Ápr. 8-án tartotta a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) az első Kolozsvári Magyar Állásbörzét. Magyarországról is jelentkeztek résztvevők. Főleg az informatikai és közgazdasági képzettséggel rendelkezők számára volt sok ajánlat, de kerestek építész- és könnyűipari mérnököket, sőt művészettörténészt és fényképészt is. A hallgatók által kitöltött jelentkezési ívek alapján összeállítanak egy adatbázist, melyet eljuttatnak az állásbörzén részt vett cégekhez, és minden olyan vállalathoz, amely ezt igényli majd. /Rácz Éva: Az első Kolozsvári Magyar Állásbörze. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2000. április 10.
Egy összefoglaló jelent meg: Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1989-1999. Kiadója az RMDSZ ügyvezető elnöksége. Felelős kiadó: Markó Béla, Takács Csaba, felelős szerkesztő: Mátó-Székely Zsolt, az anyagot gondozta: Walter Klára. Csomafáy Ferenc kifogásolta, hogy a kötet képmellékletei mellett nem tüntették föl a képek szerzőinek nevét. A képanyag között elég sok a silány minőségű. /Csomafáy Ferenc: A kép önmagáért beszél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2000. április 10.
Ápr. 7-én megnyitották Gyergyószentmiklóson az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány támogatásával létrejött Alkotó Műhely első kiállítását. Kis Portik Irén néprajzkutató és Bancsi Edit tanárnő alapítványaik célkitűzését ismertették. /Kézműves műhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 10./
2000. április 10.
Vetési László lelkész, a Romániai Magyar Szórványtanács elnöke nyílt levéllel fordult Nemeskürthy Istvánhoz, a milleneumi ünnepségek kormánybiztoshoz. Ebben kifejtette: félő, hogy a szórványmagyarság az ünnepségek során háttérbe szorul. "A millenniumi ünnepségeknek közös és nagy összefogással, a teljes maradék magyarság ünnepévé is kellene válnia." - javasolta."Nagy szükség lett volna már eddig a honfoglalás kori és törzsneveket vagy szentjeink neveit viselő Kárpát-medencei települések találkozójára. Kevés pénzzel támogathatnánk itt is testvértelepülési kapcsolatok kialakítását és éltetését." "Az ünnepi meghívottak jegyzékének készítésében oda kell figyelnünk a moldvai magyarságra, köztük a csángó falvakra, a nagyszámú Kárpátokon kívülre, a Regátba, köztük elsősorban a Bukarestbe és a többi nagyvárosba kitelepedettekre, a vegyes házasokra is." /Vetési László lelkész, a Romániai Magyar Szórványtanács elnöke: Levél Nemeskürthy István professzor úrnak, a milleneumi ünnepségek kormánybiztosának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2000. április 10.
Balázs Lászlót kolozsvári vállalkozó kartonlapokra ragasztott szép bőrmetszeteit, bőrplasztikáit állította ki városában, a Korunk Galériában. /Tibori Szabó Zoltán: Formaérzék és őszinteség. Balázs László bőrplasztikái a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2000. április 11.
A Rompres közlése szerint ápr. 10-ig az áradások hét halálos áldozatot követeltek, mintegy 309 települést, 8231 gazdaságot borítva el vízzel. 59 272 hektár termőföld került víz alá, az ár 365 hidat, 86 gazdasági egységet, 158 km közutat, telefon- és vízellátó hálózatot, valamint vasutat rongált meg. /Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./ A kármérleg adatai: kilenc halott, 309 árvíz sújtotta település, csaknem 60 ezer hektárnyi elöntött mezőgazdasági terület. Az anyagi kárt több mint 1500 milliárd lejre becsülik. Az áradás a legnagyobb pusztítást Arad, Hunyad, Bihar, Krassó-Szörény és Temes megyében végezte. Az árvízvédelemre mozgósított katonai alakulatok eddig mintegy hatszáz embert mentettek ki. Sorin Frunzaverde védelmi miniszter, aki a kormány megbízásából az országos katasztrófa-elhárítási bizottság munkáját irányítja, Hunyad megyében úgy nyilatkozott, hogy a kormány a költségvetési tartalékokból segítséget nyújt az elemi csapás által érintett lakosoknak. Azonban az idei költségvetés nagyon szűkös, külföldi pénzforrások után kell nézni. Frunzaverde elmondta, hogy ilyen értelmű kérést küldött a brüsszeli NATO-parancsnoksághoz. /Áradnak a vizek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./ A Hargita Népe hét, a Háromszék kilenc halottról tud, rendkívül súlyos a helyzet.
2000. április 11.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében üdvözölte a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) megalakulását. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által aláírt közlemény leszögezte: egyetértenek az ifjúsági találkozón elhangzottakkal, miszerint a Magyarországon tanulni vágyó határon túli magyar fiataloknak ösztöndíjszerződésben kell vállalniuk, hogy tanulmányaik végeztével hazatérnek szülőföldjükre. A közlemény szerint jelenleg 3300 erdélyi középiskolás tanul Magyarországon. Ez nagymértékben veszélyezteti az erdélyi magyarság megmaradásának esélyeit. A fent említett diákok jó része magyarországi felekezeti iskolákban tanul, annak ellenére, hogy "hazai magyar középiskolai oktatásunk a jelen helyzetben biztosítottnak és kielégítőnek tekinthető." "Miért harcolunk az anyanyelvű oktatásért, illetve magyar iskoláink helyreállításáért idehaza, ha közben éppen saját diákjainak - és szüleik - hagynak cserben bennünket?!" - fogalmaz a közlemény. Egyes létszámhiánnyal küszködő anyaországi iskolák "valóságos fejvadászatot folytatnak" a Kárpát-medence térségében élő magyar fiatalokért. Az egyházkerület levélben kérte a magyar Közoktatási Minisztériumot, a Magyarországi Református Egyház Zsinatát és egyházkerületeit, hogy vizsgálják ki az ügyet. /Kinek érdeke a diákimport? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./
2000. április 11.
Romániát nem fenyegeti fizetésképtelenség adósságával kapcsolatban, sőt, a külső pozíció erősödik - közölte ápr. 11-én a Román Nemzeti Bank. A közlemény válasz az amerikai Standard and Poor's hitelminősítő friss elemzésére. Az RNB közleménye hangsúlyozta, hogy a román folyómérleghiány jelentősen csökkent, és a sokáig deficites kereskedelmi mérlegben is javulás volt tavaly, és a második félévben már havi többletek jelentkeztek. Idén januárban és februárban 33 millió dolláros kereskedelmi mérlegtöbblet keletkezett. A hiány 3 milliárd dollár volt 1998-ban, 1,3 milliárd dollár tavaly, és tavaly júliustól idén februárig - éves szintre átszámítva - egymilliárd dollár alatt volt. Románia 1999-ben időben törlesztette több mint 2,2 milliárd dolláros kötelezettségét. A devizatartalék az év végén 1,54 milliárd dollár volt, 200 millió dollárral több, mint egy évvel korábban, majd március végén 1,63 milliárd dollárt tett ki. Az aranytartalék 916 millió dollárt ért. A központi bank nemzetközi tartalékai (deviza és arany) meghaladták tehát a 2,5 milliárd dollárt. /Nem fenyeget fizetésképtelenség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2000. április 11.
Élelmiszerkémiai és környezetvédelmi szakokkal indulna Csíkszeredában a Székelyföldi Egyetem Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, hangzott el április 10-én a szakértői egyeztetésen Csíkszeredában, Hargita megye székhelyén. A sajtótájékoztatón Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, György Antal, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese, Búzás László és dr. Bíró Dénes, a VET Csík Széki szervezetének vezetői ismertették az előkészületet és a megvalósíthatósági tervezetet. A szakmai előkészületeket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Vegyészeti Tanszékének professzorai, dr. Almási Miklós és dr. Zsakó János, valamint Gálffy Nándor, a Csíkszeredai Burgonyakutató és Kísérleti Intézet vezetője segítik. Az egyetemalapításban és az akkreditálás folyamatában jelentős szereppel bír az a 60.000 kötetes vegyészeti könyvtár, amelyet a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) szállított Csíkszeredába. A kezdeményezők az egyházi alapítású erdélyi egyetem felügyeletét ellátó Sapientia Alapítványhoz fordulnak. /Székelyföldi Egyetem. Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Csíkszeredában? = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), ápr. 11./
2000. április 11.
A Reform Tömörülés ápr. 8-i székelyudvarhelyi kongresszusán a Fidesz-Magyar Polgári Pártot Várhegyi Attila, a párt választmányi elnöke, művelődési minisztériumi államtitkár képviselte. Alábbi beszélgetésre a kongresszus egyik szünetében került sor. A Hargita Népe munkatársa interjút készített vele. Elmondta, hogy a Reform Tömörülés a nemzeti szabadelvű hagyományokhoz kötődő, de a konzervatív értékek felé nyitott, a Fidesz hasonlóképpen gondolkodik, azért azt a "szellemi közösséget, amit mi az elmúlt években kialakítottunk az RT-vel, azt szeretnénk továbbvinni." Várhegyi szeretné, hogy olyan politikai erővé formálódjon az RT, mely meghatározó lehet az RMDSZ-ben, illetve a romániai belpolitikában. Várhegyi Attila az 1996-ban megkötött magyar-román alapszerződésről elmondta: "semmit sem ér egy olyan szerződés, melyet az adott ország kisebbsége, azaz a magyar közösség nem tekint a magáénak, és amelyben hangzatos jelszavak, hangzatos mondatok ugyan előfordulnak, de ezek végigvitele vajmi kevés eredménnyel kecsegtet. Ilyen szerződésekre nincsen szükség. Olyan szerződésre van szükség, amely valóságos tartalommal bír, melyet az adott ország kisebbsége, így az erdélyi magyarság elfogad és magáénak tekint, és mely szerződés végigvitelét mindkét ország fontosnak tartja." Meg kell nézni, hogy a szerződésből mi valósult meg. Az államtitkár arra a kérdésre, hogy a Bukarestbe látogató Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalni fog-e az alapszerződés felülvizsgálásáról, nemmel válaszolt. A két ország kapcsolatai ígéretesen alakultak, állapította meg. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki például a műemlékvédelem területén. Várhegyi Attila leszögezte, hogy a magyar kormány ellenzi azt, hogy magyarországi középiskolákba átcsábítottak erdélyi magyar diákokat. A magyar kormány kétmilliárd forinttal támogatja a történelmi egyházak által létrehozott alapítványi egyetem létrehozását. /Szondy Zoltán: Beszélgetés Várhegyi Attila magyar művelődési államtitkárral. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2000. április 11.
A Demokratikus Szakszervezetek Hargita megyei Ligája közleményben tiltakozott Bardóczy Csaba szakszervezeti bizalmi ellen indított eljárás miatt. "Ez a koncepciós per bizonyítja, hogy miként lehet megpróbálni félreállítani a magyarság egyik határozott jellemű képviselőjét" - olvasható a Szabó Adrián elnök és Sutka Pál titkár által jegyzett dokumentumban. /Támogatás Bardóczy Csabának. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2000. április 11.
Majdnem kétannyi pópa tisztelte meg Szentegyházán az ortodox imaház ünnepélyes felavatóját, mint ahány ottani görögkeleti hitűről tudtak a hírközlők. Nyolcvanhét ember teremthet ezután úgy kapcsolatot Istennel, ahogy azt gyermekkorától megszokta, vagy úgy, ahogy kénytelen volt megszokni, miután görög katolikus egyházát betiltották. Nagyon fontos dolog a vallás gyakorlása. A csángók nem véletlenül kérik emberemlékezet óta, hogy anyanyelvükön szólhassanak templomaikban is Istenhez. Az adományozó a nemzeti összetételét folyamatos betelepítéssel megváltoztatott Erdély mellett állt ki. A román nacionalisták nem is túlságosan titkolt vágya a magyarság teljes felszámolása. Próbálkoztak már szerelemmel, betelepítéssel, szép szóval, erőszakkal, földelvétellel, kisemmizéssel. Még mindig vannak magyarok. Templomot és ... hadsereget tehát Erdélybe. /Bajna György: Ahogy mi látjuk. Templom és ... hadsereg. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2000. április 11.
A Magyarok Világszövetsége az utóbbi években sokak számára teljesen zárt szervezetté vált, a világszövetség székelyföldi csoportjának létrehozási szándéka ennek következménye - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Cáfolta azt, hogy a székelyföldi társaság létrehozásának kezdeményezése - mint a román sajtó hangsúlyozta - valójában a székely-magyar ellentét felszínre kerülése lenne. Markó kifejtette, hogy az MVSZ az utóbbi években sokak számára teljesen zárt szervezetté vált, és már régóta nem tudja betölteni azt a szerepet, amire szükség lenne. Több, a világszövetségben tevékenykedő ember, köztük erdélyiek is, a politikai megnyilatkozás eszközének tekintik a világszövetséget, holott az MVSZ-nek alapvetően a magyarság szellemi egységét, alkotóerejét és közös energiáit kellene felmutatnia. Az MVSZ-nek a magyar nemzet egységét kellene kifejeznie, egyelőre a magyar viszálykodást és a magyar civódást fejezi ki - hangsúlyozta. Az MVSZ Erdélyi Társaságban, a VET-ben vannak tekintélyes tiszteletre méltó személyiségek is, köztük az erdélyi történelmi egyházak püspökei. Vannak komoly és mérvadó személyiségek, de nem ez a jellemző - mondta. Markó szerint a VET nem reprezentatív képviselete az erdélyi magyarságnak. - Amíg ez a világszövetség alapvetően meg nem változik, nem az én világszövetségem, nyilatkozta Markó Béla. /Markó: a VET nem reprezentatív képviselete az erdélyi magyarságnak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2000. április 11.
Ápr. 8-án nyitották meg a Bánsági Magyar Napokat. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke a rendezvénysorozat szervezője és vezetője. Higyed Imre színművész Szent Istvánról szóló népi balladát adott elő. Az archaikus fohász Szent Istvánt hívta segítségül, hogy mentse meg népét a végpusztulástól, az anyaország határain kívül rekedt magyarság mai lelkivilágától ez az érzés nem esik távol. Vicze Károly és Szekernyés János történészek emlékeztek: a nyugati kereszténység felvétele a magyarság megmaradásának sorsdöntő eseménye volt. Több kérdés a térség ezeréves történetét feszegette. A történészek kifejtették, hogy Ajtony nem is annyira vallási okokból került szembe István királlyal, hanem mert vámszedője volt a sószállítmányoknak, és ragaszkodott a jól jövedelmező kiváltsághoz. Ebből kiviláglik, hogy a mai Nagyősz térségében nem pogányok és keresztények ütköztek meg, hanem legfeljebb nyugati keresztények (Csanád vezér hadai) a keleti rítusú (Ajtony csapatai) keresztényekkel. A feltevést megerősíti, hogy Csanád hadainak győzelme után a marosvári kolostor lakóit nem űzték el, hanem egy számukra épült másik kolostorba telepítették át. - Figyelmet érdemel Temesvár szerepe, mely a mocsarak közé épült bevehetetlen várával egyik legbiztonságosabb központja volt a déli országrésznek. Szívesen telepedtek védelmet nyújtó falai közé távoli országokból jött kereskedők, kézművesek, zsoldosok, hittérítők, és a sok különböző kultúra keveredése jótékony hatással volt a gazdasági fejlődésre, a másság iránti tisztelet kialakulására. Minden nemzetiségi csoport, felekezeti egyesület, szakmai szövetség stb. zavartalanul fejlődhetett. A hovatartozás meghatározása nem tett különbséget magyar, görög, bolgár, szerb, örmény vagy más nyelvet beszélő között: mindannyian "a magyar korona alattvalói" voltak, és ez egyenlő jogot biztosított valamennyiük számára. Ápr. 9-én az Ópusztaszerre szervezett kirándulással folytatódtak a Bánsági Magyar Napok. /V. Bánsági Magyar Napok. Ezeréves kereszténységünk - mai szemmel. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), ápr. 11./
2000. április 11.
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek az 1999 májusában Torre-Pellicében tartott Akadémiai Napok alkalmával megfogalmazott kezdeményezése szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói 2000. január 15-én megalakították Marosvásárhelyen az EMPSZ Erdélyi Körét, mint a Bázelben bejegyzett egyesület fiókszervezetét. A Kör alapvető célkitűzése az európai protestáns szellemiség folyamatos itthoni érvényesítése, a párbeszédet szorgalmazó szabadegyetemi magatartás összeegyeztetése a több száz éves transzilván tolerancia máig élő hagyományaival. A Kör a politikai és egyházi választóvonalak fölé kíván emelkedni. Tagsága nyitott minden erdélyi magyar értelmiségi előtt, aki ezeket az elveket magáénak vallja és az EPMSZ Erdélyi Köre munkájában cselekvően kíván részt venni. Ápr. 8-9-én az Erdélyi Kör megtartotta első találkozóját, melynek témája Az erdélyi magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövendője volt. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott. A Kör találkozóit féléves gyakorisággal fogja megtartani. A fenti közlemény aláírói: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Gálfalviné Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, Mezei Sándor, B. Nagy Veronka, Pásztori Kupán István, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veres-Kovács Attila. /Az EMPSZ Erdélyi Köre. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./
2000. április 11.
1990 márciusában végrehajtották Temesváron a 2. sz. középiskola magyar és román tagozatának szétválasztását. Az így létrejött önálló magyar középiskola felvette a bánsági születésű nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla nevét. Az események tizedik évfordulóján megtartották a már hagyományos Bartók Béla iskolanapokat, melyet Erde Ildikó igazgatónő nyitott meg. Az elmúlt tíz év eseményeit a volt igazgató, Halász Ferenc foglalta össze. 1990 után újraindult a Juventus című diáklap, megalakult a diákönkormányzat, beindult a sulirádió, testvériskola-kapcsolatot létesítettek a sárospataki, budapesti, kassai, munkácsi tanintézetekkel. A líceum vezetősége emléklappal köszönte meg az eltelt években itt oktató pedagógusok hűségét, odaadását. /Bartóki örökség: a népek testvérré válásának eszméje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2000. április 11.
A Transylvania Trust Alapítvány több más szervezettel és intézménnyel együttműködve műemlékvédelmi szakmunkásképző programot indított, melynek célja az építőiparban dolgozó szakmunkások továbbképzése a hagyományos anyagok és technológiák használata terén. A tanfolyam helyszíne a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, időpontja 2000. június 18-augusztus 28. A program társszervezői: Romániában az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Művelődési Minisztérium, Nemzeti Oktatási Minisztérium, Kolozsvári Műszaki Egyetem, Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége, valamint Nagy-Britanniában az Institute for Historic Building Conservation, English Heritage és az Oxford Brookes Egyetem. /Műemlékvédelmi szakmunkásképző tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2000. április 11.
A Kárpát-medence jelentős hungarika-anyagot őrző könyvtárainak képviselői Budapesten tanácskoztak - tájékoztatott a rendezvényt szervező Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, Monok István. A könyvtárak első ilyen jellegű találkozóján öt ország - Románia, Ausztria, Szlovákia, Jugoszlávia és Horvátország - nyolc könyvtárának képviselője vett részt. A tanácskozás célja az volt, hogy a jelenleginél szervezettebb formában bonyolódjon le a magyar vonatkozású gyűjtemények feltárása. Az OSZK dolgozza ki a jövőbeni közös együttműködést, a szervezett információcserét hivatalos formába öntő szerződés-tervezeteket, amelyekről még az idén újabb egyeztetést tartanak, szintén Budapesten. A főigazgató reményei szerint a kapcsolatok szorosabbra fűzése révén sikerül majd összeállítani a Kárpát-medence könyvtörténetének bibliográfiáját, a valaha itt működött nyomdák, illetve itt tevékenykedett nyomdászok listáját. Az OSZK szeretné azt is, ha megvalósulnának közös digitalizálási - a kiadványokat elektronikus rendszerekbe tömörítő - akciók. /Kárpát-medencei könyvtárosok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2000. április 11.
Csíkszeredában ápr. 10-én megnyitották a József Attila Általános Iskola fennállásának 10. évfordulójára szervezett ünnepségsorozatot. Veress Emőke igazgatónő ismertette a tanintézmény történetét, majd a résztvevők megtekintették az iskolatörténeti, képzőművészeti és nyertes pályamunkákból álló kiállítást. Ápr. 11-én a Csíki Játékszín tagjai adnak műsort. /Megkezdődött az iskolajubileum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2000. április 11.
Korondon fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Firtos Művelődési Egylet. Ebből az alkalomból ápr. 14-én ünnepi ülést tartanak. Megnyitóbeszédet Páll Lajos költő-festőművész, az egylet tiszteletbeli elnöke mond, azután Ambrus Lajos tanár, az egylet elnöke az elmúlt évtized tevékenységét méltatja. Az alapítók nevében Bölöni Domokos író-lapszerkesztő beszél. /Tízéves a firtos művelődési egylet. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2000. április 11.
A bukaresti Román Nemzeti Történelmi Múzeumban ápr. 7-én megnyílt a Képek a bukaresti magyarság történelméből (1800-1940) című kiállítás, amely a Petőfi Sándor Művelődési Társaság támogatásával valósult meg. A kiállított képek a bukaresti magyarság szellemi létének több vetületét tükrözik: az oktatást, a kultúrát és a mindennapi életet. /Kiállítás a bukaresti magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2000. április 11.
Kétnyelvű Eminescu-válogatás jelent meg Magyarország bukaresti kulturális központjának kiadásában, a fővárosi Hungarológiai Tanszék közreműködésével. A kötetben szereplő 16 verset Lőrinczi László fordította, az anyagot Zsigmond Győző, az említett tanszék docense szerkesztette, illetve Molnár Szabolcs egyetemi tanár, a Hungarológia Tanszék vezetője lektorálta. A könyv - melynek felelős kiadója Hergyán Tibor, a Magyar Ház igazgatója - kitűnő technikai kivitelezésben jelent meg, ami a sepsiszentgyörgyi Cova Design Studio, illetve Cova-print Nyomda munkáját dicséri. /Eminescu 16. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2000. április 11.
A magyar nyelv hete idei rendezvénysorozatát Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg ápr. 11-én a debreceni egyetem Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző főiskolai karán. A kormányfő hangsúlyozta: nincs siker és nincs gazdasági felemelkedés a nemzeti nyelv és a nemzeti kultúra megtartó ereje nélkül. Kijelentette: nem fordulhat elő, hogy leromlik a nyelv, elsivárosodik a kultúra, de közben virágzik a gazdaság, és felemelkedik egy nemzet. Sok a teendő a magyar nyelv megőrzése, megújítása terén is, de a legtöbb a tanítókon, a tanárokon múlik, akik a gyerekeket a szép magyar szóra okítják. Orbán Viktor a magyar kormány nevében kérte a jelenlevőket, hogy "szerettessék meg a fiatalokkal a magyar nyelven való gondolkodásnak azt a sajátos ízét, amit csak mi ismerünk". /Április 11-én indult a magyar nyelv hete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2000. április 11.
Ápr. 8-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban Kovács Zoltán festőművészről írott monográfiáját mutatta be Murádin Jenő. A könyv, amely az elhunyt művész feleségének önköltségén jelent meg, a festő visszaemlékezéseit tartalmazza a szerző tolmácsolásában, aki ez alkalommal elmondta, hogy a munkája tulajdonképpen tiszteletadás Kovács Zoltán emlékének. A művész alkotásai - különböző múzeumok és magánkollekciók részét alkotva - szétszóródtak a nagyvilágban. Kovács Zoltán nem csak festett, kiemelkedő szervezőkészségének tulajdoníthatóan jött létre Kolozsváron a Magyar Művészeti Intézet, valamint neki köszönhetjük Mátyás király szülőházának és a Ferenc-rendi zárdának megmentését a kommunista rezsim azon törekvésétől, hogy "hasznossá" tegyen bizonyos épületeket. /Schmidt Daniel: Tiszteletadás Kovács Zoltán emlékének. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2000. április 11.
Kolozsváron a 49. számú "Reményik Sándor" Öregcserkészcsapat teadélutánján ötven főnyi lelkes sereg. A szamosújvári "Czecz János" cserkészcsapat nevében Kasza Tamás vezető tiszt köszöntötte a 87 esztendős öregcserkészt: dr. Csortán Márton tanárt, népnevelő-néprajzkutatót, akinek Szováta város - életműve elismeréseképpen - Szováta város díszpolgára címet adományozta. A szülők nevében felszólaló dr. Szenkovits Ferenc egyetemi tanár, a matematikai /Bagaméri Béla: Cserkészpajtás, harsog a kürtszó... = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2000. április 12.
1999-ben a törlesztések után 1 milliárd dollárral csökkent a közép- és hosszú lejáratú román küladósság, amely az év végén 8,2 milliárd dollár volt, közölte a jegybank. A közlemény szerint Románia tavaly rekordösszegű, mintegy 3 milliárd dolláros törlesztést teljesített, ebből 2,2 milliárd volt állami, illetve az állam által garantált adósság. A jegybank szerint az éves küladósság-szolgálat az idén 2,5 milliárd, a tervek szerint 2005-ig az adósság 1 milliárd dollárra csökken. /Csökken a küladósság. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./
2000. április 12.
Ápr. 11-én a képviselőházban megszavazták azt az egyeztető jelentést, amely az államtitok törvényének alsó-, illetve felsőházi szövegváltozatai alapján készült. A legnagyobb vita azon cikkely kapcsán alakult ki, amely szerint az a személy, aki munkahelyén tudomást szerez az államtitok megsértéséről, köteles az esetet azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének. A kitétel megszavazása után Serban Radulescu Zoner liberális honatya kijelentette: a képviselőház ezzel a vokssal törvényesítette a besúgást. Az "értesített" intézményvezető ugyanis köteles azonnal jelentést tenni a Román Hírszerző Szolgálatnak. Ezt a cikkelyt az RMDSZ-es képviselők nem szavazták meg, emellett pedig megpróbálták - sikertelenül - szűkíteni azt a listát, amely a szolgálati titoknak minősített információkat sorolja fel. Elképzelhető, hogy a végső szavazás előtt koalíciós egyeztetés lesz a vitás kérdésben. Ha erre nem kerül sor, és a Szenátus is elfogadja az egyeztető bizottság jelentését, a jogszabály az elnökhöz kerül. Nem hivatalos információk szerint Emil Constantinescu negatív jelzéseket kapott külföldről a tervezet kapcsán, tehát az sem kizárt, hogy az államfő visszaküldi a törvényt a parlamentnek. /Vissza a besúgó társadalomhoz? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
2000. április 12.
A kolozsvári székhelyű Erdélyi Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Intézet (C.C.R.I.T.) munkatársai március hónap folyamán az RMDSZ megrendelésére közvélemény-kutatást végeztek a magyar lakosság körében. A közvélemény-kutatás eredményeit ápr. 12-én sajtóbeszélgetés keretében mutatták be a magyar sajtó képviselőinek Kolozsváron. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 12. - 1700. sz./
2000. április 12.
A tanítóképzőket nemrég vonták be a felsőfokú oktatás kereteibe, most ismét változás előtt állnak a kollégiumok. Ezúttal önállósodásukról szóló hírek terjedtek el. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) körüli újdonságokról dr. Kása Zoltánt, a BBTE rektor-helyettese számolt be. A kollégiumok önállósodása csupán pénzügyi, a tanárok ezután is az egyetemről járnak majd le előadásokat tartani. A helyi önkormányzatok - egy új rendelet értelmében - támogathatják a felsőoktatási intézményeket. A karok vezetősége most dolgozza ki azokat a javaslatokat, amelyeknek alapján a következő tanévtől beindulhatna a kettős szakosodás az egyetemen. Egyes karokon belül most is léteznek kettős szakok - például a matematika-informatika - ezek megmaradnak változatlanul, de mi azt szeretnénk elérni, hogy bármilyen szak mellé bármi mást lehessen választani. Az egyetemi charta várhatóan a májusi egyetemi szenátusi ülésen döntenek. A jelenlegi charta régi, még 1995-ből származik. Azóta rengeteg újdonság jött be, például a kreditrendszer. Kása kifejtette: nemcsak azt kell belefoglalni, hogy az egyetemen az oktatás három nyelven folyik, hanem azt is, hogy ennek a három nyelvnek mi a szerepe az oktatásban, valamint azt, hogy a magyar és a német nyelv oktatása milyen formában folyik. - Új egyetem beindítását a parlament hagyja jóvá, tehát az ő döntésük alapján hozható létre a Petőfi-Schiller-egyetem is. Ezen a magyar-német egyetemen olyan szakokat terveznek beindítani, amelyek a BBTE-en nincsenek. A BBTE magyar tagozatának önállósodásáról tárgyalásokat folytatnak a román kollégákkal. /Rácz Éva: Kettős egyetemi szakosodás? A Petőfi-Schiller-egyetem nem befolyásolná a magyar tagozat önállósodását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2000. április 12.
A Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozásáról rendelkező, kompromisszumként született kormányhatározat jogi akadályai megszűntek. Kötő József oktatásügyi államtitkár kifejtette, hogy a kormánybizottság kidolgozott egy jelentést az önálló magyar egyetem kapcsán. Közben jóváhagyták a Petőfi-Schiller-tervezetet és elkészült az erre vonatkozó jelentés is. Az alapelv a komplementaritás volt, olyan szakok létrehozása, amelyeken nincs pillanatnyilag magyar nyelvű oktatás: jog, közgazdaság, műszaki tudományok és mezőgazdaság. Elképzelés szerint a multikulturális egyetem Kolozsvár központú, de többpillérű lenne. Kolozsváron jogi, közgazdasági és műszaki fakultás működne, Marosvásárhelyen az élelmiszeripari és kertészeti, a műszaki tudományok közül pedig informatika, mekatronika, pszichológia. Ehhez kapcsolódna a nagyszebeni részleg. Ezeknek a tervezett képzéseknek kidolgozták a tantervét, az akkreditációs feltételeknek megfelelően felmérték az oktatói személyzetet, kiszámították az infrastruktúrához szükséges anyagi kereteket. A kormány asztalán lévő tervezet gyakorlatilag az akkreditációs szint biztosításáról gondoskodott. - Jelenleg már három alternatíva van. Az első a Babes-Bolyai tagozatainak megteremtése. Az utóbbi időben erőteljesen fejlődtek a magyar oktatói vonalak: 39 képzési forma létezik, ezeken több ezer diák tanulhat anyanyelvén. Létrejött a paritásos bizottság is, amely a magyar tagozat döntési joga terén jelent előrelépést. Második alternatíva az időközben létrejött magánegyetem, amely oktatási formáinak véglegesítésén most dolgozik a kuratórium. Harmadik pedig a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem-kínálat. A Felsőoktatási Tanács kompetens a hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozásában. Az RMDSZ Oktatási Főosztálya meg is kezdte a konzultációt a szakmai testületekkel. /Gál Mária: Kell-e nekünk a Petőfi-Schiller-egyetem? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
