Muszty Bea és Dobay András nagy sikernek örvendő mesemusicaljét, A kék csodatorta című előadást a kolozsvári Magyar Színház társulata december 24-én délelőtt műsorra tűzte. Az előadást idén tavasszal nagy sikerrel mutatták be Budapesten. Az ünnepi előadásra a belépés ingyenes. /L. I.: Karácsonyi ajándék A kék csodatorta! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2005. december 23.
December 22-én az Aradi Szabadság-szobor Egyesület, a megyei RMDSZ-szervezet és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport vezetősége domborművet leplezett le az iskola folyosóján Kovách Géza történész emlékére. Kovách a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja volt. Több mint négy évtizeden át tanított ebben az intézetben a tavaly elhunyt történész, aki december 22-én lett volna 80 éves. A bronzdombormű Dinyés László budapesti szobrászművész munkája. /Dombormű Kovách Géza emlékére. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ Ujj János helytörténész, tanár, “A” Gazsi című könyv írója méltatta pár szóban kollégáját. Bognár Levente alpolgármester, a Szabadság-szobor Egyesület egyik alapító tagja személyes élményeit elevenítette fel arról az emberről, aki generációk számára nyújtott magyarság- és erdélyiség-tudatot. Az alpolgármester szerint “Gazsi” nemcsak tanár volt, hanem jó barát, s úgy tudott tanítani, hogy a diákok figyelmét mindig lekötötte. A koszorúzást követően egy Kovách Gézáról készült rövidfilmet tekinthettek meg a résztvevők. /(nagyálmos): Felavatták Kovách Géza domborművét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2005. december 23.
December 21-én Lippán a katolikus parókia hittanterme kettős rendezvény színhelye volt. A helybeli olvasókör megtartotta idei utolsó ülését, amelyen Czernák Ferenc a karácsonyi szokások kialakulásáról beszélt, majd Simó Luca ismertette a karácsonyfa történetét. A katolikus templom köré tömörülő közösség elhatározta: felkutatják a gyermekeket az anyanyelvű fakultatív oktatás érdekében. Ezután a Nyugati Jelen munkatársa beszélgetett az olvasókkal. A lippaiak legnagyobb fájdalma, hogy az 1970-es árvizet kihasználva, az akkori városi adminisztráció lebontatta a magyar házat, a helyére a posta épületét húzták fel. A rendszerváltás után kérelmezték a magyar közösségi ház visszaszolgáltatását, eredménytelenül. Állítólag a tulajdonjogot bizonyító iratcsomó is elveszett. A lippai magyarság úgy, hogy a városi tanácsban senki nem képviseli az érdekeit. Simó Luca óvónő lelkiismeretesen, ingyen tanítja a gyermekeket az anyanyelvű fakultatív oktatásban, azonban a tanulók száma ötre apadt. /(balta): Kettős rendezvény volt Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2005. december 23.
December 22-én átadták a bodoki és az oltszemi I–IV. osztályos iskola vadonatúj épületeit. Bodokon négy, Oltszemen három osztály várja a nebulókat, de az épületek felavatására csak később kerül sor. – Méltányos, hogy egy községben egyszerre két új iskola emelkedett ki a földből és most – télvíz idején – is dolgoznak a központi iskola sportcsarnokánál, jelezte Demeter János, a megyei tanács elnöke. ,,Nagy esemény ez Bodok község életében – mondta Keresztély Irma főtanfelügyelő – hisz a két modern technológiával épült iskola megfelel az elvárásoknak.” /Kisgyörgy Zoltán: Két új iskola egyszerre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./
2005. december 23.
Második alkalommal szervezték meg az Élő Sepsiszentgyörgy képekben című fotókiállítást. A Sugás vendéglőben bemutatott tárlatot a megyeszékhely polgármesteri hivatalának Tourinfo-irodája, illetve a háromszéki fotósokat tömörítő Gyulai Ferenc Egyesület szervezte. Albert Álmos polgármester kijelentette, ezeket a képeket egy albumban szeretnék megjelentetni. /(mózes): Fényképek Sepsiszentgyörgyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./
2005. december 23.
Harmadik alkalommal nyújtott otthont Nagybányán a Teleki Magyar Ház olyan kiállításnak, amely egy alkotótábor termését tárja a művészetbarátok elé. Először láthattak vendégül egy olyan festőtábor alkotásait, amely szellemiségében tudatosan is a tágabb értelemben vett „nagybányaiság” továbbéltetését tűzte ki célul, amely itt a közelben, Felsőbányán hozza meg évről-évre a maga termését, s ráadásul 2005-ben tizedik alkalommal fogadta a hazai és határon túli alkotókat. /Kerekes József: Tárlatmegnyitó: a természet dicsérete. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 23./
2005. december 23.
Nagyszalontán a Zilahy Lajos Művelődési Házban december 21-én bemutatták be az évkönyvet, melyet Tódor Albert volt polgármester, a prefektúra főtitkára szerkesztett. A bemutatót Zuh Imre, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója nyitotta meg, majd átadta a szót Dánielisz Endre helytörténésznek, aki méltatta a kiadványt. Ez az évkönyv négyszáz évre tekint vissza, mondta, történelemkönyvként is forgatható. Ez mér a harmadik évkönyv, amely Tódor Albert gondozásában megjelent. /Papp Gy. Attila: Évkönyvben a történelem. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 23./
2005. december 23.
Nagybányán a Teleki Magyar Házban bemutatták egy nagybányai szerző, Kaszta István „Őszirózsák” című könyvét. Ezzel a szerző három év alatt a negyedik kötetével jelentkezett. /Profik és amatőrök. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 23./
2005. december 24.
„Az RMDSZ ügyvezető elnökének a feladata a közösségszervezés és fejlesztés.” „Mindig ott vagyunk a háttérben és arra törekszünk, hogy a romániai magyarság érdekeit védjük” – mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Kisbácson, a Népfőiskolán tartott előadást. Úgy látja, akkor lesz a legnehezebb, ha elfogadják a kisebbségi törvényt. /D. I.: „Közösségszervezés, közösségépítés a feladatunk”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2005. december 24.
Több mint hatvan év után ismét átjárhatnak az egykori Szelmenc egyik feléből a másikba az emberek, miután december 23-án átkelőt nyitottak a szlovák–ukrán határral kettévágott, magyarok lakta faluban. A községet 1944-ben egyik napról a másikra szelték ketté, nyugati fele Csehszlovákiához, a keleti pedig a Szovjetunióhoz került. A határ portákat, udvarokat vágott széjjel. A település két részét 2005 augusztusáig szögesdrót kerítés választotta el. Az átkelő építése és a szögesdrót eltávolítása azt követően kezdődött meg, hogy a szlovák és az ukrán kormány megállapodott a határátkelő létesítéséről. /Megnyílt a határ Szelmencen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./
2005. december 24.
László Sarolta 1981-től óvónő Kolozsváron. Régen nagy létszámú gyerekcsoportok voltak, azután a létszám fokozatosan csökkent: idén csak tizenhat gyermek iratkozott be. Szinte minden évben előfordul, hogy vegyes házasságból származó gyerekek járnak a csoportba. Amikor az óvodába kerülnek, ezek a gyerekek ritkán beszélnek magyarul, de év végére elsajátítják az alapfogalmakat. A bábszínház művészei gyakran jönnek el az óvodába. /Nagy-Hintós Diana: Testvér – varázsszó a 47-es óvodában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2005. december 24.
Maroskeresztúron a művelődési otthonban tartották az iskolások és óvodások karácsonyi ünnepségét. Ötszáznegyven csomagot készített a polgármesteri hivatal, hogy a község valamennyi iskolás és óvodás gyerekének örömet szerezhessen. Harminc év után magyar igazgató és aligazgató áll a tanintézet élén. Albert Zoltán, a községközponti iskola igazgatója kezdeményezésére a román és magyar tagozatok együtt ünnepeltek. /(nagy a.): Maroskeresztúr megajándékozta gyermekeit. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2005. december 24.
Pál atya harminchárom gyerekről gondoskodik a három marosvásárhelyi és a két sárpataki családi típusú árvaházban. A karácsonyi ünnepekre többen megajándékozták a gyerekeket. Az ajándékcsomagokat versikékkel köszönték meg. Lokodi Edit megyei tanácselnök a szovátai Szent Ferenc Árvaház és az erdőszentgyörgyi Dove Alapítvány gondozásában élő gyermekeket is megajándékozta. /Mészely Réka: Angyaljárás a Szabadság utcában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2005. december 25.
Nemeskürty István budapesti író-történész, Léstyán Ferenc gyulafehérvári vikárius, Makovecz Imre budapesti műépítész, Kasza József szabadkai politikus, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Mézes Rudolf galántai népművelő és Perka Mihály szabófalvi történész-néprajzkutató tanár a Julianus-díj idei kitüntetettjei. A magyarságtudat fejlesztéséért és ápolásáért kifejtett tevékenységükért jutalmazta őket a magyarok őshazáját elsőként felkutató barát nevét viselő csíkszeredai alapítvány. A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért 1993 óta összesen hetvennégyen érdemelték ki az elismerést. Az idei díjátadási ünnepségre december 10-én a csíksomlyói kegytemplomban került sor. Bevezetőként az Árvácska együttes karácsonyi előadását tekinthették meg a jelenlévők. Ezt követően Boros Károly főesperes, csíktaplocai plébános és Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész mondta el ünnepi gondolatait. Beder Tibor tanár, a Julianus Alapítvány elnöke szólt azokról a személyiségekről, akik az anyanyelv őrzéséért és megmaradásunkért többletmunkát vállalnak itthon, a történelmi Magyarország területén, a Kárpát-medencében, vagy éppen a nagyvilág távoli pontjain. „Valóságos mozgalommá nőtte ki magát a másság védelme. Ebben az esetben a magyar nyelv és kultúra védelme nem ismer határokat. Egyformán fontos ez az erdélyi és a belgiumi, a felvidéki és a délvidéki, a magyarországi és az amerikai magyarnak. A magyar nyelv és kultúra nemcsak magyar, hanem európai érték is egyben, mint minden más nyelv és kultúra Európában. Ennélfogva nincs semmi különös abban, hogy ennek védelmét egy román, egy holland vagy éppen egy török ember is feladatának tekinti” – mondotta ünnepi beszédében az alapítvány elnöke, majd hozzátette: „Közismert tény, hogy mind Magyarországon, mind a határainkon túl is tragikusan fogy a magyar nemzet lélekszáma. Mindehhez hozzájárult a történelmi Magyarország területének trianoni szétdarabolása, majd a kommunizmus közel fél évszázada alatt a magyar határokon kívül rekedt nemzetrészek ügyének elhallgatása. Ma is napirenden van a Trianon idején még több mint négymillió, ma már alig több mint két és fél millió magyar ember sokszor megalázó, évtizedek óta tartó hátrányos megkülönböztetése, kisebbségi jogainak csorbítása. Nem egymást kell szidnunk mi, magyarok, határon innen és túl, és nem egymást kell kiközösítenünk, hanem az olyan politikusokat, akik tétlenül nézik beolvasztásunkat és a magyart a magyar ellen uszítják. Magyar nép csak egy van, és a székely népből sincs kétféle. Csak politikusokból van többféle. A szülőföld, amit mi magyar nyelvnek nevezünk, ma végső menedéke minden magyarnak. Mert más nemzetekkel ellentétben a magyarság azonos anyanyelvével!” – hangsúlyozta Beder Tibor. Végül a szentegyházi 150 tagú Gyermekfilharmónia karácsonyi előadása köszöntötte a kitüntetetteket. /Csúcs Mária: A nemzet szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 25./
2005. december 25.
Megjelent Széles Klára Lelkünkre így ül ez a kor című „szubjektív nemzedéktörténete”. A szerző magyarországi irodalomtörténész, aki évtizedek óta foglalkozik az erdélyi magyar irodalommal. Ez a nemzedéktörténet Lászlóffy Aladár nemzedéke. Széles Klára szubjektívnek minősíti munkáját, mert kiemelten foglalkozik Lászlóffy Aladárral, akinek kötészetéért lelkesedik. /Fodor Sándor: Olvasónapló XI. Maradjunk hát szubjektívek. = Helikon (Kolozsvár), dec. 25./
2005. december 27.
Romániában a 2006-os költségvetés sem bizonyul bőkezűnek. A 2006-os esztendei évi prémiumot csak a 2007-es költségvetésbe lehet majd belefoglalni, a szabadságolási prémiumokat 2006. december 31-ig felfüggesztik. /Szűkmarkú költségvetés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./
2005. december 27.
Petre Strachinaru demokrata képviselő továbbra is elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény jelenlegi formáját. Akárcsak pártelnöke, Emil Boc, ő is úgy véli, az EP által elfogadott jelentésben szereplő kulturális autonómiára vonatkozó ajánlás nem kötelező érvényű Románia számára. Strachinaru hangsúlyozta, szükség van egy, a kisebbségek jogállásáról szóló törvényre, de nem hajlandóak elfogadni a jelenlegi változatot, a kulturális autonómia megfogalmazásával nem érthetnek egyet. /(-kas): Strachinaru – elfogadhatatlan a kulturális autonómia (Változatlan a demokrata álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./
2005. december 27.
Az erdélyi magyar televízió létrehozása mellett döntött az erdélyi Janovics Jenő Alapítvány (JJA) kuratóriuma – jelentette be Nagy Zsolt, az alapítvány elnöke, informatikai miniszter Kolozsváron. A 300 millió forintos összeget úgy tervezi felhasználni, ,,hogy a beszerzendő eszközökkel segítse a létező romániai magyar televíziós műhelyek és stúdiók működését, ezzel pedig később lehetővé tegye az erdélyi magyar televízió létrehozását, illetve általában az erdélyi magyar audiovizuális média támogatását”. /Nem mondtak le az erdélyi magyar televízióról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./
2005. december 27.
Másfél évtizede hagyomány immár, hogy december 23-án koszorúzzák meg a Maros-parton az 1989-es forradalomban Aradon elesett egyetlen külföldi állampolgár, a hódmezővásárhelyi Tóth Sándor 1990-ben székelyudvarhelyiek adományaként felállított kopjafáját. A romániai forradalom hírére Hódmezővásárhelyen órák alatt összegyűjtött jelentős segélyekkel Aradra jött Tóth Sándor gépkocsivezetőt itt lőtték agyon teherautójának kabinjában december 23-án valamivel éjfél után. A megemlékezésen részt vett az elhunyt özvegye és Hódmezővásárhely város alpolgármestere, Koszó Péter egy küldöttség élén. Az aradiak képviselői is megjelentek. /-r –a: Sándor kopjafájánál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2005. december 27.
Karácsonyra jogilag is működőképessé vált Torockó és Torockószentgyörgy Közösségépítő Egyesülete. A 24 alapító tag között van a polgármester, alpolgármester és a lelkész. Az egyesület három fő célja a falugondnokság létrehozása, a Teleház működtetése és az Idősek Klubjának megszervezése. A falugondnok közalkalmazotti tisztség. Magyarországi példa szerint Erdélyben 3 helységben működik, azzal a különbséggel, hogy ott erre nincs állami támogatás. Az ötletet a Torockón megszervezett, falugondnokság témájával foglalkozó konferencia adta. A torockói falugondnok 1200 lakos érdekeit képviseli és fő feladata a torockószentgyörgyi iskolások Torockóra történő ingáztatásának a megoldása. Az egyesület egy mikrobuszra pályázik, ennek üzemeltetése a falugondnok feladata lesz. A Teleház Torockószentgyörgyön épül. Az Idősek Klubja a kultúrotthon termében fog működni, a következő évben indul be. /Takács Ildikó: Falugondnokot választ Torockó. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2005. december 27.
Végváron Tóth Rózsa tanítónő, a hagyományőrző népi tánccsoport oktatója összegyűjtött minden újságcikket, ami a végvári néptáncosokról megjelent. Végvár művelődési életének hírvivő követei a népi táncosok. Hat évvel ezelőtt Végvárra jöttek elsőként a szegedi oktatók, és ennek eredménye lett a Csűrdöngölő tánccsoport. 2005-ben a tizedik táncrend van már a lábukban. A Szilágy megyei Mezőtelegden percekig felállva tapsolták a Csűrdöngölő csoportot, de számos más helységben sem engedték le őket a színpadról ráadás nélkül. Nyaranta tánctáborokba járnak. Egész évben heti két nap próba a nagy Csűrdöngölő csoporttal, heti két nap a nemrég alakult kis Csűrdöngölővel. A kezdők is vannak harmincan, és nagy akarással dolgoznak. Ez már igazi táncmozgalom! /Táncos számvetés. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2005. december 27.
December 23-án az RMDSZ Arad megyei szervezete Magányosok karácsonya címmel első ízben szervezett összejövetelt az egyedül élőknek. A Csiky Gergely Iskolacsoportban felállított karácsonyfa mellett egybegyűlt közel 60 magányosnak a karácsony valódi ünnepet jelentett. Ökumenikus istentiszteletet tartottak. A jobbára idős emberek fogyasztották a Gazdasszonyok Körének tagjai által felszolgált finomságokat. A karácsonyfa alá rakott ajándékokat távozáskor vették át. /Balta János: Magányosok karácsonya Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2005. december 28.
A legsötétebb Funar-korszakra emlékeztető incidens történt a hét végén: valamelyik kolozsvári vállalat alkalmazottai román lobogót helyeztek el a kolozsvári magyar főkonzulátus főtéri épületére december 24-ről 25-re virradóra. Az ünnepek előtt Emil Boc polgármester utasítást adott a belvárosban lévő kopott zászlók kicserélésére, arra viszont továbbra sincs magyarázat, hogyan került román zászló a külképviselet második emeletén lévő üres zászlótartóba. Boros János alpolgármester szerint az Electrica munkatársairól van szó, de a vállalat képviselői tagadták, hogy ők okolhatók a diplomáciai botrányt is eredményezhető tettért. Pár évvel ezelőtt Gheorghe Funar expolgármester sugallatára Alexandru Dima városházi igazgató közreműködésével a magyar főkonzulátus épületéről eltávolították a magyar zászlót. Ugyanakkor a volt városvezető tartókat és zászlókat helyeztetett el a konzulátus tőszomszédságában lévő városi művelődési ház és a főkonzulátus bal oldalán levő ingatlan eresze alá, és minden alkalmat megragadott arra, hogy kellemetlenkedjen Alföldi László volt főkonzulnak és munkatársainak. Boros szerint nem véletlenről van szó. Szentpéteri István konzul tiltakozó jegyzéket adott át Emil Boc polgármesternek. Amennyiben nem kerül le a zászló, a bukaresti magyar nagykövetség diplomáciai tiltakozására kerül sor. Szokatlan, udvariatlan gesztusról van szó. Az érvényben levő nemzetközi szerződések szerint a fogadó ország zászlóját nem tűzik ki az épületre – jegyezte meg a főkonzul. A konzuli tiltakozásra december 27-én végül levették a főkonzulátus homlokzatáról a román zászlót. /Kiss Olivér: Román zászlót tűztek ki a magyar főkonzulátusra. Csupán konzuli tiltakozásra távolították el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2005. december 28.
Jobb egy halasztás, mint egy rossz szavazás – így értékelte Kolozsváron évzáró sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kisebbségi törvénytervezet vitájának jövőre halasztását. Emlékeztetett: a Demokrata Párt komoly kifogásokat emelt, ezért a vitáik a következő hetekben folytatódnak. Az RMDSZ idei egyik kudarca a kisebbségi törvénytervezethez kapcsolódik. A szövetségi elnök az eredmények közé sorolta, hogy számos fontos probléma megoldásához hozzájárultak. /(borbély): Markó az RMDSZ 2005-ös sikereiről és kudarcairól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Markó szerint a koalíción belül az RMDSZ elég jól teljesített. Eredményként könyvelhető el, hogy az autópálya építése folytatódik. Markó továbbra is problémának látja, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában nincs stabilitás. A támogatási rendszer ki van szolgáltatva a különböző kormányok ötleteinek. A Communitas Alapítvány jobbára pótolni tudja a kieső magyarországi támogatásokat. Arányaiban Magyarországról jön a nagyobb támogatás, de ha hozzászámítjuk, hogy az idén a magyar egyházaknak, iskoláknak kormánytartalékból sokmilliárdos támogatást adtak, tehát ha a tervezett költségvetés fölötti összegekről beszélnek, akkor ma már valószínűleg több az, ami a román költségvetésből érkezik. A Bolyai Egyetem körüli vitákkal kapcsolatban az RMDSZ álláspontja: az önálló magyar karok létrehozását akarják. Ezt nem utcai tüntetésekkel kell ezt megoldani, jelezte Markó, de nem tartja rossznak, hogy az egyetemen belül magyar oktatók kezükbe vették a kezdeményezést. /Salamon Márton László: Gálickövek és állóháború. Markó Béla RMDSZ-elnök bízik a koalíció együttmaradásában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2005. december 28.
A szociális biztonságról szóló magyar-román egyezmény nemcsak a nyugdíjakról rendelkezik, kiemelten szabályozza az egészségbiztosítás kérdéseit, az egyenlő elbánás alapelvén, az Európai Uniós koordinációs szabályozásnak megfelelően. Ha mindkét fél ratifikálta az egyezményt és erről értesítik egymást, ezt követően három hónap múlva lép hatályba. A magyar parlament már ratifikálta, a román parlament két háza még nem. Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint Romániát semmi sem kötelezi a gyors ratifikálásra. „Bukarest számára ez csak a román EU-csatlakozás után válik elengedhetetlenné” – mondta. /Guther M. Ilona, Budapest: Késhet a magyar-román szociális egyezmény romániai ratifikációja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2005. december 28.
Brüsszelben azt fontolgatják, hogy esetleg közvetlenül az Európai Bizottság veszi át a Romániának szánt pénzösszegek kezelését. A legsúlyosabb a helyzet az ifjúsági programok terén, amelyek támogatását az észlelt szabálytalanságok miatt fel is függesztették. 2007-től kezdődően évente négymilliárd euróval támogatna az Európai Unió különféle romániai programokat, ám a pénzalapok kezelését illetően Brüsszel nem bízik a románokban. A napokban jelentették be, hogy egymillió eurót visszakér Romániától az Európai Bizottság. A pénzt ifjúsági programokra szánták, ám az összegek előírásszerű elköltését Bukarest nem tudja megfelelően igazolni. Román részről viszont azt mondják, hogy az Európai Bizottságnak kellene még mintegy 2,5 millió eurót fizetnie a 2003–2005-ös, Brüsszel által elfogadott ifjúsági programok finanszírozására. Ebben az évben negyven vizsgálatot végeztek az EU-pénzek romániai felhasználása ügyében, és 27 külföldi támogatású program esetében találtak szabálytalanságokat. /Brüsszel akarja kezelni a Romániának szánt pénzeket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./
2005. december 28.
„Jövőre felszámolják a román államnak a Bechtellel szembeni tartozását” – jelentette be Marosvásárhelyen, év végi sajtótájékoztatóján Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter. /Bögözi Attila: A Bechtel folytathatja a munkát. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2005. december 28.
Újabbkori kisajátítással, valamint elvtelen lobbizással vádolta karácsony harmadnapján kiadott közleményében Florin Tohaneanu sepsiszentgyörgyi ortodox esperes a kormányt, az RMDSZ-t és a Kovászna Megyei Tanácsot a Román Nemzeti Bank (BNR) egykori székháza körül kialakult tulajdonjogi vitában. Állítása szerint tavaly december végi határozatában az Adrian Nastase vezette kormány átadta az ingatlant a Kovászna és Hargita megyék görögkeleti püspökségének (ECH), s az átadást megerősítette január közepén a Tariceanu kabinet is. A megyei önkormányzat megfellebbezte a döntést Mona Musca művelődési tárcavezetőnél, de a minisztérium visszautasította a megyei tanács kérelmét. A közlemény szerint ezután telekkönyveztették az épületet az egyház nevére. Ez év végén azonban a megyei tanács elérte az előző kormányhatározat visszavonását. Demeter János megyei tanácselnök kijelentette, szó sincs arról, hogy az ingatlant az egyház nevére telekkönyveztették volna. /Domokos Péter: Kisajátítást kiált az ortodox egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2005. december 28.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke vele készült beszélgetésben kifejtette, a kettős állampolgársággal kapcsolatos tavalyi népszavazás volt az első a magyarországi rendszerváltás óta, amelyet nem az állam vagy egy politikai párt kezdeményezett. Előzőleg a kormánypártok a nemmel való szavazatra vagy távolmaradásra biztattak. Patrubány legrosszabb álmában sem gondolta volna, hogy olyan sokan szavaznak majd nemmel. Megszületett az MVSZ honlevele, amely Trianon óta az első egyetemes magyar személyi okmány. Az MVSZ öt éve egyetlen fillért nem kap a magyar költségvetésből, mégis mindent megtett, amit emberileg meg lehet tenni. Patrubány családjával, gyermekeivel együtt Kolozsváron él, az pedig múló jelenség, hogy MVSZ-elnöki tisztsége miatt most több időt tölt Budapesten. Gyermekei is a kincses városban jártak egyetemre. Nincs magyar állampolgársága. Az MVSZ 2000-ben tartott tisztújítása előtt benyújtotta a kérvényt, mert megpróbálták őt kizárni az elnöki tisztségért folytatott versenyből amiatt, hogy nem magyar állampolgár. Azóta még nem lett magyar állampolgár. /Rostás Szabolcs: „Kolozsvári vagyok, ez ténykérdés” Beszélgetés Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetsége elnökével. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2005. december 28.
A december 11-i vasúti menetrend változása során Magyarország területén sebes vonat minősítést kapott az Ady Endréről elnevezett, Marosvásárhely Budapest között közlekedő szerelvény. Az átminősítés következtében az erdélyiek nem használhatják a magyar igazolvány által biztosított utazási kedvezményt, ugyanakkor korlátozták az erdélyiek számára biztosított helyjegyeket is. A lap munkatársa e-mailen próbálta felvenni a kapcsolatot a MÁV közönségszolgálati irodájának képviselőjével. Azonban a MÁV illetékesei tíz nap után sem adtak választ. Az Ady Endre gyorsvonatot eredetileg elsősorban azért iktatták be, hogy a marosvásárhelyiek, erdélyiek könnyebben, váltás nélkül juthassanak el a magyar fővárosba. A jelek szerint egyet mond a nemzetpolitika s másképp gondolja a MÁV! /(simon): Válaszra sem méltatták az erdélyi utazóközönséget! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Most már fabatkát sem ér a magyar igazolványom – fakadt ki keserűen egy idős néni, aki a karácsonyi ünnepeken unokáját szerette volna meglátogatni Pesten. A rendelet értelmében a marosvásárhelyi menetjegyiroda naponta csupán 12 darab másodosztályra szóló helyjegyet adhat el a Marosvásárhely-Budapest útvonalra. Ezzel is éreztetik másodosztályú hovatartozásukat. /Bögözi Attila: Zömében keretmagyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
