Mircea Cosea gazdasági reformügyi miniszter bejelentette, hogy júl. 1-jén kezdődik a tömeges privatizáció, kétezer kis- és középvállalat magánkézbe adása. Először közzéteszik a vállalatok listáját, majd aug. 1-jétől kezdődik a tényleges rajt. A privatizációs program legvitatottabb pontja, hogy egy állampolgár egy vállalatnál csak egy vagyonjegyet válthat részvényre. Az IMF júliusig adott határidőt a privatizációs program megindítására, ugyanígy az értéktőzsde megnyitását is az IMF sürgette. - Az eddig megállíthatatlannak tűnt /1993-ban 300 %-os/ infláció üteme mostanra megszelídült, féléves szinten 180 %-os. /Heti Világgazdaság, júl. 16./
1994. július 17.
Júl. 17-én Bukarestbe érkezett William Perry amerikai védelmi miniszter, aki tájékozódni akar a Balkán biztonságának kérdéséről. Találkozik Iliescu elnökkel is. Négy hónapja üresen áll a washingtoni román nagyköveti poszt és az Egyesült Államokat sem képviseli jelenleg nagykövet Bukarestben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Magyar Hírlap, júl. 18./
1994. július 18.
Az új magyar kormányprogramból a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatos részt emelték ki a román lapok. Az Adevarul címében is kiemeli, hogy Horn Gyula mindössze tízmillió magyar miniszterelnökének vallja magát. /Magyar Hírlap, júl. 18./
1994. július 18.
William Perry amerikai védelmi miniszter elégedetten nyilatkozott júl. 18-i sajtóértekezletén, elutazása előtt, romániai tárgyalásáról. Melescanu vázolta, hogy Románia milyen szerepet tölthetne be a boszniai válság rendezésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20., Magyar Hírlap, júl. 19./
1994. július 18.
Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügyi miniszter júl. 18-i közleményében tiltakozott a Duna Tv egyik műsora ellen, amelyben a székelyföldi amnesztiával szabadultak ügyével foglalkoztak. A közlemény szerint a perekben bebizonyosodott, hogy gyilkosság történt, sőt dec. 22-én a hadsereg és a Securitate átállt a forradalom oldalára. Ezek erősen vitatható megállapítások, továbbá kérdés marad, a székelyföldiekre miért nem vonatkozik az amnesztia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ Paunescu szenátor gyilkosoknak nevezte az ártatlanul bebörtönzötteket, majd gyalázta az RMDSZ-t és kérte a román hatóságok erélyes fellépését a "nemzetellenes és románellenes akciókkal szemben". /Új Magyarország, júl. 20./
1994. július 18.
Júl. 18-án Nagyváradon Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke és dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola rektora aláírta a tömegkommunikáció-szakképesítő alapító okiratot. Az egyéves újságíró-tanfolyam igazgatója ideiglenesen Stanik István, a MÚRE alelnöke, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen zajlik újságíró-képzés, a nagyváradi tanfolyam alternatív lehetőséget kínál, 30 hallgatót vesznek fel. Mester Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az általa vezetett az egyetlen hivatalosan elismert önálló magyar felsőfokú oktatási intézmény. Jelenleg mintegy ötszázan dolgoznak a romániai magyar sajtóban, de szakképzett újságíró alig akad köztük. Jövőre levelező tanfolyamot is indítanak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./
1994. július 19.
Horn Gyula véleményezés céljából eljuttatta a kormányprogramot mintegy félszáz határon túli vezetőnek. Sütő András szerint egy pusztán ígérgetésre épülő alapszerződés még akkor is katasztrofális kompromisszum lenne, ha garanciák, gyakorlatilag soha számon nem kérhető vállalások egészítenék ki. Sütő "tragikus tévedésnek" tartja, hogy adottak volnának a történelmi megbékülés feltételei. A feltétel az lenne, ha a román vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzeti államot. /Népszabadság, júl. 19./
1994. július 19.
Az új magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos elképzeléseit értékelték az ellenzéki pártok. Csóti György /MDF/ szerint irreálisak azok a nyilatkozatok, hogy gyorsan megköthetők az alapszerződések, mert Romániában és Szlovákiában az uralkodó politikai körök az ott élő magyarság politikai követeléseit nem kívánják kielégíteni. Rossz üzenet a határon túli magyarság részére az, hogy Horn Gyula tíz és fél millió magyar miniszterelnöke akar lenni. "Figyelembe kell vennünk szomszédaink sérelmeit, de nem lehet saját érdekeinket föladni." Csépe Béla /KDNP/ hozzátette, hogy amennyiben Horn Gyula valóban felelősséget érez a határon túli magyarokért, azt a gyakorlatban be is kell majd bizonyítania. Úgy véli, hogy az Antall-féle kisebbségi elképzelésekhez képest ez a mostani visszalépés. Torgyán József /FKGP/ a hatpárti konszenzust sürgette. Kövér László /Fidesz/ úgy látja, hogy a koalíció pártjainak álláspontja habozó, ő is a hatpárti konszenzust tartja szükségesnek. /Új Magyarország, júl. 19./
1994. július 19.
A színfalak között készül valami, ami az etnikumközi feszültség fokozódásához vezethet. A román lapok ismertették, hogy Iliescu elnök szóvivőjén keresztül elítélte az RMDSZ tervét, a polgári engedetlenség módszereinek alkalmazását. A Romania Libera viszont kommentálta: Iliescu a bányászok Bukarestbe hívásával meghonosította a polgári engedetlenség módszerét, most viszont, mert érdekei úgy kívánják, ugyanezt elítéli. A Román Nemzeti Egységpárt pedig rendkívüli ülésszak összehívást kérte a tanügyi törvény ügyében. /Magyar Nemzet, júl. 19./
1994. július 19.
Az Adevarul júl. 19-i száma szerint radikalizálódik az RMDSZ. A lap szerint a szervezet azért "keményített be", hogy értésére adja a szociálliberális koalíciónak: a romániai magyarság veszélyben van, tehát folytatni kell az Antall-Boross-féle politikát. /Népszabadság, júl. 20./
1994. július 19.
Entz Géza utóda a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki székében Lábody László, aki szeptember közepén foglalja el hivatalát. 1992 végéig ő is a hivatalban dolgozott. A kormányprogram kidolgozásában részt vett. A határon túli magyarság ügye nemzeti ügy, nyilatkozta. /Népszabadság, júl. 19./
1994. július 19.
Nits Árpád feltette a kérdést, miért olyan zajosak, botrányosak a kilépések és miért olyan csendesek a visszasomfordálások? A legutóbbi SZKT-ülésen történt kilépésről vezércikk sugallta, hogy ez maga a megoldás. Egy másik SZKT-tag viszont nyilvános feljelentést közölt egyik kollégájáról Horthy temetésével kapcsolatban és kijelentette, amíg ez a kolléga az SZKT tagja, ő nem vesz részt az üléseken. Ennek ellenére most megjelent az SZKT-ülésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Kántor Lajos júl. 10-i ülésen történt kilépéséről van szó. A vezércikk: Miklós László: Nincs felelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Bányai Péter jelentette ki /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 24./, hogy nem vesz rész az üléseken, amíg azokon jelen lesz Borbély Imre, akinek cikkében /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 14./ az szerepelt, hogy Horthy tisztességes magyar ember volt.
1994. július 19.
A Korunk folyóirat helyzetét ismertette Kántor Lajos főszerkesztő. Májusban a Művelődési Minisztérium lapkiadója faxon értesítette a szerkesztőséget, hogy szüntessenek be minden tevékenységet, nincs pénz. Ugyanakkor számítógépes vírusok megsemmisítették a kiszedésre előkészített szöveget. Szerencsére előtte a mesterpéldányt eljuttatták a nyomdába, így megjelenhetett a szám. A Korunk nem tett eleget a felszólításnak, tovább működik. Bíznak abban, hogy segítséget kapnak, segít a Korunk Baráti Társaság. /Népszabadság, júl. 19./
1994. július 19.
Megalakult a Magyar-Román Baráti Társaság budapesti tagozata, a volt Országos Béketanács tagjai, a mostani Magyar Békeszövetség tisztségviselői segítettek és közreműködtek ebben. A budapesti tagozat vezetője dr. Serényi Gusztáv, az országos elnök Iglói Zoltán. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, júl. 19./
1994. július 19.
Duna-Maros-Tisza néven regionális együttműködést készítenek elő Temes, Arad megye, Vajdaság, illetve a dél-alföldi megyék vezetői, melyet őszre akarnak aláírni. /Magyar Hírlap, júl. 19./
1994. július 20.
Júl. 20-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba politikai államtitkár jelenlétében a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A kormányprogram tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak, például azt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét, mondta Markó Béla. A "magyar kormány is igényli, hogy ebben az alapszerződésben konkrét garanciák szerepeljenek a kisebbségi kérdés rendezésére. Egy ilyen keretszerződés nem képzelhető el megfelelő garanciák nélkül." - fejtette ki Markó Béla. Kérésekre válaszolva az RMDSZ elnöke aggályát fejezte ki e garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. "Nem hagyjuk szó nélkül a határon túli magyarokat ért különféle jogsérelmeket" - jelentette ki Horn Gyula, aki ezeket a trieszti tárgyaláson is fölvetette. Tabajdi Csaba arra a kérdésre, hogy a kormányprogram miért nem tartalmazza a kollektív jogok kérdését, kijelentette, hogy a nyugat-európai közvélemény sajnos nem ismeri el ezeket a fogalmakat. Mindez nem jelenti azt, hogy a határokon túli magyarságnak le kellene mondani azokról a tartalmakról, melyeket ezek a jogok jelentenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy amennyiben az alapszerződés-tervezetek nem adnak kellő garanciát a határon túli magyarság számára, a szerződést nem kötik meg. Az új kormánykoalíció nem kívánja megszüntetni a támogatást, de azt ideológiamentessé akarja tenni. - Horn Gyula kifejtette, hogy nem kívánják elkapkodni a magyar-román alapszerződést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./
1994. július 20.
Júl. 20-án a szakemberekből, régészekből álló bizottság közzétette jelentését: a kutatás szükséges, a tér déli részén, a Szent Mihály templomtól 50 méterre próbaásás végezhető. Az ásatás nem érintheti a főtér műemlékeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22., a bizottság jelentésének szövege: Szabadság (Kolozsvár),júl. 22./
1994. július 20.
Ötödik alkalommal rendezik meg a bálványosi nyári szabadegyetemet, idén júl. 20-24-e között, az előadók között magyarországiak /Zwack Péter, Pokorny Zoltán, Kövér László/ is lesznek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1994. július 20.
1993-ban alakult meg Csíkszeredán az Eurokultúra Társaság, mondta el az egyik alapító tag, Borbély Ernő, melynek célja az európai kultúrák kölcsönös megismerése, "szellemi és kulturális értékeink európai népszerűsítése". Az Eurokultúta Társaság hívta meg székelyföldi körútra a Duna Televíziót. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1994. július 20.
Voltak, akik felháborodtak, amikor Szőcs Géza a nyolcvanas években szamizdatot adott ki, mások pártosan Tőkés László 1989-es kiállását ítélték el. Most pedig Szőcs Gézát rágalmazzák azért, mert átvette az Analóg Kiadót. Milliókat kérnek rajta számon, amikor Szőcs Géza veszteség fedezésére próbál pénzt szerezni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1994. július 20.
Az 1993-ban megalakult Dósa Elek Társaság célja a Budapesten tanuló erdélyi fiatalok szakmai összefogása annak érdekében, hogy a szülőföldjükre visszatérni szándékozókat a közösségi érdekek szolgálatába állítsa. Szakértői anyagokat készítenek az RMDSZ-nek és különböző platformoknak, ismertette munkájukat Markó Attila és Borbély Zsolt Attila. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1994. július 20.
A Szatmári Friss Újság júl. 20-ától számítógépes szedéssel, nyolc oldalon jelenik meg. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 20./ A napilap 11-12 ezer /pénteken 18-19 ezer/ példányban jelenik meg, 8500 előfizetőjük van. A lapot a Zotmar Press Kft adja ki. A szerkesztőség összlétszáma a kisegítőkkel együtt 23 fő. Főszerkesztő: Veres István, helyettese: Kiss Ferenc.
1994. július 21.
A Curierul Nationalban Nicolae Popa, Iliescu elnök tanácsadója "A jogállam követelményeinek ellentmondó reakciók" címmel, "Az RMDSZ Budapesten tartott törött tükre" alcímmel megrovóan szólt az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Budapesten tartott sajtóértekezletéről, amelyet a televízió közvetített. Szerinte a kegyelmi kérvényekben soha nem szerepelt Cseresznyés Pál esete. /Curierul National (Bukarest), júl. 21., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1994. július 21.
Az eddigi eszközök, tehát a dialóguskeresés, a parlamenti küzdelem, a külpolitikai munka föllendítése nem bizonyult elegendőnek - állapította meg Markó Béla a vele készített interjúban. Olyan értelemben kell a stratégiát megváltoztatni, hogy ezen eszközök mellett fokozottabban kell építeni a civil társadalom szolidaritására. Az oktatási törvénytervezettel kapcsolatban kidolgoztak egy akcióprogramot, ennek része az aláírásgyűjtés. A kolozsvári események a román belpolitikai élet tragikus anomáliáira figyelmeztetnek, "hogy minden közbenjárás ellenére nem lehetett ezt a nyilvánvalóan magyarellenes, kultúraellenes" provokációt másképp megállítani. - "Az erdélyi magyarságnak az a célja, hogy megmaradhasson itt Romániában magyar közösségnek", megőrizhesse identitását. - A Demokratikus Konvenció nem támogatja egyöntetűen az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
1994. július 21.
Az MDF állásfoglalása bírálja a kormány külpolitikai programját. A szomszédos országokkal kötendő alapszerződéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy amíg Magyarország kötelezettséget vállalna a határok sérthetetlenségére, addig a másik részről csak ígéretek formájában rögzítenék a kisebbségi jogok biztosítását. Szlovákia és Románia a mai napig nem teljesítette az Európa Tanács követelményeit. /Új Magyarország, júl. 21./
1994. július 21.
A Polgári Szövetség Pártja és a Nemzeti Liberális Párt júl. 21-én aláírta az egyesülési jegyzőkönyvet, létrehozva a Polgári Liberális Szövetséget. /Magyar Hírlap, júl. 22./
1994. július 21.
A román rendőrség néhány napon belül átadja magyar kollégáinak a budapesti zsidó múzeumból tavaly decemberben elrabolt és egy Bukarest környéki román faluban megtalált műkincseket. /Népszabadság, júl. 22./
1994. július 22.
Újabb Antonescu-szobrot állítanak fel, Karánsebesen, a városközpontban. A városi tanács már jóváhagyta a tervet. /Magyar Hírlap, júl. 22./
1994. július 22.
Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélával folytatott tárgyalása után nyilatkozott a Kossuth Rádióban. Mi nem akarunk küldetéstudatról beszélni, mondta. "A trieszti találkozón Vacaroiu miniszterelnök úrhoz intézett első kérdésem az volt, hogy hogyan fogadhatott el a román parlament egy olyan tervezetet, amely olyan szűkre korlátozza az ottani magyarság oktatását, és szóvá tettem azt is, hogy kiszorítják, nem teszik lehetővé a tiltakozáson való részvételüket." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
1994. július 22.
Fey László a megbékélés mellett állt ki. Vannak a feszültség fenntartásában érdekelt csoportok, írta, vannak, akik ellenzik a kézfogás politikáját. Vannak olyanok, akik harcias, merev politizálással igyekeznek népszerűségre szert tenni. Fey László nem írja ki Tőkés László nevét, de őt támadja. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./
