Idén hatodszorra rendezték meg a Szejke Szépteremtő Kaláka népművészeti alkotótábort, amely a Szejke, illetve a II. Hargitai Megyenapok rendezvénysorozat része. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség az idén majd egy héten keresztül 68 gyereket tanít varrásra, szövésre, fafaragásra, bútorfestésre, gyöngyfűzésre, viseletkészítésre, csomózásra, szalmafonásra és egyébre. Jún. 20-án nyitotta meg kapuit a népművészeti alkotótábor. A táborozók meglátogatták a szentléleki tájházat, láthatták a malomfalvi kapukat, Siménfalván a vesszőfonás fortélyait leshették el, aztán a keresztúri múzeumot és a kőrispataki szalmakalap-múzeumot is megtekinthették. /(nagyálmos): Népművészeti tábor a Szejkén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./
2002. június 24.
Jún. 23-án, vasárnap Kisbácsban tartották a Nádas menti Egyházkórusok Találkozóját. Ezen a kajántói, a szucsági, a mérai és a vistai közösség kórusai vettek részt. Az ünnepségen ugyanakkor fellépett a kolozsvári hídelvei egyházközség kórusa is, valamint rövid előadást tartottak a szintén kolozsvári Szabadkeresztény Fúvószenekar tagjai is. /(borbély): Nádas menti egyházi kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2002. június 24.
Sikere volt a Szamosújvári Napoknak. Negyven műkedvelő együttes és énekes fellépésének tapsolhatott a múlt hét végén a közönség. Külön fénypontja volt a rendezvénynek a tizedik alkalommal sorra kerülő Erdélyi Trió népzene fesztivál, amelyre tizenegy máramarosi, hargitai, szilágysági, Maros, Suceava és Kolozs megyei együttes nevezett be. /Erkedi Csaba: Jól sikerült Szamosújvári Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2002. június 24.
Jún. 22-én folytatódtak Marosvásárhelyen a Katolikus Napok. Pál-Antal Sándor levéltáros beszámolt a marosvásárhelyi katolikus oktatás múltjáról. Marton János egyetemi tanár, a kolozsvári Római Katolikus Teológia dékánja, illetve Nagy József, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola szentírástudományi dékánja ajánlotta a közönség figyelmébe a könyveket. A Márton Áron püspökről szóló irodalom mellett Jakubinyi György érsek írásait, az erdélyi katolicizmus történetéről készült szépen illusztrált kiadványt /Marton József-Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai, Gloria, Kolozsvár, 1999/, a Szentek nyomában Erdélyben című könyvet, valamint a Sudia Theologica Transylvaniensis folyóirat példányait vásárolhatták meg az érdeklődők. Kerekasztal-megbeszélés keretében a katolikus oktatás lehetőségeiről volt szó. Jún. 23-án vasárnap leleplezték a Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia udvarán a 300 éves marosvásárhelyi katolikus oktatásnak emléket állító táblát. /(bodolai): Katolikus Napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./ A katolikus oktatás jelenéről szervezett vitán elhangzott, hogy a közoktatási törvény a felekezeti oktatásra, mint alternatív oktatási formára nem ad lehetőséget. Az óvoda és elemi osztályok indítását nem teszi lehetővé, csak középfokon működhetnek teológiai jellegű osztályok, csak humán profillal. Székelyudvarhelyen a világi osztályok mellett három egyházi jellegű osztályt működtetnek. Székelyudvarhelyen a ferences nővérek 1993-ban indított magánóvodája népszerű. /(b.) Kerekasztal-beszélgetés a katolikus oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2002. június 24.
Jún. 22-én tartotta meg programadó közgyűlését a Szatmár megyei Magyar Ifjúsági Kezdeményezés Szatmárnémetiben. Jelen volt Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, a meghívott vendégek sorában pedig Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Varga Attila parlamenti képviselők, Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke, valamint dr. Bura László. A MIK három évvel ezelőtt elkezdett útján szeretne tovább haladni, "az egyenes gerinc politikájának híve". Kabai István szerencsés ötletnek tartja azt, hogy alapszabályzatba foglalták, miszerint a MIK–nek csak az lehet tagja, aki előzőleg beiratkozik az RMDSZ–be. Szabó Károly szenátor szerint a MIK ilyenformán az RMDSZ kádertartaléka. /anikó: Megszavazták a MIK–programot a szombati közgyűlésen. A szervezetnek az egész megye magyar fiatalságát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./
2002. június 24.
Jún. 22-én Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában megnyílt Lészai Bordy Margit kolozsvári képzőművész kiállítása. A tárlatlátogatók lemérhették azt az utat, amelyet a keramikusból grafikussá, festővé vált művész az évek, évtizedek folyamán megtett. A mintegy harminc pasztellkép az erdélyiség jegyében fogant. /Lészai Bordy Margit kiállítása a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2002. június 24.
A Magyar Örökség díjban részesítették a hetvenöt éves Beke György írót. 1968-ban, Orbán Balázs A Székelyföld leírása megjelenésének századik évfordulóján Beke György kezdeményezte jeles elődje hatkötetes életművének az újrakiadását. Ez ugyan elmaradt, de azt nem akadályozhatták meg, hogy társaival Orbán Balázs nyomdokain járjon, a magunk keresésére induljon, jellemezte Beke útját Cseke Péter. Beke György a Kárpátokon túli tájakra kalauzoló Magunk keresés e című könyve 1972-ben jelent meg. Szellemi földrajzának azóta is ez az iránytűje: a magunk keresése. Rokonlélekként fogadták mindenütt a legkeletibb magyarok világában — miként 1988-as budapesti kötete, a Csángó passió is tanúsítja. Beke György az enciklopédikus hungarológia ismerettárával feltöltődve vállalkozott a valóságfeltárásra. Olyan "egyszemélyes intézményt" teremtett maga is Kolozsvárt, amelyik a nemzet szellemi egységének újjáépítését is eredményesen szolgálhatta, írta róla Cseke Péter. Lászlóffy Aladár szerint Beke György "szellemi földrajz"-ot művel elsősorban. Budapestre települve sorjáztak kötetei (Magyar gondok Erdélyben, 1990; Erdély jelene és jövője, 1991; Egyetlen út: az önrendelkezés, 1993; Atlantisz harangoz, 1993; Népek nagy romlása a román uralom alatt, 1994; Hadiutak Erdélyben, 1994; A nyitrai gróf feláldozása, 1995; Peremvidékek magyarsága, 1995;Védekező anyanyelv, 1997; Magyar áfium, 1999). Beke most már valamennyi kisebbségi régióra figyelt a Kárpát-medencében. Beke György Barangolások Erdélyben címen újjászerkesztett szociográfiai sorozata hatkötetes. /Cseke Péter: Beke György öt életideje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2002. június 24.
Megjelent a négykötetes kordokumentum-értékű regényciklus harmadik kötete: Szabó Gyula: Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon. 3. Kötet /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/. Ebben az író folytatja a szocializmus éveinek bemutatását, az adott korban létrejött irodalmi elemzések, jegyzőkönyvek és más dokumentumok közlését. Hamarosan napvilágot lát a negyedik, zárókötet. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./
2002. június 25.
A képviselőház plénuma tegnap cikkelyenként elfogadta az egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását megszabó törvénymódosító csomagot. A jogszabálytervezetről jún. 26-án tartja a végső szavazást a parlament. A rendeletet a 2000-es választások előtt hozta az Isarescu-kabinet, a jogszabály eredetileg egyházanként tíz-tíz államosított ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett. Az egy évvel ezelőtti képviselőházi vitában kikerült a szövegből az a tétel, mely egyházanként csak tíz épületre vonatkoztatta a jogszabályt, bekerült viszont egy olyan korlátozás, mely szerint nem adhatók vissza a közhasznú intézményeknek otthont adó épületek. Az egyházfők május 7-én még inkább bírálták, mint dicsérték az RMDSZ-t a fordulatért. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a közhasznú intézményeknek otthont adó épületek tényleges átadásáig ne tízéves átmenetet rögzítsen a törvény, hanem ötéves időszakot. A módosítást már a szenátus jogi bizottságában sikerült elfogadtatni. – Tőkés László püspök szerint korai volt az ünneplés a Lorántffy Gimnáziumért. Átiratban közölte a Bihar Megyei Tanfelügyelőség a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, hogy csak az esetben adhatja át a kormányhatározattal visszajuttatott Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégium épületét, ha az egyház megtéríti az épület karbantartására 1948 óta költött összegeket. A püspök váratlan fordulatnak nevezte a tanfelügyelőség átiratát. A mostani átirat feltételekhez köti és 2006-ig tolja ki a tényleges birtokbavételt. A tanfelügyelőség egyelőre csak öt tantermet enged át az egyháznak használatra az utóbbi tulajdonába visszakerült épületben. /Gazda Árpád: Végső szavazás a restitúcióról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./
2002. június 25.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitka a Krónikának. Az eddig elnyert pályázatokra megkapják a támogatást az Illyés Közalapítvány támogatására pályázók – derül ki Szabó Vilmos nyilatkozatából. Korrekt, bizalomra épülő kapcsolatrendszert kell kialakítani a határon túli magyarság szervezeteivel és az elitjével. Minden olyan kérdésben, ami a határon túli magyarságot érinti, a mindenkori magyar kormány már az előkészítés fázisában megkérdezi a határon túli szervezeteket. Nem szabad elvárniuk, hogy a mindenkori magyar kormány minden esetben elfogadja azt, amit a határon túliak mondanak, tette hozzá. "Kovács László és magam is úgy véltük, hogy az elmúlt négy évben jó volt, hogy a kormány többet törődött a határon túli magyarsággal, de nem tartjuk célszerűnek, hogy háttérbe szorult a szomszédságkapcsolat. Ezzel sérült Magyarország uniós csatlakozási folyamata." Az új kormány nem várta meg az Illyés Közalapítvány kuratóriuma mandátumának a lejártát. Növekedett a támogatás összege, de ezzel arányban csökkent az átláthatóság. Szabó kijelentette: az Illyés Közalapítványnál a 2002-re szánt 2,4 milliárdból jelenleg mintegy 120 millió forint áll rendelkezésre. A névadó Illyés Gyula leánya, Illyés Mária tagja marad a testületnek. Pomogáts Béla elnöke is lehet az új kuratóriumnak, de neki kell eldöntenie, hogy vállalja-e. /Simon Judit: A kormány határozza meg az elveket. Interjú Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./ Szabó Vilmos állítását /hogy az Illyés Közalapítványnál csak 120 millió forint/ azonnal megcáfolták az alapítvány vezetői. Valójában az összegnek az 55 %-át költötték el.
2002. június 25.
Ki gondolta volna, hogy a "demokratikus baloldal" egyszer 56-os pufajkás karhatalmistára, másszor meg KGB-ügynökre bízza a szabadon választott felelős kormány vezetését? Most nagy garral folyik a szerecsenmosdatás, a sárdobálás, a mellébeszélés. Acsarkodik a kormányoldal, hogy így az ellenzék megy úgy az ellenzék. Medgyessy Pétert ráadásul virtigli hazafiként mutatkozott, mert ő főállásban hárította el a pénzügyminisztériumot ostromló idegen kémeket 1977 és 1982 között, a szovjet megszállás és KGB-uralom teljében. Medgyessy ma nyugatbarát miniszterelnökként parolázna azokkal, akiket annak idején "elhárított". Kommunista titkosszolgálati múltjának kitudódása – amely állítólag a saját pártját is meglepte – "a nemzetközi világban semmifajta megrökönyödést nem keltett", próbálta elhitetni a Sevillából hazatérő Medgyessy a hiszékenyekkel. Mi meg csak legyintünk: Medgyessy, Kovács, Iliescu, Nastase, Putyin – együtt a régi gárda, írta Dénes László. /D. L. [Dénes László]: Ügynökök, vörösök, szocik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 25./
2002. június 25.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Winkler Gyula parlamenti képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke június 22-én végiglátogatták a Zsil völgyi településeket, hogy felmérjék az itteni magyarság és általában a lakosság helyzetét. A látogatás Petrozsényben kezdődött, Petrillán folytatódott. A Petrozsényben tartott lakossági fórumon jelen voltak a petrozsényi, petrillai, lupényi, vulkányi és az urikányi szervezetek képviselői is. A fórumon a helybeliek ismertették a magyar tannyelvű oktatás leépítését eredményező rendelkezéseket. Markó Béla szerint az RMDSZ a közeljövőben megpróbál sokkal nagyobb figyelmet fordítani e vidék fejlesztésére és az itt élő magyar közösség támogatására. /Markó Béla a Zsil völgyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2002. június 25.
Az RMDSZ Temes megyei szervezetének legutóbbi sajtókonferenciáján Bodó Barna megyei tanácsos, a Diaszpóra Alapítvány elnöke a bánsági magyarok számarányának csökkenéséről számolt be, a népszámlálás nemhivatalos adatai egy részének ismeretében. A fogyást részben az asszimiláció, nagyobb részben az anyaország felé történő elvándorlás számlájára írják. A helyi RMDSZ hozzálátott az oktatási stratégia módosításához. Ennek egyik lényeges eleme az megyei szinten igen fejlett iskolabusz-hálózat további bővítése, annak érdekében, hogy a magyar iskolával nem rendelkező településeken élő gyerekek nagyobb számban eljuthassanak a legközelebbi magyar (tagozatos) iskolába. Nemcsak iskolabusszal, de útépítéssel is javítani lehetne a helyzeten: Gátalján mintegy ezer fős magyar közösség él, de nem működik magyar iskola. A tőle 10 km-re fekvő Végváron erős, nyolcosztályos magyar iskola működik, de a két települést összekötő útszakasz gyakorlatilag használhatatlan. Az út kijavításával jónéhány gyermek magyar iskolába szállítását meg lehetne oldani. /(Pataki Zoltán): Fogy a bánsági magyar (is). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 25.
A román kormány jóváhagyta a romániai Csanálos és a magyarországi Vállaj közötti új nemzetközi határátkelőhely megnyitását a nemzetközi országúti személyforgalom számára. Csanálos és Vállaj között az utóbbi évtizedben csak ideiglenes jelleggel nyitották meg esetenként a határátkelő állomást a helyi érdekű személyforgalom számára. /Megszületett a román kormányhatározat az új határátkelőhelyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 25.
Medgyessy Péter miniszterelnök szerint az erdélyi magyarságot az elmúlt négy esztendőben "túlszerették" (az ő szóhasználata). "Túlszerettek bennünket? Az 1990 előtti több mint negyven esztendőben egyetlen kommunista pártfőtitkár, államelnök, kormányfő soha tudomást sem vett rólunk. Mintha nem is léteztünk volna." – állapította meg Ujj János. A román–magyar alapszerződéssel kapcsolatban "Horn Gyula akkori miniszterelnök úgy lerázott bennünket, mint kutya a bolháját! Kétségtelen, hogy fentiekhez képest az Orbán-kormány törődése a határon túli magyarság iránt, igyekezete az egységes, a határokon átnyúló nemzet megteremtésére túl soknak tűnik a kommunista elveket továbbvivő szocialistáknak." /Ujj János: Túlszerettek bennünket? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./
2002. június 25.
Háromszék megyében a pedagógusok át- és kihelyezésének, illetve versenyvizsgáztatásának első szakaszában 109,5 állás megszűnése miatt került sor átszervezésre. Június első felében huszonegy kérést megoldottak, tizennyolc esetben csupán egy évre találtak megoldást, hetven pedagógus egyelőre katedra nélkül maradt. Az elemi oktatásban ötvenöt magyar tanítónak nem lesz osztálya ősztől, számukra helyettesítést vagy az V—VIII. osztályokban több tantárgyból összeállított mozaikkatedrát ajánlanak. Múlt héten 32 pedagógust az oktatás érdekében helyeztek át. A következő lépésben a címzetes állásokért tartanak versenyvizsgát a következő hónapban. /(fekete): Tanítófölösleg Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./
2002. június 25.
RMDSZ-sajtótájékoztatót tartottak Zilahon, hogy a szilágysomlyói önálló magyar iskola kezdeményezése okán elindult sajtókampányban megismerhessék az RMDSZ álláspontját is. Vida Gyula számolt be a szilágysomlyói szülők kezdeményezéséről. A kérdések során a román újságírók szinte kizárólag a magyar nyelvű iskola szervezését kérdőjelezték meg, etnikai szeparatizmust emlegetve. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete a nacionalista felhangú támadásokkal szemben közleményében hangsúlyozta: az alkotmány és a vonatkozó tanügyi törvény, valamint az európai normák szerint kérik, hogy megoldódjon Szilágysomlyón is a 700 szülő és lakos támogatta kezdeményezés önálló magyar iskola létesítésére. /(Fejér László): Ritka alkalom Zilahon). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 25.
A kisérettségire beiratkozott mintegy nyolcezer Kolozs megyei nyolcadikos közül 762-en végezték tanulmányaikat magyar nyelven. A megyei általános sikerarány a tavalyihoz volt hasonló - 77 százalék -, a magyar diákok teljesítménye viszont tíz százalékkal gyengébb, 67,5 százalékos. Ezek szerint a kisérettségiző magyar nyolcadikosok egyharmada megbukott. Részletezve: román nyelv és irodalomból 168-an, magyar nyelv és irodalomból 62-en, matematikából 87-en, történelemből 29-en, földrajzból 53-an buktak meg. Török Ferenc főtanfelügyelő nem értékeli katasztrófaként az eredményeket, viszont elismeri, hogy idén lényegesen gyengébben teljesítettek a magyar nyolcadikosok. Másrészt a pótkisérettségi még hátravan, és ott még eredmények is születhetnek. /Szabó Csaba: Megbukott a kisérettségin a nyolcadikosok egyharmada. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
2002. június 25.
A Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozatát külön színekkel kívánja gyarapítani az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete. Tizenöt éve nem volt nótaest Marosvásárhelyen, most ez is lesz. További EMKE-rendezvények: népi mesterek kirakóvására, kiállítások, koncertek, multikulturális versműsor, Szeged partnerváros bemutatkozása: bábszínház, fotótárlat, lapbemutató, játszóház. /(bölöni): Sehol sem kell fizetni. EMKE-rendezvények a Marosvásárhelyi Napokon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2002. június 25.
A román nyelvű sajtó szerint Maroskeresztúron a magyarok akadályozzák egy ortodox templom felépítését. Ezért a helybéli ortodox pópa a polgármester segítségével, a falu központjában június 22-én egy keresztet állított fel, s vasárnap már ott tartották a misét. Ez ellen a lakosság egy része, a helyi-RMDSZ szervezet és a magyar tanácsosok tiltakoznak. Az ügy lassan két éve bonyolódik. 2000. december 13-án az ortodox egyház telket igényelt templomépítésre. Az indoklásban az állt, hogy a tanács más egyházaknak is adott, kivéve őket. Ezt az állítást később maga Sanpalean Ioan polgármester cáfolta, kijelentve, senki sem kapott telket templomépítésre. Az RMDSZ elnöke szerint való igaz, hogy a katolikus meg a református egyház is épített templomot a községben, de mindegyik a saját telkére. 2001. augusztus 26-án az ortodox egyház ismét kérést nyújtott be, amelyben 2000 négyzetméter területet kért 49 évre koncesszióba, négyzetméterét 500 lejért. Az RMDSZ-frakció nem értett egyet ezzel, s a határozathozatalt a következő havi tanácsülésre halasztották. Az ortodox egyház ezután újabb kérést nyújtott be a tanácshoz, amelyben a temető mellett kért területet templomépítésre. A tanács határozatot hozott a kérés teljesítéséről. Ennek ellenére a polgármester idén március 3-án újból tárgyalta az ügyet, és felvezetésében más területet kért a templomépítésre, mert a telek jogi helyzete nem tisztázott. Az ügyben maga Ioan Toganel akkori prefektus, Burkhardt Árpád alispán és Ferenczy Petru főtitkár szállt ki a helyszínre. Javasolták, hogy a központban építsék fel a templomot. A márciusi tanácsülésen a testület elutasította, hogy a volt milícia helyére építsék a templomot. Maroskeresztúron a lakosság fele magyar, nem tették ki a kétnyelvű táblákat. /Maroskeresztúr: egy ügy és a háttere. Az ortodox pópa szerint az RMDSZ a hibás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2002. június 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi püspöki palotájában június 22-én adták át először Magyarország határain túl a Magyar Örökség díjakat. Az ünnepi ceremónia díszvendége Mádl Dalma, a magyar köztársasági elnök felesége egyben a Vársáncban szervezett Családi Nap fővédnöke is volt. A bizottság évente 4 alkalommal ítéli oda a díjakat — 7-7 teljesítményért, amelyek társadalmi, tudományos, kulturális szempontból fontosak. Az idei második díjazáson magyar örökségnek találtatott Ady géniusza mellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület és alapítója, gróf Mikó Imre, a Nagybányai Művésztelep az egyetemes magyar képzőművészetért végzett munkájáért, Illyés Kinga színművész az erdélyi kultúra megjelenítéséért, Beke György író munkássága a szórványsors megrajzolásában, Domokos Pál Péter a moldvai csángókért végzett munkájáért, valamint Andrásfalvy Bertalan néprajztudósi és közéleti tevékenységéért. Oklevelet vett át dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, dr. Egyed Ákos professzor, az EME elnöke, Domokos Pál Péter leánya, Illyés Kinga, Beke György és Andrásfalvy Bertalan. A Családi napra az anyaországból is érkeztek vendégek a nagyváradi Pro Familia Alapítvány és a Magyarországért Alapítvány közös rendezvényére. /(Balla Tünde): Először a határon túl — Partiumban. Átadták a Magyar Örökség díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 25.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének elnöksége tizedik alkalommal ítélte oda a megye magyar oktatásában tevékenykedő és kiemelkedő eredményeket elérő pedagógusoknak a Márki Sándor-díjat, és hatodik alkalommal nyugdíjas pedagógusoknak a Márki Sándor-életműdíjat. Az elsőt hét, az utóbbit négy pedagógus kapja az idei díjkiosztó ünnepségen. A díjak ünnepélyes átadására június 28-án lesz. /Matekovits Mihály: Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./
2002. június 25.
Jún. 20-án a Brassóban, a fellegvárban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és az RMDSZ helyi vezetőségének, a római-katolikus, a református és az unitárius egyházak képviselőinek, illetve a meghívott előadó Sylvester Lajos történész, és a Brassói Magyar Dalárda jelenlétében egy közel háromszáz fős csapat 153 évvel történt hősies harcra emlékeztek. Emléktábla avatásra került sor, azonban az emléktábla nem maradt a várfalon, mert a város közművelődési egyesületének indítványozása ellenére sem sikerült több mint egy éve kiharcolni a szükséges engedélyeket. A történelmi műemlék értékű Fellegvár jelenlegi tulajdonosa, egy turisztikai vállalat(!) nem volt hajlandó engedélyezni a tábla elhelyezését. Sylvester Lajos helytörténész, a Háromszék napilap munkatársa emlékezett a csatára. 1849. június 19-én a Tömösi szorosban Lüders tábornok csapatai betörtek - a császárral kötött egyezség alapján -, hogy Erdélyt elfoglalják. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke elmondotta: Az emléktábla elhelyezéséhez szükséges engedélyek megszerzését már egy éve elkezdték. /Tóásó Áron Zoltán: Szimbolikus emléktábla-avatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 25.
Ballagtak a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum /Gyulafehérvár/ diákjai. Az iskola fő feladatának a katolikus papképzés előmozdítását tekinti, de közben az emberré válás feladatait is teljesíti. Az iskola igazgatója, Baróti László Sándor mondott ünnepi beszédet. A 4 osztálynyi, mintegy 104 tanulót felölelő iskola 22 diákja ballagott. /Bakó Botond: Ballagás és évzáró az "emelkedő iskolában". = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./
2002. június 25.
A Szövétnek, az aradi kulturális szemle júniusi száma a 94. életévében elhunyt Molnár Károly református lelkipásztorra emlékezett. Vincze Gábor szegedi történész írásai a bánsági magyar kisebbség helyzetét taglalják a Groza-kormány kezdeti éveiben. /P. P.: Szövétnek a kánikulai napokra. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./
2002. június 25.
Bartis Ferenc gyergyószárhegyi származású és Budapesten élő költő, szerkesztő és volt politikai elítélt (1957—1964) a Romániai Magyar Szó június 3-i számában közölt "Nyilatkozatában" cáfolta az Alexandru Maier Orvos voltam Szamosújváron című visszaemlékező kötetében róla írt elmarasztaló minősítéseket. Bartis írásában Nagy Benedekre mint tanúra hivatkozott. Nagy Benedek leszögezte: nem lehet tanú, mert őt akkorra már kivitték a Duna-deltába dolgozni. Maiert könyvét Nagy Benedek sok érdekes és hitelesnek tűnő részlete mellett nem egy állítását szubjektívnek tartja. Nagy Benedek a börtönévek alatt nem találkozott Bartis Ferenccel. Bartis Ferenc 1987-ben Magyarországon megjelent Rácsok között Romániában című kötetét Nagy Benedek nem nevezném objektív történelmi dokumentumnak. /Nagy Benedek: A pontosítás és helyesbítés jogán). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 25.
Sopron, Budapest, Pusztakamarás után jún. 21-én Marosvásárhelyen is köszöntötték a 75 éves Sütő András Kossuth- és Herder-díjas írót. A pályatársak jókívánságait Gálfalvi Görgy, a Látó főszerkesztő-helyettese tolmácsolta, a román tollforgatók nevében Cornel Moraru, a Vatra folyóirat főszerkesztője mondta el köszöntőjét. Az újságírók képviseletében Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztő-helyettese méltatta az író alkotói erényeit és közösségszolgálatát. Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője a magyar írásművészet és a hazai közélet nagy személyiségeként üdvözölte az Anyám könnyű álmot ígér szerzőjét. Köszöntőt mondott még Fülöp G. Dénes református lelkész, majd Káli Király István Sütő András 75 éves című szép könyvritkaságnak számító kiadvánnyal ajándékozta meg az ünnepeltet. Megköszönve a jókívánságokat, Sütő András ismételten felhívta mindazok figyelmét a megmaradást szolgáló imperatívuszokra, akik valamit is tehetnek nemzetiségi problémáink orvoslásáért. /(nk): Sütő András köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2002. június 25.
Jún. 23-án nyilvános könyvbemutatót tartott az Impress Kiadó /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Napok idején. Bölöni Domokos A próféták elhallgattak című novellagyűjteményét és Csíky Csaba Opus 100 címmel egybegyűjtött kritikáit és jegyzeteit Nagy Miklós Kund mutatta be. /(nk): Hangulatos könyvdélután. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2002. június 25.
Vajda Zoltán és Gál Ilona második osztályos magyar nyelv könyve, a Titkok Könyve sikerült munka,elősegíti a szövegértő olvasás elsajátítását, a nyelvi-nyelvtani ismeretek alkalmazásának helyességét. /Takács Éva: Új magyar tankönyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./
2002. június 26.
A román kormány szorgalmazza a magyar kedvezménytörvény módosítását, de addig is szükségesnek tartja a kormányközi egyetértési nyilatkozat maradéktalan tiszteletben tartását - hangoztatta jún. 25-én Adrian Nastase miniszterelnök. /Nastase a román-magyar egyetértési nyilatkozat sorsáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./
