A Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán tanuló magyar hallgatókat tömörítő Jurátuskör április 4-5-e között látogatást szervezett a román parlamentbe. A résztvevők találkoztak Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel is. A megbeszélés során felmerült annak lehetősége, hogy ősztől külön magyar csoport induljon a BBTE jogi karán. Mint ismeretes, az RMDSZ-nek köszönhetően az 1997-1998-as tanévben a magyarul érettségizett diákok számára a BBTE jogi karán beiskolázási helyeket különítettek el. Az 1998-1999-es és az 1999-2000-es tanévben viszont a helyeket nem csupán a magyarul érettségizett diákok, hanem valamennyi nemzeti kisebbség fiataljai számára hirdették meg. Így történhetett meg, hogy egy magát például szerbnek valló román nemzetiségű diák bejutott a nemzeti kisebbségeknek fenntartott helyekre. Markó Béla elmondta: a választásokig feltétlenül meg kell valósítani azt, hogy a jogi karon magyar csoport jöjjön létre. Áttörést jelent, hogy az elsőévesek számára a második félévtől két tantárgyat, a nemzetközi jogot és a filozófiát anyanyelven oktatnak. A következő lépés az, hogy ebből kialakítsák a külön beiskolázási számmal rendelkező magyar csoportot, a matematika, vagy a történelem szakhoz hasonlóan. Távlati terv a külön kar létrehozása. /Kiss Olivér: Ősztől magyar csoport indulhat a BBTE jogi karán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2000. április 7.
Alföldi László, kolozsvári magyar főkonzul elmondta, hogy művelődési központ létrehozását tervezik Kolozsváron. A kulturális központ fenntartása, működtetése a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a hatáskörébe tartozna. A központ a kolozsvári konzulátus főtéri épületében működne. Alföldi kifejezte reményét, hogy még az idén megnyithatják a kolozsvári művelődési központot. /Idén megnyílhat a kolozsvári magyar művelődési központ - nyilatkozta lapunknak Alföldi László főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2000. április 7.
Szilágyi Júlia tanárnő, a Római Katolikus Teológiai Líceum /Kolozsvár/ megbízott igazgatója elmondta, hogy a felekezeti iskolák autonómiájáról csak az 1998-1999-es tanévtől lehet beszélni, amikor megjelentek azok a tantervek, melyek valamelyes szabadságot biztosítanak az iskolának. Az új tanterv lehetőséget biztosít arra, hogy minden iskola ajánlhasson sajátos tantárgyakat is a tanulóknak. Ez a lehetőség a magyar anyanyelvűek számára korlátozott, mert az anyanyelvi órákért cserében nem csökkentették a törzsanyagban szereplő órák számát. A Római Katolikus Teológiai Líceum új tanterve szerint heti négy magyar, négy román, négy angol óra biztosítja a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség fejlesztését. A hitoktatás heti két órában folyik. A Szent Mihály Plébánia igen jelentős összeggel támogatja a tanulásban jó eredményeket felmutató tanulókat. A bécsi Szent István Egylet is biztosít ösztöndíjakat a tanulás és rászorultság függvényében. Tavaly a pécsi Nagy Lajos Gimnázium látta vendégül az iskola tanulóit, idén a szobi Szent László Iskolába készülnek a tizenegyedikesek. Testvériskolájukkal, a Báthory István Líceummal közösen használják a laboratóriumokat, könyvtárat, tornatermet. Közösek a tanárok is. /Szabó Csaba: Súly alatt nő a pálma. A Római Katolikus Líceum és az ezredvég kihívásai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2000. április 7.
Megjelent dr. Németi Jánosnak, a nagykárolyi múzeum igazgatójának Nagykároly környékének régészeti repertóriuma című könyve, mely 36 éves kutatásának eredményeit tartalmazza. A könyvet a Bukaresti Trákológiai Kutatóintézet adta ki, a Trákológiai Könyvtár sorozatban, melynek e lexikon méretű könyv immár a 28. kiadványa. E könyv alapján kiderül, hogy minden egyes toponímiának és határrésznek magyar helyneve van, vagyis hogy e vidéknek teljesen magyar a topográfiája. A helységnevek a legkorábbi középkori iratokban 99%-ban magyarul jelentkeznek. Honfoglaló magyarokra vonatkozó leletek is vannak a könyvben. Ásatások során a XI. századi köznépi magyar temetőkben Árpád-kori pénzeket találtak. Egyedülálló ez a munka a romániai régészeti kiadványok között, mert eddig szakkönyvek csak román nyelven jelentek meg, ez viszont három - román, angol és magyar - nyelvű. A könyv nagyon korlátozott példányszámban jelent meg. A magyar nyelvű terjedelmes összefoglalója, tartalmi ismertetője külön is meg fog jelenni. Dr. Németi János könyvének olvasmányos változatát is megírta a nagyközönség számára, azt is kiadják. - A könyvbemutatón a szerző elmondta, hogy a kéziratanyag 15 évig fiókban volt. /15 évig fiókban ült kézirat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2000. április 7.
Március 31-én a Mark House Klub Vállalkozói Nyílt Napot szervezett Gyergyószentmiklóson. A rendezvényt a budapesti Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. Az eseményre a Mark House Klub újra megjelentette az egy ideje szünetelő Cégértesítőt, amely - Dezső László, a Mark House igazgatója vezércikkének tanúsága szerint - ezután kétheti rendszerességgel meg fog jelenni. Az első szám közölte a 2000-ben megjelent legfontosabb jogszabályokat, tudósított az Új Kézfogás Közalapítvány ajánlotta pályázati lehetőségekről, állás- és karrierbörzéről, továbbá tanfolyamokról. /Vállalkozói nyílt nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2000. április 7.
A jeruzsálemi Yad Vashem Intézetet 1953-ban alapították a Holocaust áldozatainak emlékére. Az intézet "A Népek Igaza" címet adományozza azoknak a nem-zsidóknak, akik a második világháború idején, akár életük kockáztatásával is zsidókat mentettek meg a biztos haláltól. Tiszteletükre fát ültetnek az emlékkertben és felírják nevüket az emlékfalra. Márton Áron erdélyi püspök (1938-1980) egy prédikációjával érdemelte ki a megtisztelő elismerést. 1944. május 18-án, az akkor Magyarországhoz tartozó Kolozsváron, a Szent Mihály templomban, mondott beszédében a püspök bátran felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, az akkori észak-erdélyi magyar polgári hatóság jelenlétében. Másnap írásban is megtette tiltakozó nyilatkozatát. A püspök halála után azonnal megkezdődött az eljárás, a rendszerváltást követően pedig egyre többen próbáltak közbenjárni a cím odaítéléséért. Dr. Hermann László gyergyószentmiklósi hitközségi ny. elnök, Reuveni Sarolta, a Yad Vashem magyar területi illetékese, valamint több más személy is hangot adott meggyőződésének, így végül 1999. december 27-én megszületett a kedvező döntés. A díjat Izrael bukaresti nagykövetségén fogják átadni a püspök utódjának, dr. Jakubinyi György érseknek. A megtisztelő címet eddig 55 román állampolgár kapta meg. /Isten Szolgája, Márton Áron püspök elnyerte "A Népek Igaza" kitüntetést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2000. április 8.
Ismeretlen tettesek ápr. 7-én Kolozsváron leverték a magyar konzulátus tábláját. A magyar címerrel, valamint a konzulátus magyar és román megnevezéssel ellátott réztáblát a bejáratnál találták meg. Emlékezetes, hogy Alföldi László magyar főkonzul tavalyi kinevezésekor Gheorghe Funar polgármester utasítására a következő feliratot helyzeték az épület elé: "Itt működik a magyar kémszolgálat." Idén március 15-én a Petőfi-emléktáblánál tartott koszorúzás után eltűnt a magyar főkonzulátus koszorúja. Alföldi László megállapította, hogy Kolozsváron működnek a szélsőséges nacionalista erők. /Újabb incidens a kolozsvári magyar konzulátusnál. Leverték a címert. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2000. április 8.
Ápr. 8-án tartotta Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformja harmadik, rendkívüli kongresszusát Székelyudvarhelyen. Az RT szükségesnek tartja az RMDSZ stratégiájának felülvizsgálását a parlamenti választások előtt. Az RT szerint a júniusi romániai helyhatósági választások után, a novemberre tervezett parlamenti választások előtt össze kell hívni az RMDSZ rendkívüli kongresszusát. Az RT élesen bírálta az RMDSZ vezetését. Toró T. Tibor elnök úgy fogalmazott: az alapvető ellentét az RT és az RMDSZ jelenlegi vezetése között a jövőképek megfogalmazásában van. A platform képviselői úgy látják: feltétlenül stratégiaváltásra van szükség, ami akár tisztújítást jelenthet, az RMDSZ jelenlegi vezetése ugyanis képtelen változtatni a stratégián. Hangsúlyozták azt is, hogy a parlamenti választások előtt feltétlenül meg kell őrizni az RMDSZ egységét ahhoz, hogy a romániai magyar közösség képviselethez juthasson a román törvényhozásban. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bátrabb politizálásra ösztönözte az RT-t. Hangsúlyozta: az RMDSZ-en belül a Reform Tömörülés jelenti az egyetlen komoly alternatívát a hivatalos RMDSZ-vezetés egypárturalmi magatartásával, elhibázott politikájával szemben. Tőkés szerint az RT határozottabb fellépésének az őszre tervezett törvényhozási választásokon kell megtörténnie. Markó Béla szövetségi elnök üzenetében hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ereje éppen sokszínűségében rejlik. Várhegyi Attila, aki a Fidesz-MPP-t képviselte, kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok belső önszerveződésének, saját intézményi struktúrájának, döntéshozatali mechanizmusainak megerősödését támogatja. "A magyar kormány nem Önök helyett akar döntéseket hozni, hanem az Önök által megfogalmazott célok eléréséhez kíván segítséget nyújtani" - mondta. Várhegyi Attila szerint ezt az elvet sértette meg az általa Horn-Iliescu paktumnak nevezett magyar-román alapszerződés. Mára bebizonyosodott, hogy a határozott, de kiegyensúlyozott magyar külpolitika megértésre talált a szomszédos országokban is, és komoly eredményekre vezet - szögezte le Várhegyi. /Rendkívüli RMDSZ-kongresszust sürget az RT. A nemzeti liberális platform szerint stratégiaváltásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2000. április 8.
A Hargita Megyei Tanács és a nagyszebeni Közigazgatási Továbbképző Központ szervezésében tartották meg a Nemzetközi pénzintézetek és pályázatok elkészítése pénzügyi támogatásokra című román-holland szemináriumot Csíkszeredában március 29-30-a között. A szeminárium hallgatói a Hargita, Kovászna, Brassó és Maros Megyei Tanácsokhoz tartozó intézmények képviselői voltak. A közvetlen hangnemben és interaktív módon zajló előadásokon a hallgatók a nemzetközi pénzintézetek bemutatását, a projektek fogalmát és elkészítési módját követték figyelemmel. /Szeminárium egy Világbanki előadóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./
2000. április 8.
Visky András fiatal romániai magyar költő szerint "az erdélyi magyar irodalom mint konceptus is eléggé problematikussá vált" az elmúlt tíz esztendő alatt, mert a fiatal magyar írók, költők az elmúlt időszakban főként nem Erdélyben publikálták a műveiket, hanem anyaországiakkal köthettek szerződéseket. Ilyen értelemben - szerinte - specifikussá vált az erdélyi irodalomnak a léte. "Erdélyi irodalom pedig csak ezen túlmenően van - ha van." Az ún. legfiatalabb erdélyi irodalom, illetve ennek a szerzői "még a jelenlegi középnemzedék legjelentősebb műveit is meglehetősen radikálisan átértelmezték". A szerzők az összmagyar irodalom horizontját tekintik mérvadónak. Visky András /a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti szakán színházteóriát ad elő, ugyanakkor a Koinónia Könyvkiadó vezetője/ elmondta, hogy inkább verset publikál a legnagyobb rendszerességgel, ezen túlmenően pedig a gyermekirodalomban is érdekelt. Március 18-án mutatta be a Kossuth Rádió a legújabb egész estét betöltő hangjátékát, A szökést. Jelenleg pedig a debreceni Csokonai Színház ösztöndíjasa: egy drámát ír ennek az ösztöndíjnak a keretében. /Állandó párbeszédben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./
2000. április 8.
A Romániai Magyar Középiskolások Szervezete (MAKOSZ) egy év szünetelés után, két hét múlva újra megkezdi tevékenységét. A szervezet élén új vezetőtanács áll, melynek irányítója Kakucs Gyöngyvér tizenegyedik osztályos tanuló, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja. Kakucs Gyöngyvér elmondta, hogy 1999 júniusában a nagybányai MAKOSZ-konferencián szervezési és könyvelési gondok miatt lemondtak a vezetők. A MAKOSZ 1990-ben alakult mint nonprofit, apolitikus, kulturális, érdekvédelmi szervezet. Táborokat, szépségversenyeket, humorfesztivált, Ki mit tud?-okat rendezett, melyek közül a legnagyobb sikernek talán a Királyfürdői Szabadegyetem örvendett. Az új elnök szerint a jogi státus tisztázása és egy központi iroda létrehozása Marosvásárhelyen (a felszerelés már megvan) lenne a legfontosabb. A MAKOSZ egy nyolc tagból álló egyeztető bizottság, amely összefogja ezek tevékenységét. A vezetőtanács tagjai pillanatnyilag Bukarest, Csíkszereda , Marosvásárhely, Udvarhely, Zilah küldöttei. A kolozsvári, nagybányai és nagyváradi képviselők lemondtak. /Nagy Vajda Zsuzsa: Megújul a MAKOSZ. Kakucs Gyöngyvér az elnök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2000. április 8.
Székelyudvarhelyen ápr. 8-án tartja első kongresszusát az 1999. október 23-án létrehozott Romániai Magyar Középiskolás Szövetség /RMKSZ/. A szervezet terveiről, célkitűzéseiről Fekete Oszkárt, az RMKSZ ügyintézője elmondta, hogy az RMKSZ ugyanabból a célból jött létre, amelyért évekkel ezelőtt a Romániai Magyar Középiskolások Szervezete (MAKOSZ). Mivel a MAKOSZ már két éve "stagnáló helyzetben" van, azért szervezték meg ezt a másik szervezetet. Szerintük szükség van egy ilyen középiskolás hálószervezetre. A MAKOSZ-t nem tudták feljavítani, ezért 1999. október 23-án létrehozták az RMKSZ-t. Azóta szerveztek két küldöttgyűlést. A szervezet tagjai: a romániai magyar középiskolák keretében működő diákszervezetek. Jelenleg vannak tagszervezeteik Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Szecselevárosban, Brassóban. A most tartandó első RMKSZ-kongresszuson pedig végérvényes keretet kap az egész szervezet. Be akarják vonni a szervezetbe a szórványvidékek középiskoláit is, ahova a MAKOSZ egész tízéves munkája alatt nem nagyon ért el. /Tamás Kinga: Célunk az, hogy megmozgassunk. RMKSZ - alternatíva a MAKOSZ-ra? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2000. április 8.
Sepsiszentgyörgyön, a Könyvkuckóban Veress Gerzson A múlás karneválja című verseskötetét és Bogdán László Ház a kopár hegyen című könyvét mutatta be Gálfalvi György, a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese és Káli Király István, a Mentor Kiadó (Marosvásárhely) igazgatója. Veress Gerzson azok közé a fiatal költő közé tartozott, akiket nem sikerült megmenteni az életnek /ahogyan Szőcs Kálmánt, Szilágyi Domokost, Sütő Istvánt, Vásárhelyi Gézát sem/, akik tudatosan meneteltek a halál felé. /Kusztos F. Kinga: Bogdán László és Veress Gerzson kötetét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2000. április 9.
Csíkszentdomokoson a Szent Margit Házban rendszeresen tartanak lelkigyakorlatot. Három nővér tartja rendben az otthont. Foglalkozást tartanak gyermekek számára, végzik a felnőttkatekézist, próbálják az embereket bevonni a közösségépítésbe, segítik a német vagy angol nyelv elsajátítását, esetenként gyógyszerek beszerzését is vállalják. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./
2000. április 9.
A Máltai Segélyszervezet szatmári fiókja 1997-ben kezdte meg működését, tájékoztatott Pallai Kristóf, a szervezet elnöke, 1998-ban négyszer osztottunk ruhát és élelmet a rászoruló családoknak, 1999-ben pedig már kéthavonta. A gyorssegélyeken kívül munkatársaik ott segítenek, ahol tudnak. Egyes öregeknél takarítanak, tűzifát hordanak. Jelenleg 58 családnak rendszeresen segítenek, ez kb. 280 ember. A szervezet munkatársai valamennyien önkéntesek, 52-en vannak. /Csirák Dalma: Nem a köszönetért... = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./
2000. április 9.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karán a 2000/2001-es tanévre a felvételi vizsgára július 17-21-e között lehet beiratkozni, a felvételi időpontja: július 24-25. Helyek száma: teológia-történelem szakon 15 (ingyenes) hely + 5 (fizetéses) hely, teológia-nyelv és irodalom szakon 25 (ingyenes) hely + 10(fizetéses) hely. Egyetemet végzettek csak tandíjas helyekre iratkozhatnak, 3-3 hely van számukra. /Felvételi tájékoztató. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./
2000. április 10.
Közel 66 ezer hektár termőföldet öntöttek el a megáradt folyók az elmúlt napokban. Ápr. 9-i adatok szerint 15 megye 410 településén okozott komoly károkat az árvíz (köztük Fehér és Beszterce-Naszód megyékben) 233 hidat, 3093 lakóházat, 3477 gazdaságot mosva el. Az országos útigazgatóság jelentése szerint az elmúlt időszakban 117 községi, 47 megyei, és 15 országút bizonyult többé-kevésbé járhatatlannak. /Országszerte pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tovább emelkedett a Kraszna vízszintje Domahidánál. Ápr. 7-én Kaplony határában megindult az átfolyás a töltések tetején. Szerencsére sikerült időben intézkedni, és megelőzni az árvizet. A Szatmár Megyei Katasztrófaelhárító Bizottság elvégezte a múlt heti áradás következtében keletkezett károk hozzávetőleges felmérését. A tavaszi áradás nyolc községet érintett: Szokond, Szopor, Borválaszút, Csaholy, Berekszó, Bogdánd, Hadad, Ákos. Az árvíz 177 lakóházban, 215 gazdasági épületben tett kárt, valamint közutakat, egy közúti és három kanális fölötti hidat rongált meg. A becslések szerint összesen 23 780 hektár szántóföld került víz alá, amely 17 milliárd lejes kárt jelent. Az építményekben keletkezett kár hozzávetőleges értéke húszmilliárd lejre emelkedik a felmérés szerint. A Krasznán, Domahidánál szintén harmadfokú volt a készültség, tegnap 17 órakor 563 cm-es volt a vízállás, ami 13 cm-rel haladja meg a veszélyességi szintet. De csökken a vízszint, Szopornál például már az elsőfokú készültség sincs érvényben. A Szamos áradása is megállt, tegnap 16 órakor Szatmárnémetinél 536 cm-t mértek (a pénteki 600 cm helyett), ami elsőfokú készültségnek felel meg. /Fodor István: Megint eső jön: megismétlődhet a múlt heti áradás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./
2000. április 10.
Ápr. 10-én Budapesten az idei évtől 2002-ig szóló egészségügyi és orvostudományi együttműködési munkatervet írt alá Gógl Árpád magyar és Hajdú Gábor román egészségügyi miniszter. A munkaterv alapján a két szaktárca tájékoztatja egymást az egészségügyi ellátó rendszer irányítására és finanszírozására vonatkozó törvényekről, rendeletekről, valamint a gyógyító-megelőző ellátással kapcsolatos eljárásokról. Az aláíró felek - kérésre - megküldik egymásnak statisztikai adataikat és járványügyi jelentéseiket. A munkaterv szerint az aláírók elősegítik és támogatják egészségügyi intézményeik, kórházaik, valamint az orvostudományi társaságok közötti közvetlen együttműködést, és kölcsönösen lehetőséget teremtenek az orvosok, gyógyszerészek továbbképzésére a másik országban. A munkaterv rögzíti: a másik ország állampolgárainak egészségügyi ellátási feltételeit a két kormány által 1961-ben megkötött szociális biztonsági egyezmény szerint teremtik meg. A sajtótájékoztatón Hajdú Gábor elmondta: az állampolgárok külföldi gyógykezelésének finanszírozására Romániában létezik központi alap, bár annak pénzügyi lehetőségei behatároltak. Hozzátette: bonyolultabb, de igyekeznek a gyógykezeléshez hozzájárulni azokban az esetekben is, amikor román állampolgárok közvetlenül fordulnak magyarországi egészségügyi intézményhez. Gógl Árpád közölte: a két minisztérium szakértői igyekeznek intézményes megoldást találni a másik ország állampolgárai gyógykezelésének finanszírozására. /Bonyolult a román állampolgárok magyarországi gyógykezeltetése.= Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2000. április 10.
Ápr. 8-án és 9-én Marosvásárhelyen a Petru Maior Műszaki Egyetem adott otthont az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) gépészeti szakosztálya által szervezett VIII. Országos Gépészeti Találkozónak. Az OGÉT 2000 a Gépészet az évezred végén alcímet viselte, s lehetőséget adott az erdélyi magyar műszaki értelmiségieknek, hogy megismertessék egymással munkájuk eredményeit. A találkozón számos külföldi, elsősorban magyarországi előadás is elhangzott. Nagy Károly, az EMT gazdasági elnökhelyettese megnyitotta a munkálatokat, Fodor Imre polgármester elsősorban a magyar nyelvű műszaki oktatás megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Csegzi Sándor, az EMT marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, valamint Csibi Vencel, a gépészeti szakosztály elnöke zárták a felszólalók sorát. A gazdag programban nem kevesebb mint 42 előadás kapott helyet. /OGÉT 2000. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./
2000. április 10.
Ápr. 7-én összeült a Romániai Református Egyház Zsinata. A zsinati munkáról Sipos Miklós szatmári református esperes elmondta, hogy közleményt adtak ki, mely szerint a zsinat elfogadta az új Kánont, ennek része az új Fegyelmi Szabályzat. Átiratot fogalmaztak meg az egyházügyi törvénykezéssel kapcsolatosan, valamint az egyházi ingatlanok és iskoláink ügyében. A zsinaton foglakoztak a CE Szövetség új - jelenleg sem kielégítő - Alapszabályzatának kérdésével is. /(kereskényi): Ülésezett a Romániai Református Egyház Zsinata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./
2000. április 10.
Folynak a polgármester- és tanácsosjelölések az RMDSZ területi és helyi szervezeteiben. Április 7, 8. és 9-én a kiértékelő, beszámoló és jelöltállító gyűlések új szakaszba érkeztek, melynek során számos település városi és megyei küldöttgyűlése, valamint több település magyar lakossága választotta ki a soron következő helyhatósági választások RMDSZ-jelöltjeit. Az RMDSZ hívó szavára, a jelöltállítás során először került sor polgármesterek és tanácsosok kiválasztása céljából közvetlen választásokra, amelyek nagy érdeklődésnek örvendtek és sikeresnek bizonyultak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./
2000. április 10.
Megalakult az RMDSZ Országos Kampánystáb médiacsapata, melynek vezetője Kovács Péter, tagjai Naphegyi Andrea, Hekman Andrea, Miklósi Ildikó, Molnos Lajos és Vincze Lóránt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./
2000. április 10.
Ápr. 8-án, Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Kötő József elnök, Sebesi Karen Attila ügyvezető elnök, Matekovits Mária (Arad), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) és Ördögh Gyárfás Lajos (Sepsiszentgyörgy) régiós alelnökök, valamint Dáné Tibor Kálmán titkár. Az ülésen meghívottként jelen volt még Kálóczy Katalin, miniszteri tanácsos asszony, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztálya részéről, valamint Szép Gyula ügyvezető alelnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának nemrég kinevezett vezetője. A testület megvitatta az Elnökség létszámának növelését, és egyhangú döntés alapján Szép Gyulát társ ügyvezető elnöki minőségben megbízta az Egyesület kapcsolattartási ügyeinek intézésével. Az ülésen a NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya által kiírt - az EMKE Országos Elnöksége mint szaktanácsadó testület által kezelt - határon túli közművelődést támogató pályázatainak az elbírálására került sor. Ezután a testület döntést hozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa közművelődést támogató alapjához benyújtott pályázatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./
2000. április 10.
A romániai magyarság akarata ellenére aláírt, őszinte szándék nélküli papírnak, Horn-Iliescu paktumnak nevezte a román-magyar alapszerződést a Reform Tömörülés ápr. 8-án Székelyudvarhelyen tartott rendkívüli kongresszusán Várhegyi Attila Fidesz-MPP politikus. A Várhegyi nyilatkozatra azonnal reagált Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP jelenlegi elnöke: szerinte annak idején az RMDSZ egyetértett az alapszerződéssel. A Szabadság Markó Béla szövetségi elnöktől érdeklődött az RMDSZ álláspontjáról. Az 1996 őszén, hosszas vajúdás után véglegesített román-magyar alapszerződést az Iliescu kormányzat írta alá Temesváron. Az aláírásnál jelen voltak a román parlamenti pártok képviselői, így az RMDSZ is. Ennek ellenére az alapszerződés szövege sok vitát és nézeteltérést szült a romániai politikai életben aláírása után is. Az RMDSZ politikusok a végrehajtás garanciáinak hiányát kifogásolták, illetve azt, hogy néhány lényegi kérdés, mint például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése, csupán lábjegyzetben szerepel. Markó Béla elmondta, hogy az akkori ellenzék, a jelenleg kormányzó demokratikus pártok nem ellenezték a dokumentum aláírását, talán megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy nem nekik kell aláírniuk a románság előtt egyáltalán nem népszerű dokumentumot. "Parlamenti pártként az RMDSZ valóban jelen volt az alapszerződés aláírásánál, de a szavazásnál tartózkodott" - hangsúlyozta a szövetségi elnök. "Az RMDSZ azért nem támogatta a román-magyar alapszerződés aláírását, mert bizonyos értelemben valóban akaratunk ellen volt. Nem az alapszerződést tartalmát kifogásoltuk, hanem azt, ami nem volt benne. Véleményünk szerint az alapszerződés túlságosan elvi kitételekre épült. Mi konkrétumokat és a végrehajtást biztosító garanciákat szerettük volna beiktatni a szövegbe. Utólag bebizonyosodott, hogy egy alapszerződés végrehajtásának tulajdonképpen nincsenek garanciái. Ma már kimutatható, hogy számos cikkelye nem működik a gyakorlatban. Néhány tétele megvalósult, de ez nagymértékben az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető" - hangsúlyozta Markó. /Kovács László rosszul emlékezik. Az RMDSZ nem szavazta meg a román-magyar alapszerződést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2000. április 10.
Ápr. 8-án Kolozsváron, az Apáczai Csere János Gimnáziumban tartották az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny V. országos döntőjét, amelyik az országos tantárgyolimpia mellett immár két éve hivatalosan is szerepel az oktatási minisztérium programjában. A vetélkedőn Brassó, Szatmárnémeti, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Szilágysomlyó, Barót, Nagyenyed, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Kolozsvár 20 nyelvművelő körének küldöttei három versenyformában mérhették össze tudásukat. Az "Édes anyanyelvünk" nyelvhasználati, a "Szép magyar beszéd" nyelvhelyességi, illetve a "Versben bujdosó", irodalmi jellegű vetélkedőn. Az ünnepélyes díjkiosztásra Széken, a református templomban került sor. Az idei verseny mottója "Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges." Ez a Kányádi-idézet tükrözte az anyanyelv iránti szeretetet. Eszteró István temesvári felkészítő tanár szerint nagy szükség van az ilyen jellegű vetélkedőkre, mert - főleg szórványvidéken - a kétnyelvűség miatt az anyanyelv, a helyes kiejtés veszélyeztetve van. /Tamás Kinga: "... Egy tájszó se maradjon kint ... " Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2000. április 10.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Folyóiratkiadási Szakmai Kollégiuma április 7-én sajtótájékoztatón ismertette a 2000. évi nyertes pályázatokat, a megítélt összegeket, illetve a döntések főbb indokait. Összesen 191 millió forintot osztottak szét, 105 igénylőnek. Az idén első alkalommal határon túli folyóiratokat is támogattak. A 19 határon túli pályázó összesen 13,8 millió forinthoz jutott, ebből hét erdélyi kiadvány (Látó, LKKT, Székelyföld, Erdélyi Múzeum, Firka, Korunk, Múzeumi Füzetek) összesen 5,45 millió forintnyi támogatásban részesül. /Nyílnak a határon túliak számára a magyar intézmények! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ LKKT: Láthatatlan Kollégium /Kolozsvár/ tervezett elméleti folyóirata.
2000. április 10.
1992-től a Hargita Megyei Tanács tagja az Európai Régiók Szövetségének és ez lehetővé tette a Centurio képzési programhoz való csatlakozást. Ennek keretében márc. 29-ápr. 2-a között a Bécsi Ifjúsági Főosztály elnökének meghívására 24 romániai fiatal ifjúsági vezetőképző szemináriumon vett részt Bécsben. A tanulmányút célja a tapasztalatcsere és ismeretek szerzése - összegzett András Andrea, a program romániai koordinátora, a Hargita Megyei Tanács ifjúsági előadója. A program koordinátora elmondta: a meghívókat ifjúsági szervezetek képviselőinek, ifjúsági projektekkel foglalkozó szakembereknek, ifjúsági politikával foglalkozó személyeknek, szociális munkásoknak küldte el, a 30 helyre csupán 24-től érkezett visszajelzés, ebből 11 román, ugyanennyi magyar és 2 német fiatal utazott el végül Bécsbe. A romániai csoport az Európai Integrációs osztályt látogatta meg, ahol a Phare, Ispa és Sapard programokkal valamint ifjúsági politikával és a pályázatírás gyakorlati részével ismerkedtek. /Vezetőképzés romániai fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2000. április 10.
A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Közel kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok őrzője. Két nagyobb könyvgyűjtemény, a 40 ezer kötetes Teleki Téka és a 80 ezer könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezik az állomány törzsanyagát. Ehhez került utóbb néhány töredékkönyvtár megszüntetett felekezeti iskolákból, egy ferences kolostorból, magángyűjteményekből. A könyvtár hovatartozásáról az elmúlt tíz évben sok vita folyt, tájékoztatott Sebestyén Spielmann Mihály történész, a könyvtár vezetője. 1990-től próbálják a könyvtárat önállósítani. Szeretnék, ha a városhoz tartoznának, ne a megyéhez, a városnak több pénze van, mint a megyének. A megyének más kultúrintézményei is vannak, melyeket igen nehezen tart fenn. - 1974-ben szüntették meg a könyvtár önállóságát, ez akkor egyszerű adminisztratív intézkedés volt. Sebestyén Spielmann Mihály kifejtette: ennek az ügynek az intézése Kelemen Hunor államtitkár dolga lett volna, de ő többszöri rábeszélés után sem volt hajlandó intézkedni, mondván, hogy az ő keze meg van kötve. Az államtitkár nem mer dönteni. A könyvtárban 1964 óta nem volt nagyjavítás. Nagyon rossz állapotban van az épület. A várostól lenne rá pénz. A könyvtárban pillanatnyilag az átlagéletkor 50 év fölött van. Nincsenek fiatal munkatársak. Ebben a könyvtárban őrzik a két Bolyai kéziratait, továbbá ősnyomtatványokat, unikumokat, melyekből a világon csak egy-egy példány létezik. /Huzavona a Teleki Téka körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2000. április 10.
Ápr. 8-án Szatmárnémetiben, a Szent István Kör által kezdeményezett millenniumi jellegű történelmi verseny keretében a középiskolások mérték össze tudásukat. Első lett a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Kozma Artúr történelemtanár felkészítette csapat. /A Hám János csapata győzött. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./
2000. április 10.
A Kós Károly Alapítvány által a millennium éve tiszteletére szervezett tudományos ülésszak Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban zajlott. Az előadók, Kiss Elemér egyetemi tanár, a számtantudomány doktora, dr.Jung János egyetemi tanár, Kovács Levente rendező, egyetemi adjunktus, Török Gáspár, nemzetközi hírű fotóművész, Mészáros József irodalomtörténész, Fülöp Irén, makfalvi tanár, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, dr. Márton József egyháztörténész, egyetemi tanár Gyulafehérvárról, valamint Nagy László unitárius lelkész Marosvásárhely művelődési- kulturális, tudományos és oktatási, irodalmi és művészeti életének múltját térképezte fel, illetve különböző, egyháztörténettel és gyülekezeti élettel kapcsolatos előadásokat terjesztett elő. /Járay Fekete Katalin: Csak az a mienk, amiért megdolgoztunk... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./
