, mert nem kapta meg az igényelt területeket egészen a Tiszáig. Debrecenről azt terjesztették abban az időben, hogy ősi román város. Az 1930-as évben Magyarország megerősödött, és határrevíziót kért, 1938-ban az első bécsi döntés nyomán 12 000 km2 került vissza Magyarországhoz a cseh–ukrán határ mentén, 1940-ben a második bécsi döntéssel Észak-Erdély és a Vajdaság egy része. 1947-ben a párizsi békeszerződéssel az Egyesület Államok vissza akart adni területeket Magyarországnak, de Sztálin ezt nem fogadta el, s a kommunista diktatúra visszaállította az 1920-as határokat. A diktatúra éveiben a román kommunista vezetők nacionalisták voltak, a magyar kommunistákból viszont hiányzott a nemzeti érzés, s a határon túli magyarságot a „baráti szocialista” államokra bízták. /Gál Éva Emese: Előadás és film Trianonról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 12.
Nagyenyed legszomorúbb napjáról, 1849. január 8-áról – amikor román csapatok lemészárolták a város magyar lakosságát – idén is méltó keretek között emlékeztek meg a Vártemplomban. A diktatúra tiltása után a város lakossága az RMDSZ szervezésében 1994-től felújította e nap méltatását. Egyed Ákos történész szerint a legnagyobb civil áldozatot a forradalomban Nagyenyed hozta. A kisebbségi és többségi kutatás és szemlélet ma inkább párhuzamosan halad egymással. A nyílt megbeszélésre még nem érett meg az idő – például a nagyenyedi 1849-es tragikus események kapcsán sem. Az ünnepség befejezéseképpen, az emlékmű és a márványtábla megkoszorúzása következett. /B. B.: Megemlékezés Nagyenyeden – 1849. jan. 8. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 12.
Megdöbbenéssel vette tudomásul Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, hogy december 28-án hozott határozatával a szocialista kormány épületestől, telkestől, berendezésestől a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumnak adta át a marosvásárhelyi Park Szállót, mely annak használati jogát a gyulafehérvári székhelyű, ortodox érsekségre ruházta. Andrei érsek székhelye lesz az épület, aki azt nyilatkozta, hogy hetente két napot tölt majd el az épületben, ahol így közvetlen kapcsolatba kerülhet a Maros megyei ortodox hívőkkel. Lokodi Edit szerint az értékes ingatlant más célokra kellene felhasználni, állami intézmények működhetnének benne, és a megyei tanács vendégszobáit is ott akarták berendezni. Azt szeretné elérni, hogy az új kabinet vonja vissza a korábbi kormány erre vonatkozó határozatát. A Maros Megyei Tanács volt elnöke, Virág György 1990 óta megpróbálta elérni, hogy a megyei tanács vendégházává váljon az épület. Az épülettel együtt – Marosvásárhely szívében – egy 2800 négyzetméteres telek is az ortodox egyház fennhatósága alá kerül. /(Máthé Éva): Derült égből villámcsapás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 12.
Nagy Zsolt, a román kormány egyik legfiatalabb minisztere. A távközlési és informatikai tárca vezetője elmondta, hogy a minisztériumnak rendkívül fontos megoldásra váró feladatai vannak, azonban a működésére kiutalt pénzösszeg a GDP alig nyolc százalékát teszi ki: azaz mintegy 3,7 milliárd eurót szánt a kormány az információs technológia (IT) és kommunikációs szektor forgalmára. Szeretné növelni a közigazgatásban az elektronikus ügyintézést. Fontos, hogy a gyerekeket minél fiatalabb kortól a számítástechnikai eszközök használatára oktassák. Nagy Zsolt első hivatalos útja Magyarországra fog vezetni, és közösen fognak kidolgozni olyan fejlesztési programokat, melyek elsősorban a vidéki infrastruktúra-ellátottsághoz, nyújt segítséget, beleértve a Sulinet-programot is. /Farkas E. Zoltán: Új politikai időszak kezdetén – beszélgetés Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 12.
Az elmúlt hétvégen, illetve a hét elején Zilahon és Szilágy megye városaiban nem forgalmazták a Romániai Magyar Szót az újságárusok. Az elmúlt évben is többször volt hasonló mulasztás. /Magyar Szó nélkül maradtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 12.
Sepsiszentkirályon vegyes kar alakult István Ildikó vezénylete alatt. Az új kórus karácsonyi dalokkal örvendezteti meg a helybelieket és a környék falvainak lakóit. Nem mondtak le Szentkirályban egy férfikórus megalakításáról sem – tájékoztatott Vida Zsombor, a Kőhíd Egyesület ügyvezető elnöke. Most folyik a testvérkapcsolat felvétele a magyarországi Halásztelekkel. A falu egy másik kapcsolatra is készül: a magyarországi Szentkirállyal, amely néhány kilométerre található Kecskeméttől. Az unitárius műemlék templom nyugati falán freskómaradványokra talált Tüzes István restaurátor. Szükség lenne a műemlékegyüttes mentési munkálataira, Sepsiszentkirály unitárius hitben élő lelkeinek száma ugyanis 67-re csökkent. /Kisgyörgy Zoltán: Mi újság Sepsiszentkirályban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
2005. január 12.
Hirtelen elhunyt Szabó György Pál /Marosvásárhely, 1930. okt. 18. – Marosvásárhely, 2005. jan. 9./ tanár, művelődésszervező, a Maros megyei EMKE-szervezet tiszteletbeli elnöke. 1990-1991-ben az RMDSZ megyei alelnöke, majd elnökségi tagja. 1991-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapítója, 2001-ig a Maros megyei szervezet elnöke, 2001-től tiszteletbeli elnöke. A közművelődésben szerzett érdemeiért 1995-ben Kún Kocsárd-díjban részesült. Az EMKE Maros megyei elnökeként a kilencvenes évek elején kezdeményezte a Gyöngykoszorú népzene- és néptánc-találkozók sorozatát. Cikkei, tanulmányai jelentek meg a lapokban. /Elhunyt Szabó György Pál tanár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Szabó György Pál a legmegbízhatóbb, legfáradhatatlanabb, legsegítőkészebb munkatársnak bizonyult. Sohasem kellett munkára biztatni. Igényes értelmiségi volt, emlékeztek rá Csirák Csaba és dr. Kiss László, a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökei. /Az Igen embere. Szabó György Pálra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 12.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004-évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet az irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett. Nevéhez fűződik, többek között, a két világháború közötti erdélyi művelődési-irodalmi élet legfontosabb alkotói munkásságának részletes feltárása. Marosi Ildikó kutatásai és könyvei nélkül nem lenne teljes az erdélyi magyar szellemi élet. A Kriterion-koszorút az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepelnek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor, rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető. /Kriterion-koszorú Marosi Ildikónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 12.
Király Zoltán Lejárhatás című harmadik verseskötetét mutatták be január 10-án Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Körön. A gondolattöredékekből és emlékfoszlányokból Király Zoltán újra és újra megteremti a maga költői birodalmát. A kötet nem csupán kocsmaverseket és tolvajballadákat tartalmaz, a „közéleti líra” kései leszármazottai is feltűnnek benne. /A távolságtól a tartásig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 12.
Bukaresti és marosvásárhelyi bemutatása után Kolozsváron is megismerkedhetett az olvasóközönség Florica Ichim Tompa Gábor. Beszélgetések hat felvonásban /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című színházi témájú könyvével. A könyvbemutatón jelen volt Váli Éva fordító is, a könyv ugyanis előzőleg román nyelven jelent meg. A kötet szerzője neves román színházkritikus. /Köllő Katalin: A hiábavalóság könyve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 13.
Politikai egyeztetések tárgya a különböző decentralizált megyei intézmények vezető tisztségei is. Az RMDSZ a magyarság számarányának megfelelően kérne a megyei igazgatóságok, felügyelőségek vezető tisztségeiből. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy véli: Kolozsváron igenis vannak magyar szakemberek, akik megfelelő módon látnák el ezeket a funkciókat. Több mint hatvan országos intézménynek van helyi kirendeltsége Kolozsváron, jelenleg azonban egyik intézmény élén sem áll magyar nemzetiségű vezető, mindössze három főről tudnak, alacsonyabb beosztású vezetői funkcióban. Ez diszkrimináció, az RMDSZ pedig ezen szeretne változtatni. A kataszteri hivatal volt vezetője, Sztranyiczki Szilárd például kiváló szakember, akit nyilván politikai okokból távolítottak el, jelezte Eckstein-Kovács Péter. A kultúra területén nincs magyar képviselet, itt is szükség lenne vezető beosztású szakemberre. /Köllő Katalin: Eckstein-Kovács: Arányosan osszák el a megyei vezető tisztségeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2005. január 13.
Január 12-én került sor az RMDSZ ez évi első bukaresti sajtóértekezletére. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ a választásokat követően a DA. Szövetséggel, valamint a Román Humanista Párttal együtt egy olyan kormánykoalíciót alkot, amely rendkívül fontos Románia politikai stabilitásának szempontjából. A Kovászna megyei prefektus körül kialakult helyzetet elemezve Markó elmondta, elfogadhatatlan az, hogy 2005-ben egy kormánytisztségviselőt nemzetisége miatt támadjanak. /RMDSZ-szerep az EU-csatlakozásban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2005. január 13.
Az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilap 42. számában, 2004. október 21-én Matekovics János méltatta Ioan Balan vállalkozói és politikai érdemeit. A terjedelmes cikk Ioan Balannak, a Kovászna megyei NLP elnökének ,,egészséges” politikai felfogásáról szólt, aki hangsúlyozta, hogy: ,,Háromszék élére amúgy is magyar prefektust kellene kinevezni” . Balan rokonszenvesen beszélt a Kovászna megyei magyar–román barátságról. Ugyanez a Balan ma a leghevesebben tüntet az ellen, hogy Kovászna megye élére magyar prefektust nevezzen ki a kormány, sőt, meg is fenyíti Románia kormányát, hogy igazságügyi feljelentést tesz ellene, amennyiben mégis magyar prefektus kerülne Kovászna megye élére. /Ábrahám Árpád, a Covalact Rt. vezetőtanácsának volt tagja: A kétszínű politikus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2005. január 13.
Kinevezése után pár órával leváltották Krassó-Szörény magyar prefektusát, helyette egy liberális politikust helyeztek a megye kormánymegbízotti székébe – közölte az Adevarul című lap. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2005. január 13.
Az ügyészségnek és a minisztériumnak hivatalból eljárást kellene indítania a Trianon című film vetítése miatt – olvasható Mihail Hardau, Kolozs megye frissen kinevezett prefektusa közleményében. A kormánymegbízott úgy vélte, hogy azok az RMDSZ-es tisztségviselők, akik jelen voltak a vetítésen „politikai elegancia hiányáról tettek tanúbizonyságot”. A rendőrség Székelyudvarhelyen már megbüntette a szervezőket. A prefektus tiltakozott a Trianon kolozsvári vetítése miatt, mivel szerinte a film „Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol”. Kolozsváron Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke és Somogyi Gyula városi tanácsos volt jelen a rendezvényen. „Jövő csütörtökön megismételjük a filmet, hiszen, mint kiderült, nagyon sok embert érdekel” – jelentette ki Juhász Tamás, az ügyben érintett kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora. Szerinte a teológia nem vonható felelősségre, mivel ők nem vettek részt a film erdélyi körútjának megszervezésében, hanem csak a szervezők rendelkezésére bocsátották a termet. – A szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevére a székelyudvarhelyi rendőrség büntetésről szóló jegyzőkönyvet állított ki. Az EMI közleményben ítélte el a minisztérium feljelentését. A szervezet szerint a romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, ezért az EMI felkéri a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben a rendőrségi eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. Koltay Gábor filmrendező megdöbbentőnek tartja, hogy a mai világban bárki betiltson egy művészi teljesítményt, egy ártatlan filmvetítést. A román sajtó szerint a filmet Magyarországon betiltották. Valójában a filmet tavaly június 5-e óta az Uránia Nemzeti Filmszínházban levetítették, az alkotást pedig több mint negyvenezer néző látta. /B. T.: Prefektusi dorgálás a Trianon miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
