Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7017 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 6991-7017
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. január 10.

A Szabadkán január 6-án megalakult Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF) levélben fogja javasolni Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek, hogy kezdeményezze az Országgyűlésben a határon túli magyarok részére a magyar állampolgárság kedvezményes elnyerésére vonatkozó törvény megalkotását, illetve az állampolgársági törvény módosítását. A Mádl Ferencnek küldendő levélről a szervezet külön tájékoztatni kívánja Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét is. A HTMSZF tagszervezetei azt javasolják az államfőnek, hogy az említett jogszabály megalkotásánál a határon túli magyarok kedvezményes honosítására úgy kell sort keríteni, hogy a határon túli magyarok ne kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket, illetve külföldi állandó lakhelyüket. A HTMSZF alapvető fontosságúnak tartja a magyar nemzethez való tartozást, amit nyilatkozattal fejez majd ki a kérelmező. E nyilatkozatát magyar nyelvtudással, magyar iskolai bizonyítvánnyal, vagy magyarigazolvánnyal támasztja alá. A jogszabálynak tekintettel kell lennie a családok állampolgárság szerinti egységére, illetve olyan sajátos esetekre, amikor a fentiek nem bizonyíthatók, de a kérelmező felmenője magyar állampolgár volt. /MTI/ /

2005. január 10.

Az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (SZDP) közleménye szerint etnikai diszkriminációval jár és ellenkezik az európai szabályokkal Gyurcsány Ferenc kormányfőnek az az elképzelése, hogy Magyarország ötéves beutazási vízumot adjon a határon túli magyarok részére. (Garzó Ferenc / MTI): Az SZDP ellenzi a „Gyurcsány-vízumot”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2005. január 10.

„A december 5-i népszavazás eredménytelensége és kudarca az Országgyűlést terheli, legalábbis annak a felelőssége, mert ha időben foglalkozott volna a kettős állampolgárság kérdésével, akkor nem kellett volna sort keríteni erre a népszavazásra, s nem született volna meg ez a gyászos eredmény” – jelentette ki a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, Herényi Károly. Az MDF kezdeményezi a négypárti egyeztetést, január 13-i időponttal. A Szabadkán január 6-7-én összeült úgynevezett mini-Máértet, üdvözölte az MDF, viszont Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentéseit „előkészítetlennek, szakmailag és politikailag megalapozatlannak” minősítette. Hangsúlyozta, sem a határon túli magyarság vezetőivel, sem a magyarországi parlamenti pártokkal nem egyeztetett a miniszterelnök. /Guther M. Ilona: A nemzetstratégia kérdésében. Az MDF négypárti egyeztetést hívott össze január 13-ra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2005. január 10.

György Ervin, Kovászna megye új prefektusa azt nyilatkozta, hogy a román pártok körében a magyar prefektus kinevezése nyomán keletkezett feszültségek nem léteznek a lakosság körében. (Mediafax) /György Ervin: A feszültség mesterségesen keltett, a lakosság körében nem létezik. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

2005. január 10.

Élesen bírálták a román pártok az RMDSZ-es kormánymegbízottak kinevezését. A tiltakozó háromszéki román pártok képviselői távol maradtak György Ervin, Kovászna megye új prefektusának hivatalos beiktatásáról. A Kovászna megyei román pártok megígérték, hogy tiltakozó akciójukat minden törvényes eszközzel folytatják. Első alkalommal nevezett ki a kormány női prefektust, ugyanakkor Böndi Gyöngyike személyében először van Máramaros megyének magyar prefektusa. Böndi Gyöngyike 1997–2004 között parlamenti képviselő volt. Krassó-Szörény megyében Seres Péter 41 éves resicabányai gépészmérnököt jelölte az RMDSZ a prefektusi tisztségre. Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye új prefektusa elmondta, tevékenysége során a törvény és az alkotmány betűjét tartja szem előtt. Szilágyi János az RMDSZ területi szervezetének 58 éves elnöke végzettségét tekintve kertészmérnök. 1990-ben parlamenti képviselőnek választották, másfél év után lemondott mandátumáról, mert jobbnak látta visszatérni a szakmájához. A Bihar megyei RMDSZ csalódásként élte meg, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem nevezte ki alprefektusnak az RMDSZ jelöltjét. Hargita megyében Constantin Strujant nevezte ki a kormányfő prefektusnak. „Mi RMDSZ-es prefektust szerettünk volna, de a döntés a miniszterelnököt illeti” – mondta Ráduly Róbert, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke. Arad megyében Horváth Levente megyei tanácsos lett az alprefektus. Az egyeztetések szerint Szilágy megyének RMDSZ-es alprefektusa lesz, e tisztség valószínű várományosa Végh Sándor. Szatmár megyében az alprefektusi tisztség folytonosságát Riedl Rudolf személye jelenti, aki az RMDSZ színeiben második mandátumát fogja kezdeni. Maros megyében az alprefektusi feladatkört továbbra is az RMDSZ-es Burkhardt Árpád látja majd el, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget. /Munkába állt három magyar prefektus. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 10.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, államminiszter először adott miniszterelnök-helyettesként interjút a Romániai Magyar Szónak. Elmondta, hogy viszonylag hamar meg tudtak állapodni a kormány összetételében, és elég gyorsan sikerült beindítani a tevékenységet. Azonban a prefektusok kinevezésével kapcsolatos egyeztetések nem mentek oly simán. Markó emlékeztetett: a koalícióban való részvétel sarkalatos feltétele volt, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. Ezzel párhuzamosan újból tárgyalják a felekezeti oktatásról szóló törvénytervezetet. El akarják érni továbbá, hogy a román történelmet és földrajzot a felső tagozatokon is anyanyelven oktathassák. Ugyancsak terveik közé tartozik, hogy a kormánynak alárendelt, állami intézményekben is használható legyen a kisebbségek nyelve. /Gyarmath János: A perefektusok kinevezése az első szakítópróba volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2005. január 10.

Strujan Constantin, Hargita megye új prefektusa legfontosabb teendői között említette: fontosak tartja, hogy a román anyanyelvű római katolikusok anyanyelvükön gyakorolhassák vallásukat. /(Daczó Dénes): Eredményességre törekszik Hargita megye új prefektusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2005. január 10.

Nyílt levélben fordult a székelyföldi autonómia-népszavazások ügyében Monica Macovei igazságügyi miniszterhez a Gyergyószéki Székely Tanács. Gyergyószentmiklóson, Gyergyóalfaluban, Gyergyújfaluban, Gyergyócsomafalván és Gyergyóditróban az önkormányzatok helyi népszavazás kiírásáról döntöttek, s ezeket a határozatokat a prefektúra a bíróságon támadta meg, áll a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Árus Zsolt által aláírt levélben. A népszavazásra bocsátott kérdés szigorúan helyi jellegű, és mindenben megfelel a népszavazásról szóló törvény előírásainak. Felkérte a tárcavezetőt: „eddigi elveihez híven hasson oda, hogy a Hargita megyei közigazgatási bíróság szigorúan tartsa be a vonatkozó törvények betűjét és szellemét.” Amennyiben ez nem így fog történni, akkor a Gyergyószéki Székely Tanács nemzetközi szervezetekhez fordul. /Macoveitől kér támogatást a gyergyószéki SZNT. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 10.

Nem fogadja el az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ találkozóra szóló meghívását Albert Álmos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke. Gazda Zoltán, az MPSZ megyei elnöke az autonómia ügyében kiírt népszavazásról szeretett volna egyeztetni az RMDSZ vezetőjével. „Meg kell alkotni a kisebbségi és a régiós átszervezésről szóló törvényt. Az RMDSZ ezt az utat akarja járni” – hangsúlyozta Albert Álmos. /Gergely Edit: Nem tárgyalnak az autonómiareferendumról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 10.

Gyergyószentmiklóson filmezett a bukaresti televízió magyar adása, föltérképezve az Objektív Televízió diszkriminált helyzetét. A 2004 februárjában beinduló gyergyószentmiklósi Objektív Televíziót a TVS Holding kábeltévé-társaság olyan sugárzási frekvencia-sávra helyezte, amely adásait a kábeltévé előfizetőinek csak mintegy 20%-a tudja fogni készülékével. Az antidemokratikus intézkedést, amely több törvénycikkelybe ütközik, azóta sem sikerült megszüntetni. 4000 lakossági aláírás is összegyűlt a diszkrimináció megszüntetése érdekében. A képviselőház korrupció-ellenes bizottsága is foglalkozott az esettel, de eddig minden hiábavalónak bizonyult. /Tv-riport az Objektív Televízió helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2005. január 10.

Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sportpályájáért békés tüntetést tartottak a nagyváradi reformátusok. Az ortodox gyülekezeti épület tetejéről valaki titokban filmezte a plakátokkal felvonuló gyülekezetet, mely január 9-én vonult a lecsupaszított sportpályájára tiltakozni. Tőkés László püspök beszédében kitért arra, hogy a „sportpályát évtizedekig használta egy másik iskola, aztán mikor használatba vettük, nekünk nem szabad... Diszkrimináció történik. Magyarságunk, iskoláink, gyermekeink jogait védjük.” A Lorántffy Gimnázium öregdiákjainak nevében Mészáros Edit kemény szavakkal illette a városi önkormányzatot és kérte: „állítsák meg az aljas kisajátítási folyamatot, s adjanak lehetőséget az iskola diákjainak egészséges szellemi, lelki fejlődéséhez. Eleink áldozatos adakozása folytán megépült a pálya és 1948-ig, az államosításig lételemünk volt az a hely”. /(Balla Tünde): Protestáltak a Lorántffy gimnázium sportpályájáért. Titokban lefilmezett református tüntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2005. január 10.

Magyarként azt kívánja, hogy oldódjon már fel az egymás elleni áskálódás, írta Ujj János. A tavaly őszi romániai választások előtt egyetlen román párt sem kérdőjelezte meg a másik által összegyűjtött támogató aláírásokat. A magyarok azonban feljelentették egymást, s rendőröket küldtek a másként gondolkodók lakásába. „És alig egy hónapja, december 5-én a nemzet egyik felét uszították a másikra a magukat felelősnek mondó politikusok, hogy “NEM” szavazatukkal kizárjanak mintegy 3 millió határon túli magyart a nemzet egészéből.” /Ujj János: Szerényen kívánom. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

2005. január 10.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB) továbbra is szorgalmazza a helyi népszavazások kiírását, annak ellenére, hogy az eddig hozott tanácsi határozatok mindegyikét közigazgatási bíróságon támadta meg a prefektúra. Hargita megyében, ahol a legtöbb határozat született, az azokat közigazgatási bíróságon megtámadó prefektúrát magyar kormánymegbízott vezette – hangsúlyozta Csapó I. József. Az SZNT elnöke szerint, ha az RMDSZ beváltja választási ígéreteit, akkor mindenképp támogatnia kell a népszavazá­sok kiírását. Az ÁB támogatja a Gyergyószéki Székely Tanács kezdeményezését, egy Székelyföldi autonómia-hónap nevű fórumsorozatot, a szék minden településén. /(Dánél): Kitartanak a népszavazás mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

2005. január 10.

A háromszéki RMDSZ nem kíván a Székelyföld autonómiájáról párbeszédet folytatni a Magyar Polgári Szövetséggel. Albert Álmos területi elnök elmondta, számára az MPSZ nem létezik. Albert szerint a népszavazás már megtörtént november 28-án, amikor a magyar választópolgárok az RMDSZ-re szavaztak, és ezáltal támogatták az RMDSZ autonómiáról is szóló programját. A Székelyföld autonómiájáról szóló referendum megrendezése kapcsán a háromszéki RMDSZ elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, egyetlen helyi önkormányzat sem fogadhat el törvénytelen döntést. (Mediafax) /A hét vége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

2005. január 10.

Gereben Ferenc, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartott előadást január 7-én a Kárpát-medence magyarságának olvasási szokásairól Kolozsváron, az EME előadótermében. Először az olvasási szokásokat némiképp befolyásoló tényezőket: vallásosság, nemzeti öntudat mértéke stb. tárta fel az előadó. Az erősebb nemzeti öntudat egyben minőségibb olvasáskultúrával jár. Az anyanyelvhasználat mértékét tekintve Erdély vezető helyet foglal el a kisebbségi magyarság lakta területek között: családon belül mintegy 96, baráti társaságban 83 százalék a magyar nyelv használatának aránya. A magyarságot kultúrnemzeti identitástudat jellemzi (nem földrajzi vagy etnikai), derült ki. A felnőtt korú magyarságot arra kérték, jelöljön meg négy jelentős történelmi személyiséget: Széchenyi, Szent István, Mátyás király és Kossuth neve általában dominál. Elgondolkodtató, hogy Vajdaságban Titóé a pálma, őt követi Szent István és Mátyás király! A legtragikusabb történelmi eseménynek mindegyik említett térség Trianont jelölte meg, kivéve Magyarországot, ahol a II. világháborúba való belépést ítélték annak. 1964-ben Jókai, Gárdonyi és Móricz, 1985-ben Szilvási Lajos, Jókai és Dumas, 2000-ben Danielle Steel, Robin Cook és Lőrincz L. László a listavezetők Magyarországon. Erdélyben 1998-ban Jókai, Wass Albert és Mikszáth a legolvasottabb szerzők. A Kárpát-medencében keletről nyugatra haladva csökken az olvasás aránya. /F. I.: Devalválódott az olvasás? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 10.

Január 8-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták a Trianon című filmet, nem fért be mindenki a terembe, ezért a vetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének még egyszer műsorra kell tűznie az alkotást. A vetítést követő beszélgetésen két magyarországi meghívott, Koltay Gábor filmrendező és Raffay Ernő történész elemezte a versailles-i békediktátumot követő, immár nyolcvanötödik éve tartó folyamatot. Koltay Gábor azután készítette a 130 perces, Trianon című produkciót, miután a magyar televíziók (köztük a Duna is) sorra elutasították a Velünk élő Trianon című, tizennégy egyórás részből álló dokumentumfilm sugárzását. A filmben megszólalók – Nemeskürty István, Raffay Ernő, Glatz Ferenc, Fejtő Ferenc, Pozsgay Imre, Szervátiusz Tibor, Csurka István, Tőkés László és Duray Miklós –Trianon máig ható következményeit is elemezték. Elhangzott, hogy a múlt században megkezdődött a magyar nemzeti tudat szétzilálása, Magyarország mélyrepülése. Pozs­gay Imre ,,példátlan iskolai agymosásról, a nemzeti, történelmi tudat likvidálásáról” beszél, Szervátiusz Tibor ,,lelki összeomlást” emleget, míg Duray Miklós úgy fogalmaz: ,,a félelemmel teli emberek nemzetévé váltunk, nem bízunk önmagunkban”. Tőkés László szerint amíg nem történik meg a trianoni folyamat feltárása, esélyünk sincs a változtatásra, Raffay Ernő pedig egyenesen ,,a magyarok csángósodását” emlegeti, míg Duray Miklós nézetében a kilencvenes évekbéli rendszerváltozás valójában a hatalom átmentését jelentette, azóta a titkos ügynökök rendszere hálózta be ezt a térséget. Raffay Ernő elmondta, generációk nőttek úgy fel, hogy fogalmuk sem volt, mi történt Trianonban, hozzátéve, hogy a december 5-i népszavazás bebizonyította: az anyaországiak a saját múltjukkal és a határon túli magyarok jelenével sincsenek tisztában, s ez nem más, mint nemzeti tudatromlás. /Mélyrepülés agymosással és nemzeti tudatromlással (Dokumentumfilm Trianonról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

2005. január 10.

Az Alapítvány az Erdélyi Irodalomért Hídverő-díját 2004-ben Ilia Mihálynak adományozta. Ilia Mihály munkássága, az egyetemes magyar irodalmi kultúrában betöltött szerepe, amit küldetésesnek nevezhetünk, ismert az erdélyi magyarság körében. A Trianon utáni erdélyi irodalommal is foglalkozott, fontosak Tompa László költészetéről írott tanulmányai. Ilia Mihály 1965-től 1976-ig volt a szegedi Tiszatáj folyóirat, rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, végül főszerkesztője. Éppen az erdélyi magyar irodalom iránti elkötelezettsége miatt leváltották. A folyóirat az ő kezében vált országos, sőt egyetemes magyar fórummá, mely igen sokat tett a határon túli magyar irodalom megismertetése érdekében. Ilia Mihály páratlannak bizonyult levélíróként: a huszadik század második felében ő vállalta magár azt a küldetést, amit egykoron Kazinczy Ferenc végzett. Számtalan határon túli íróval levelezett. A hetvenéves Ilia Mihály igazi hídverő. /Pomogáts Béla: Békítő öröm. A hídverő Ilia Mihály. = Helikon (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 10.

Gazdag tartalmú évkönyvvel örvendezteti meg olvasóit a kolozsvári Vasárnap katolikus hetilap, amely ezúttal a papokat, Isten szolgáit állítja a figyelem középpontjába. Az évkönyvben írások olvashatók Majláth püspök nevelési elveiről, Scheffler János szatmári megyéspüspök (1952-ben halt vértanúhalált a börtönben) szellemiségéről és életpályájáról, az egyházmegyék történelmi eseményeiről. Dr. Jakubinyi György Szentek és hitvallók Erdély földjén című összeállításában a 2002-es népszámlálás adatait hasonlította össze az 1992-es évével. /Fodor György: Vasárnap Évkönyv – 2005. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 10.

A vár szelleme címmel adta ki emlékiratait Reichenauer József dévai tanár. /(GBR): A vár szelleme. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

2005. január 11.

A Greenpeace felszólította a magyar kormányt és Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert, hogy haladéktalanul kezdeményezzék nemzetközi hatásvizsgálat indítását a Verespatakra tervezett aranybánya ügyében, jelezte Csáki Roland, a környezetvédő szervezet kampányfelelőse. A Rosia Montana Gold Corporation arra készül, hogy ciánvegyülettel mossa ki az aranyat. A bánya állandó környezeti pusztítást és veszélyt jelentene a környék, Abrudbánya, a Maros völgye és a Tisza folyóra. /Magyarország elveszítheti beleszólását az engedélyezésbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2005. január 11.

Félhivatalos források szerint a Nemzeti Liberális Párt Krassó-Szörény megyei küldöttsége Bukarestben töltötte a hétvégét, kifejtették, hogy az NLP jelöltjének kell a prefektusi szék, amit az említett források szerint ki is könyörögtek. RMDSZ-berkekből az a jelenlegi félhivatalos nyilatkozat, hogy meg kell elégedniük a megyei magyaroknak az alprefektusi székkel. Makay Botond, az RMDSZ megyei-területi elnöke szerint a negyedik RMDSZ-es prefektusi hely körüli esetleges veszteség a kormány szavahihetőségét kérdőjelezi meg. Seres Péter az esetleges “lefokozással” nem elégedett, de feltehetően elfogadja a döntést. /Szakmáry Károly: Seres Péter csak alprefektus lesz? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

2005. január 11.

A szabadkai kis-Máérton megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma. A szabadkai kis-Máért szembehelyezkedett a magyarországi kormánypártok exponenseinek a magyar nemzeti egység ellen uszító csoportjaival, írta Sylvester Lajos. A kis-Máért indításakor még félő volt, hogy a résztvevők nem nevezik nevén a Gyurcsány–Hiller–Kuncze–Lendvai együttes nemzeti egységet romboló szégyenletes akcióit. Ez nem következett be: a résztvevők kemény hangú zárónyilatkozatban ítélték el a magyar kormánynak a magyar közvéleményt a határokon kívül élő magyarság milliói ellen hangoló manővereit. A Szabadkai Fórum résztvevői egyértelművé tették: megelégelték, hogy a magyar kormány nem hajlandó szóba állni velük, és akár a szomszédos országok magyarellenes köreire támaszkodva fel is lép ellenük. A kis-Máért résztvevői azzal, hogy a kettős állampolgárság országgyűlési napirendre tűzéséért személyesen Mádl Ferenchez és Szili Katalinhoz fordultak, félreérthetetlenné tették a magyar kormányfő gyászos szerepéről kialakított véleményüket. Gyurcsány Ferenc két nap alatt összehozott ötpontos ajándékkal lepte meg a határokon kívülieket. /Sylvester Lajos: Politikai kéregmozgások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

2005. január 11.

A december 5-e előtti napokban több helyen felbukkant a gondolat: csináljunk történelmet. A felvetés jogos volt, az IGEN szavazatok győzelme a trianoni sebekre olyan gyógyírt adott volna. Azonban ma Magyarországon nincsenek minden áldozatra kész tömegek, állapította meg Surján László /Budapest/. A hivatalos és öncsinálta vezérek példátlan hazugságkampánnyal félrevezették az embereket. /Surján László: Miért nem “csináltunk történelmet” december 5-én? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 11./

2005. január 11.

Ne beszélj magyarul – román kenyeret eszel! – vágták oda Szász István Tasnak Erdélybe. Áttelepült az anyaországba. A népszavazás eredménye azt mondja neki: Te hazátlan, magyar kenyeret eszel meg magyarok elől! „Ezt mondja nekem hazám kormánya!” /Szász István Tas: Drága éji órán is elmélkedő Barátaim! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 11./

2005. január 11.

Kapás Róbert Kutasi hozzászólására válaszolt, aki azt írta, hogy Erdélyben többször meglopták, továbbá, hogy a külhoni magyarok csak követelőznek. Kapás Róbert emlékeztetett: Magyarország befogadó ország szinte a megalakulása óta. /Kapás Róbert: Nem a családfa mérete a fontos. Kutasi úr! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 12./ Előzmény: Kutasi Frigyes: A határon túli magyarok a gyűlöletkeltők. Lőrincz Tamás mérnök-közgaszdász úr hozzászólására. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 1994. dec. 21./

2005. január 11.

Törvénytelennek nevezte Mona Musca művelődési miniszter Koltay Gábor Trianon című filmjének erdélyi bemutatósorozatát. A tárcavezető – aki szerint Magyarországon éppen „irredenta hangneme” miatt betiltották a filmet – közölte, az alkotást nem jegyezték be a romániai filmjegyzékbe, márpedig a hazai mozikban kizárólag minősítő bizonyítvány alapján vetíthetők le a filmek. Mona Musca utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tett az ügyben. Soós Sándor, a Trianon erdélyi bemutatását szervező Erdélyi Magyar Ifjak elnöke meglepőnek nevezte a minisztérium álláspontját, mert nem vetítették az alkotást moziban, mindössze kulturális jellegű rendezvényeken mutatták be a dokumentumfilmet. Soós szerint a mostani akció a tavalyi, ugyancsak az EMI által szervezett Wass Albert-felolvasómaraton ügyében indított nyomozás folyamatába illeszkedik. /R. Sz.: Mona Musca vizsgálatot indított a Trianon film ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

2005. január 11.

Kolozsváron zsúfolásig megtelt a Protestáns Teológia díszterme, ahol Koltay Gábor Trianon című filmjét vetítették az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett erdélyi körút első állomásán. Budapesten az egyetlen moziban vetített filmnek óriási sikere lett: hat hónap alatt háromszázezer ember nézte meg. A nagy közönségsiker ellenére a mozi-hálózatok egyike sem vállalta a film vetítését. Vasárnaponként a HírTV kezdte el sugárzását. A filmben Raffay Ernő történész, Trianon-kutató a kiegyezés utáni Magyarországra vezeti vissza a nézőt. A cselekmény nem áll meg a Trianonnál, hanem nyomon követi a trianoni traumának kitett különböző nemzetrészek XX. századi leépülését. /Makkay József: Trianonról őszintén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2005. január 11.

Az erdélyi magyarság számára továbbra is fontos, elsődleges a magyarországi kapcsolatok erősítése minden szinten, ezen nem változtatott az sem, hogy eredménytelen lett a kettős állampolgárság megadásáról szóló decemberi népszavazás – jelentette ki Bunta Levente megyei tanácselnök Miskolcon tett látogatása alkalmával. A miskolci tanácskozáson nagyon eredményesnek minősítették a két megye között 1997 novemberétől kialakult együttműködést. Ennek folytatásaként írt alá Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Gyárfás Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke a 2005–2006 évekre vonatkozó szándéknyilatkozatot. /Folytatódó jó kapcsolatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

2005. január 11.

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevélben fordult a katolikus hívekhez, arra kérve őket, hogy január 23-án rendezzenek templomi gyűjtést a katasztrófa sújtotta délkelet-ázsiai károsultaknak. A gyűjtésből származó összeget a Nemzetközi Caritas Szervezet közvetítésével juttatják el a katasztrófa sújtotta területek lakóihoz. /Felhívás keresztényi segítségadásra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2005. január 11.

Január 8-án ünnepi megemlékezést tartottak Besztercén a Magyar Házban, az MKT rendes ülésén, az RMDSZ 15. évfordulója alkalmából. /Kettős ünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 6991-7017




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998