Kovács Lehel egyetemi adjunktus elmondta: a kari tanács arról döntött, hogy májusban tárgyalnak a Matematika és Informatika Kar átszervezéséről, de ez még nem jelenti azt, hogy létrejön az önálló magyar informatika tanszék. /Antal Joós Erika: A szenátus dönt az önálló tanszékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2005. december 22.
Az Országgyűlés a héten megszavazta Magyarország 2006-os költségvetését, amelyben a határon túli magyaroknak szánt összegek a büdzsé mintegy 11 százalékos növekedése ellenére is csökkentek. A legjelentősebb csökkentés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarok támogatására szánt összegeiben van: az idei 1,568 milliárdhoz képest a tárca jövőre 1,086 milliárdot szán erre a célra. Így a határon túli magyarokat támogató alapítványok 700 millió helyett csak 504 milliót kapnak, az ösztöndíjakra és oktatói támogatásokra 417 millió helyett 341 millió jut, a határon túli közoktatás fejlesztésére szánt összeg 200 millióról 147 millióra csökken, a határon túli magyar felsőoktatás támogatása 170 millió forintról 32 millióra apad. Határon túli magyar tudósok támogatására pedig az eddigi 116 helyett 28,5 millió forintot költ majd a Magyar Tudományos Akadémia. Jövőre emellett közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – csökkentik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) költségvetését is. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára a csökkentést a szűkösebb lehetőségekkel indokolta. A forrásszűkítés azonban szerinte nem érinti a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. A Sapientia jövőre is megkapja az idei 1,8 milliárd forintot. Szabó Vilmos szerint egész évre vetítve nem csökken majd jelentősen az össztámogatás mértéke. A 2006-os büdzsében az ideivel ellentétben a magyar iskolába járó gyerekek után járó oktatási és nevelési támogatások nyitott tételként szerepelnek, így a tervezetbe nem a teljes összeget írták be, hanem 3,475 milliárd forintot, de a kormány garantálja a kérelmeknek megfelelő összeg kifizetését, ami 2005-ben ötmilliárd forint körüli összeg volt. Igaz ehhez a tételhez csatolták a csángómagyaroknak szánt támogatást is, amelyre idén külön tételként százmillió forintot folyósított a magyar kormány. A Szülőföld Alapot is nyitott rendszerben építették be a költségvetésbe: jelenleg 608 millió szerepel állami kiadásként, de a törvény előírja az egymilliárd forintos minimális összeget. /Kiss Csaba: Többől kevesebbet a határon túlra. Az oktatásra szánt támogatás csökken, a Sapientiáé nem. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2005. december 22.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak és magyar szervezetek egykori tulajdonát képező ingatlanok visszaszolgáltatásának felfüggesztését kérte az Országos Restitúciós Bizottsághoz intézett nyílt levelében Aurelian Pavelescu, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának alelnöke, független parlamenti képviselő. Szerinte igaz, hogy a visszakért épületek nagy része 1918 előtt épült az akkori magyar állam adófizetőinek pénzén, de a békeszerződés aláírása után ezen ingatlanok tulajdonjoga átszállt az utódállamra. /Ismét magyarellenességet szít Gusa zsebpártja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2005. december 22.
December 12–én, a visszaszolgáltató bizottság döntésével végérvényesen a katolikus egyház tulajdonába került Szatmárnémetiben a püspökség épületének másik szárnya is, jelezte Ilyés Gyula polgármester. Miután kétéves huzavonával sikerült a Hám János Iskolaközpontot áttelepíteni a most visszakapott szárnyba, mostantól az az egyház tulajdonává vált. Az átköltöztetés után (az élelmiszeripari iskolaközpontnak kellett új épületet biztosítani) a városnak sikerült kiharcolnia a kormánytól egy nagyobb összeget, amivel az iskola most használt épületrészének tetőszerkezetét kicserélték, és az egyház további anyagi ráfordításával még jelentős felújításokat sikerült elvégezni. /A püspökség épületének jogi helyzete rendeződött. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 22./
2005. december 22.
Befolyással való üzérkedéssel, korrupció gyanújával vádol a Gandul című román lap öt politikust, a cikk írója szerint az ügy összefüggésben áll a csereháti kisegítő iskola egykori tárgyalásával. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester december 21-én a sajtó nyilvánossága előtt mutatta be a Gandul december 20-i lapszámát. Az újság szerint a nevezett politikusok egy olyan bírónőt próbáltak magas rangú pozícióba juttatni, aki 1998. június 2-án Székelyudvarhely ellenében döntött az elhíresült csereháti perben. Aristide Roibu (a szóban forgó politikusok egyike) még 1998-ban elkötelezte magát a bírónőnek, amikor az Aries Industries javára döntött Székelyudvarhely ellenében az elhíresült csereháti perben. A cikk írója szerint mindezt hangfelvételekkel, lehallgatott telefonbeszélgetésekkel is bizonyítani tudja a korrupcióellenes ügyészség. Szász Jenő polgármester úgy véli, amennyiben bebizonyosodik, hogy a csereháti iskola kérdésében a marosvásárhelyi törvényszék politikai befolyás vagy anyagi érdekeltség részeként hozott döntést, akár a per újratárgyaltatásában is reménykedni lehet. /Szász Emese: Ismét terítéken a csereháti kisegítő iskola ügye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./
2005. december 22.
Hasznosnak bizonyult az a belgiumi képzés, melyen részt vett két hónapon keresztül Sztakics István, a Kovászna Megyei Tanács Jogi és Közigazgatási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Az idén, október közepén felavatott és a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége (UNCJR) kezdeményezésére létrehozott brüsszeli képviseleti iroda keretében a háromszéki képviselőtestületi munkatárs azonnal közvetített a megyei önkormányzatnak egy partnerségi felhívást, melyet egy belga nem kormányzati ügynökségtől kapott. Ezáltal közvetlen kapcsolatba került a háromszéki képviselőtestület és az ügynökség. /Daczó Dénes: Háromszéki hídfő Brüsszelben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2005. december 22.
A Háromszéki EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) szervezésében tartott előadást mintegy harminc fiatalnak a kommunista diktatúra nehéz éveiről Bordás Attila volt politikai fogoly. Bordás Attilát tizenkét év börtönre ítélték kiskorúként az ötvenes évek végén, amiért letett egy koszorút az 1848–49-es szabadságharc tiszteletére emelt emlékműre Sepsiszentgyörgyön. Az új világban született fiatalok tágra nyílt szemekkel figyelték az elmúlt rendszer ma már hihetetlennek tűnő rémtörténeteit. Az EMI által kezdeményezett rendhagyó történelemórák célja, hogy a mai fiatalok a történelem olyan részleteivel ismerkedjenek meg, amelyekkel máshol nem találkoznak. Az EMI által levetített Trianon-film igazi áttörést jelentett ilyen szempontból, ez volt a legszélesebb körű nyilvános történelemóra. /Nemes Előd: Rendhagyó történelemóra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./
2005. december 22.
Ünnepélyes, családias hangulatban avatták fel december 21-én a dévai Szent Ferenc Alapítvány csíkszeredai kirendeltségét és információs irodáját. Az iroda egyrészt találkozóhelyül szolgál majd a csíkszéki sokgyermekes családok számára, ugyanakkor segíteni is kíván a bajbajutottakon. „Figyelni kell egymásra, fontos a gyermekelhagyás megelőzése” – mondta a megnyitón Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, az alapítvány vezetője. Hargita megyében a Szent Ferenc Alapítvány különböző házaiban mintegy 25–30 gyermek gondját viselik. A Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért egyelőre tizenkét olyan családot tömörít, amelyben négynél több gyereket nevelnek. Dánél Sándor szerint – aki hétgyermekes családapa – a nagycsaládokat mostohagyerekként kezeli a kormány, szükség van tehát arra, hogy összefogjanak és egymáson segítsenek. A most megnyitott központ lehetőséget ad a találkozásra gyerekek és szülők számára. A magyarországi Nagycsaládosok Szövetségének összesen huszonöt tagegyesülete van Erdélyben, a Vajdaságban, Magyarországon, valamint a Felvidéken. /D. Balázs Ildikó: Betlehemi otthon a nagycsaládoknak. Felavatta csíkszeredai kirendeltségét a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2005. december 22.
Szatmárnémeti történetének első játékfilmjét láthatják a helyi művészkávéház vendégei. A szatmári magyarság új kulturális fóruma, az Art Caffé, már eddig is több emlékezetes műsornak adott otthont, például Méhes Kati és csapata több stúdió-előadásának. Az Erdős I. Pál műhely-galéria mellett található művészkávézóban látható Bessenyei István népszerű színész filmje, melyet ő írt és rendezett. /Sike Lajos: Filmtörténet az Art Cafféban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2005. december 22.
Mint minden évben, a betlehemi láng idén is a cserkészszervezetek közvetítésével jutott el a vidékre. A láng repülőgéppel jutott el Betlehemből Bécsbe, ahol átvette, és Budapestre vitte a Magyar Cserkészszervezet. Tőlük a kisiratosi cserkészek hozták át a betlehemi lángot az országhatáron, majd két csapatra válva észak-erdélyi és dél-erdélyi körútra indultak vele. A dél-erdélyi csapat útba ejtette Kisiratost, Nagyiratost, Pécskát, Nagylakot, Aradot, Vingát, Temesvárt, ahol december 20-án a lángot átadták a Gerhardinum Katolikus Líceum diákjainak, majd Újszentesen megpihentek. Innen indultak tovább Lugosra, Facsádra, Marzsinára, ahol az éjszakát töltötték. Ma eljutnak Dévára, Gyulafehérvárra és visszajövet Máriaradnára, a körút végállomására. /(S.): Megjött a betlehemi láng. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2005. december 22.
December 21-én Nagyváradon a CE Krisztusért és Egyházért Szövetség karácsonyi összejövetelre hívta a magányosokat és időseket. Az istentisztelet és a betlehemes műsor után 250 ebédet osztottak ki, majd mindenkinek ajándékcsomaggal kedveskedtek. Visky István lelkész tartott istentiszteletet. Az ebédet az Erzsébet Nyugdíjas Baráti Kör tagjai készítették. /T. H.: Karácsonyi ünnepség magányosoknak, időseknek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 22./
2005. december 22.
Kolozsváron a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium december 20-án rendezte meg ünnepélyes karácsonyi műsorát az iskola dísztermében. A közönséget Schuller Hajnal igazgató köszöntötte. A tanulók Dickens Karácsonyi énekét adták elő, a színdarabnak elsöprő sikere volt. /Török Á. Rebeka: Isten maga a szeretet. Karácsony a katolikus gimnáziumban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2005. december 22.
Nagyvarjason a kultúrotthon felújítására nem volt pénz, ezért néhány helybeli elhatározta: magánerőből teszik azt használhatóvá. Ősszel szüreti bált szerveztek, amelyen 28 fiatal öltözött magyar ruhába, az így összegyűlt pénzzel hozzáláttak a felújítási munkálatokhoz. Az összefogás eredményeként karácsonyra kulturált körülmények között szervezhetnek előadást és bált. /(b): Karácsonyra belülről megújul. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2005. december 22.
Megjelent a Szövétnek, az Aradon napvilágot látó folyóirat decemberi száma. Az aradi kulturális szemlében Ujj János vezércikke a kilenc évfolyamot megért lapról szól. Nagy István a Pécskán szervezett Klebelsberg-napról írt, Réhon József a 80 éve született Kovách Gézára emlékezett. A címlapon Dinyés László Karácsony című számítógépes grafikája látható, s ugyancsak a budapesti képzőművésznek és családjának köszöni a lap azt a CD-t, amelyet karácsonyi ajándékként a Dinyés-család ajánlott fel minden olvasónak, aki megvásárolja a lapot. /(nagyálmos): Megjelent a Szövétnek decemberi száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2005. december 22.
December 21-én Aradon, a Jelen Ház kávézójában az aradi nagyközönség is megismerkedhetett – az oslói, temesvári és makói bemutató után – Nagyálmos Ildikó, a lap szerkesztője Félmozdulat című, immár második verskötetével. A kötet kiadója az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ és a budapesti Fiatal Írók Szövetsége. A kötetet Pongrácz P. Mária ismertette. A bemutató után ugyanott volt Laukó Katalin fiatal pécskai festőművész kiállításának megnyitója. /(Kiss): Könyvbemutató és kiállítás-megnyitó a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2005. december 22.
A napokban jelent meg Nagy István A szomszédság nevében /Neptun Könyvkiadó, Csíkszereda/ című regénye. A regény a Tanulók Könyvtára sorozatban jelent meg utoljára 1971-ben, ezúttal pedig a kiadó Örökölt Értékeink sorozatának első darabja. Fodor Sándor előszava szerint Nagy István életműve megérdemli, hogy leverjük róla a politikai elfogultság következtében ráülepedett port. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./
2005. december 22.
December 21-én mutatták be Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kúriák földje Háromszék című könyvet, amely hiteles képet nyújt pusztuló épített örökségünkről, hangzott el a telt házas rendezvényen. Sepsiszéki Nagy Balázs, a kötet szerkesztője írta: ,,székelyföldi viszonylatban Háromszéken épült a legtöbb kisnemesi udvarház, s habár a huszadik század folyamán közel félszáz végérvényesen eltűnt közülük, e tájegység még mindig felbecsülhetetlen értékű, és alig ismert örökséget őriz”. Jobbára helybéli szakemberekből, fotósokból álló csapat készítette ezt az albumot. Nagy Balázs kijelentette: várakozással bocsátják útjára ezt a könyvet, mert a megye kúriaállományának egyharmada pusztulóban van. /(mózes): Kúriák földje Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./ A könyv Sepsiszéki Nagy Balázs szerkesztésében, nagyszámú szakember közreműködésével és a Kovászna Megyei Tanács anyagi támogatásával készült. /Domokos Péter: Menthető az épített örökség? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2005. december 23.
Január elsejétől az országos minimálbér 330 új lejre emelkedik a jelenlegi 310 lejes szintről, döntött a kormány a mintegy 630 ezer alkalmazottat érintő kérdésről. A szakszervezeti szövetségek eredetileg 430 lejes minimálbért kértek. A kormányülésen született döntés a szociális juttatások jövő évi megemeléséről is. A 4,8 millió gyermeket érintő nevelési támogatás 24 lejre emelkedik január elsejétől. Öt százalékkal növekszik a kiegészítő családi pótlék. A kormány januártól megemeli a kötelező garantált jövedelem értékhatárait. /K.L.I.: Megnövelte a kormány az országos minimálbért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2005. december 23.
Jövőre 300 millió forinttal az Erdélyben megvalósuló audiovizuális célokat támogatja a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – mondta Kovács Kálmán, a tárca vezetője december 22-én Budapesten. Döntés született, hogy az eredetileg egyetlen erdélyi televíziós csatorna létrehozására szánt forrásból a romániai magyar elektronikus médiát támogatják – tájékoztatott Kovács Kálmán Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott tárgyalás utáni sajtótájékoztatón. Markó hozzátette: a televízióadó éves tevékenységének finanszírozásához mintegy egymilliárd forintra lenne szükség, ezért döntöttek a forrás több célra való felhasználásról. A pénz elköltéséről a televízió alapítására létrehozott Janovics Jenő Alapítvány kuratóriuma dönt. Markó hangsúlyozta: továbbra sem szabad lemondani az erdélyi magyar televízióról. /A létező tévés műhelyeket támogatják a 300 millió forintból. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2005. december 23.
Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója szerint a magyarországi politikai pártok köpönyeget forgatva játszadoznak a határon túli magyarok legszentebb érzelmeivel. Nyoma sincs már a 15 évvel ezelőtti eufóriának. Megfogalmazták – s ebben is valamennyi magyarországi párt egyetérteni látszik –, hogy „az erdélyi magyarokat ki kell szorítani a kormányzati és az államigazgatási funkciókból, mert ezek mind megbízhatatlanok” állította az újságíró. Szerinte ezt bizonyítja a „kémbotrány” is, amelybe az Erdélyből áttelepedett, és Magyarországon is erdélyi célok érdekében tevékenykedő Szatmári Tibort és feleségét mártották bele. Nem kémkedtek ők senkinek, írta Tibori. A Magyar Nemzetben augusztusban arról jelent meg írás, hogy a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal leleplezett és „kiszorított” Magyarországról egy erdélyi házaspárt. Az RMDSZ vezetői magunkra hagyták őket, „egyetlen pillanat alatt elfeledve mindazt, amit ez a két ember itt Erdélyben és Magyarországon a szövetségért tett.” A magyarországi polgári nemzetbiztonsági szerveket felügyelő politikai államtitkár, Tóth András szerint „az egész kémügy szervezőinek az volt a célja, hogy a törvénytelen módon megszerzett minősített adatokat eltorzítva politikai botrányt keltsenek, és ellehetetlenítsék a kormány munkáját”. Tibori szerint azt állították, hogy Bálint-Pataki József, HTMH-elnöki minőségében „hivatali információkat, köztük nagy valószínűséggel minősített adatokat” is ismertethetett Szatmári Ildikóval, s hogy a házaspár a HTMH-ban „illetéktelenül hozzáférhetett a rendszerben tárolt adatokhoz” is. Mindebből egyetlen szó sem igaz, tette hozzá az újságíró. Szatmáriék és Bálint-Pataki József ügyét a magyar kormánynak mielőbb tisztáznia kell, az RMDSZ-nek pedig hamut kell szórni a fejére, írta Tibori Szabó Zoltán. /Tibori Szabó Zoltán: Kettős hontalanság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2005. december 23.
A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki vezetősége sajtótájékoztatón kifogásolta György Ervin prefektus munkáját, és élesen bírálta a megyei tanács tevékenységét. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint “noha a prefektúra élére magyar prefektust neveztek ki az RMDSZ javaslatára, (...) bebizonyosodott, hogy a magyarok köréből kinevezett kormánybiztos nem dolgozik jobban” – mondta. Gazda szerint György Ervin prefektus szélsőséges elődjéhez hasonlóan ugyanazokat az önkormányzati határozatokat támadta, például az autonómiáról szóló népszavazással kapcsolatos, illetve a sepsiszentgyörgyi 1918. December 1. sugárút egy részének Petőfi Sándorról való elnevezésével kapcsolatos határozatokat. A sepsiszéki MPSZ elnöke bírálta a megyei tanácsot a térség fejlesztése területén végzett tevékenysége miatt. A megyei utak katasztrofális állapotban vannak, a megyében nem történt külföldi befektetés, és életképes tervezetek sem születtek. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2005. december 23.
A Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi tanácskozásán felszólaló Szász Jenő egy közvélemény-kutatásról beszélt, amelynek eredménye szerint az erdélyi magyarság számára fontosabb az autonómia, mint az EU-csatlakozás. Kifejtette, hogy békésen, tárgyalásos módon, a kisebbség és többség közötti megállapodáson keresztül akarják elérni az autonómiát. Szász Jenő az autonómia törekvések legnagyobb akadályát az RMDSZ-ben látja. Meggyőződése, hogy az RMDSZ simuló politikája nélkül jóval előbbre tartanának. /Kiss Edit: „Az ember lássa be alázattal, hogy tévedett”. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 23./
2005. december 23.
Idei tevékenységét értékelte a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezete Nagyváradon Csuzi Zoltán, Bihar megyei elnök, Sárközi Zoltán nagyváradi elnök és Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök. Sárközi Zoltán szerint március 15-ét az MPSZ-nek és az RMDSZ-nek közöse kellene megünnepelnie. Csuzi kitért arra, hogy ellentéteik voltak az MPSZ országos elnökségével, felvetette, hogy újragondolják a szövetséget. /Nagy B. István: Évértékelő és féljóslatok a Magyar Polgári Szövetségnél. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 23./
2005. december 23.
Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP volt elnöke nemzetközi fórumokon a feleségeként mutatja be szeretőjét államférfiaknak. Kovács ismét felelőtlennek bizonyult. Ő volt a magyar érdekek teljes feladásával véghezvitt alapszerződés-politikának az emblematikus figurája. Kovács volt az, aki Orbán Viktort figyelmeztette 1997-ben, midőn autonómiáról mert szólni, hogy ne avatkozzon be a határon túli magyarok életébe. S Kovács volt az is, aki azt nyilatkozta, hogy a kettős állampolgárság azért nemkívánatos, mert problémát okoz az adózás és a katonai szolgálat területén, írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Morális bukás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 23./
2005. december 23.
A rendelkezések a jövőben olyan iskolák számára teszik lehetővé a jogi személyiség megőrzését, ahol legkevesebb 200 gyerek tanul. A magyar tannyelvű intézmények jelentős része olyan szórvány övezetekben működik, amelyekben a tanulói létszám nem éri el az előírt minimumot. Az RMDSZ kezdeményezése nyomán a jogi személyiség megtartása lehetővé válik, ha a helyi önkormányzatok erről szóló határozatot fogadnak el. A minisztérium kisebbségi államtitkárságán elkészítették a veszélyeztetett iskolák listáját, és megkezdték a szükséges önkormányzati határozatok begyűjtését. Ennek megfelelőn Kolozs megyében visszakapta jogi személyiségét Tordaszentlászló iskolája, továbbá Györgyfalva iskolája is. /Önálló marad a györgyfalvi iskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2005. december 23.
A sepsiszentgyörgyi születésű, 37 éves Sepsiszéki Nagy Balázs Budapesten, az ELTE néprajz-szakán szerzett oklevelet, és azon kevesek közé tartozik, akik visszatértek a szülőföldjükre. Orbán Balázs nyomdokaiba lépve több mind tíz éve céljául tűzte ki Székelyföld végigbarangolását. Főállásban a Kovászna Megyei Művelődési Központ alkalmazottja. Az Úz-völgyében megismerkedett Karácsony Gyula havasi mesemondóval. Neki köszönhetően járt oda vissza, s végül gyökeret eresztett ott. Megvásárolt egy lakatlanná vált tanyát, és a szabadideje nagy részét ott tölti családjával. Ide építik fel Székelyföld első erdei iskoláját, melynek szomszédságában a Csíki-havasok növényvilágát bemutató botanikus kertet létesítenek. Sepsiszéki Nagy Balázs szellemi és erkölcsi tekintetben hét vezérét tartja követendőnek: Kőrösi Csoma Sándort, Benkő Józsefet, gróf Mikó Imrét, Orbán Balázst, Kriza Jánost, Benedek Eleket és Tamási Áront. Hamarosan megjelenik a Székelyföld-sorozatának negyedik kötete. Következő munkájának témája a magyar jövő Székelyföldön, 500 falu bejárása példáján. Közgazdaságilag, demográfiailag, erkölcsileg szeretné elemezni szülőföldjét és a rá váró jövőt. /Dimény Árpád: Hét vezér nyomában – keresztül-kasul Székelyföldön. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 23./
2005. december 23.
Kézdivásárhelyre látogatott és istentiszteletet tartott dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának tiszteletbeli elnöke. Előzőleg Kecskeméten és Szabadkán prédikált, most újra Erdély van soron. Az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásáról megállapította, hogy színlelt előrelépések mindig történnek. Általában kétfajta határozat van: egy, amelyik külföld fele megy, és a másik, amelyik belföldre vonatkozik. Az Európai Unió szorítására felgyorsult a folyamat, bár ilyen ütemben még évtizedekig eltarthat, amíg mindent visszaadnak. Ez egyben iskola-kérdés is, mert az erdélyi magyar nemzetet az tudta megtartani, hogy felekezeti iskolákban tanultak az emberek, és ezért sajátos öntudattal rendelkeztek. Ki kell terjeszteni a református iskolahálózatot. Ezért is örült annak, hogy Kézdivásárhelyen is sikerült létrehozni egy református kollégiumot. 2004. december 5-e kapcsán a püspök kiemelte, a pofon mindig attól fáj a legjobban, akit legjobban szeretünk. Úgy látja, hogy 2006-ban lenne szerencsés kiírni egy újabb referendumot, ha megváltozna a budapesti kormány. /Gyergyai Csaba: A színlelt előrelépésektől a tettek mezejéig. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 23./
2005. december 23.
Zsúfolásig megtelt Budapesten az evangélikus templom, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) karácsonyi jótékonysági hangversenyt rendezett a borosjenői Horváth Béla-szavalóverseny támogatására. A szavalóversenyen többnyire azok a gyerekek vesznek részt, akik önhibájukon kívül nem tanulhattak magyar nyelvű óvodában vagy iskolában, anyanyelvüket helyenként heti egy óra fakultatív magyarórán sajátítják el. A színvonal évről évre javult, a gyerekek mind szebben és helyesebben beszélik anyanyelvüket. Az első rendezvényen tizenhat szavaló volt, az utóbbi években már több mint százan versenyeznek nemcsak Borosjenőből, hanem Csermőről, Pankotáról, Borossebesből és Szapáryligetről is. Minden szereplő jutalomkönyvben és emléklapban részesül, a nyertesek hazai és anyaországi táborokban vesznek részt. Igét hirdetett Tőkés László püspök, aki az elsők között ismerte fel a szórványmagyarság problémáját és a gyakorlatban is próbál segíteni, hogy a beolvadást fékezni lehessen. Hangsúlyozta, hogy a súlyos természeti katasztrófák tragédiákat okoztak, az épületeket, a házakat újjá lehet építeni, de ha elsorvad anyanyelvünk, azt már nehezen lehet pótolni. A Horváth Béla-szavalóverseny szervezője, a borosjenői EMKE vezetője köszönetet mondott a házigazdáknak. /Dr. Vajda Sándor: Nagysikerű jótékonysági koncert anyanyelvünkért. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2005. december 23.
Magyarlapádon 100 éves az állami oktatás. Azóta megszakítás nélkül folyik az oktató-nevelő munka. Jelenleg az I–VIII. osztályok 87 tanulója sokirányú, órán és iskolán kívüli foglalkozást is vállalt. A magyar nyelv és irodalom verseny megyei szakaszáról általában 2-3 díjat is hoznak; részt vettek a Heureka matematikaversenyen, a szavalóversenyen Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. Évnegyedenként megjelent a sulilap Iskolapad néven, hagyományos iskolai előadások, versenyek zajlottak, évente iskolai kirándulást rendeztek. A Cimbora-kaláka országos szakaszán 3, a Napsugár-kaláka országos szakaszán egy tanulót díjaztak, rendeztek mesemondó versenyt is. Szép eredményeket értek el a tanulók a Simonyi Zsigmond nemzetközi helyesírási versenyen, a Hon- és népismeret nemzetközi levelező versenyen (központja Budapest). /Szilágyi Erzsébet iskolaigazgató: Magyarlapádon 100 éves az állami oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2005. december 23.
Karácsonyi ünnepséget szervezett Kolozsváron a Kuckóban a belmonostori RMDSZ és a Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület. A mulatság tánccal kezdődött, majd az idei óvodások mutatták be karácsonyi műsorukat. A körzetben tavaly honosodott meg a szokás, hogy minden esztendőben a körzet egyik óvodájának kisgyerekeit hívják meg karácsonyi műsorral. Végül minden gyermeknek jutott ajándék. /Kuckós karácsony. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
