Hagyjuk a múlt fantomait és kísérteteit ott, ahol a helyük: a történelemkönyvekben" - jelentette ki jún. 24-én a világ összrománságát képviselő bukaresti sajtófórumon Mircea Geoana román külügyminiszter. Mircea Geoana reagált a Románok Világszövetségének egyik reprezentatív képviselőjének arra a felvetésére, hogy miképp lehetnek hitelesek a Nyugat szemében a román hivatalos személyiségek, akiknek többsége a letűnt rendszer és az egykori kommunista párt haszonélvezői voltak, mint ő maga is - hiszen Románia mai külügyminisztere egy volt szekuritatés tábornok fia. Azzal vágott vissza, hogy a forradalom után tizenkét évvel "az ilyen felvetésnek nincs értelme". Geoana hozzátette: büszke mindarra, amit az édesapja a román hadsereg tábornokaként tett. Ugyanazon a sajtófórumon Emil Constantinescu volt államfő kijelentette: az egykori román politikai rendőrség és a volt titkosszolgálatok egykor Nyugaton tevékenykedő tisztjei, akiket 1996 és 2000 között eltávolítottak a román hírszerző szolgálatokból, ma parlamenti képviselőkként, tanácsosokként vagy államtitkárokként vannak jelen a román államgépezetben. Constantinescu elmondta: 2000 után hivatalos külföldi személyiségek értetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a jelenlegi román hatalom olyan embereket reaktivált, akik tagjai voltak az egykori politikai rendőrségnek vagy a hírszerzésben dolgoztak. /Hagyjuk a múltat — mondja Geoana. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./
2002. június 26.
Az Európa Tanács (ET) jogi és emberi jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentést jún. 25-i döntésével átdolgozásra visszautalta a jelentéstevőnek, és felkérte, hogy készítsen új jelentést. A kérdés megvitatása a szervezet parlamenti közgyűlésének szeptemberi ülésszakán folytatódik — tájékoztatta az MTI-t Strasbourgból a bizottsági vitában részt vett Kelemen András és Németh Zsolt. Magyar sikerként könyvelhető el, hogy az eredeti javaslatot visszavonták, és nem született határozat a kedvezménytörvény ügyében. Erik Jürgens holland raportőrnek el kell végeznie a nemzetközi gyakorlatban létező kisebbségvédelmi törvények összevetését, és figyelembe kell vennie a magyar kedvezménytörvényhez fűzött kormányrendeleteket, amelyek az eredeti jelentésben nem szerepeltek. A magyar fél javasolta, hogy az új jelentésből kerüljenek ki azok a fejtegetések, amelyek az eredetiben a nemzet és állam fogalmának összemosásával arra a téves következtetésre jutottak, hogy a magyar kedvezménytörvény nem veszi figyelembe a létező államhatárokat. A kedvezménytörvény vitájában "a nemzeti egység a közös amnéziában nyilvánult meg" — jelentette ki Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint Tabajdi Csaba, Németh Zsolt és Kelemen András megfeledkezni látszanak arról, hogy tavaly még azt állították, a kedvezménytörvény összhangban áll a velencei bizottság ajánlásaival. Most az utólag hozzáfűzött rendeletekkel próbálják igazolni, hogy a magyar kormány eleget tett az elvárásoknak. Ez a magyar közvélemény félrevezetését szolgálja — hangoztatta a képviselő. "Meg kell változtatni a magyar kedvezménytörvényt" – hangsúlyozta Peter Weiss, a szlovák parlament baloldali képviselője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén résztvevő állandó szlovák küldöttség vezetője. /Át kell dolgozni a Jürgens-jelentést. A kedvezménytörvény vitája szeptemberben folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2002. június 26.
Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a magyar kormány státustörvényre vonatkozó módosítási szándékairól tájékoztatta az Európa Tanács közgyűlésének elnökét és főtitkárát. A magyar kormány szándékait a román fél miniszterelnöki levélben üdvözölte, amelyben kifejezi a pozitív jelzések konkrét lépésekre történő átültetésének szükségességét. A kormány közleménye hangsúlyozza, hogy az európai intézmények a kedvezménytörvény problematikájával szembeni érdeklődését a kisebbségek jogainak védelme, valamint az államok közötti jószomszédi viszonyok megteremtése hatványozza. A román kormány szerint az európai standardok követése szükségessé teszi az európai normáknak ellentmondó rendelkezésék kiiktatását. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság kérdésére kifejtette, hogy az RMDSZ álláspontja szerint a kedvezménytörvényt nem szükséges módosítani. A szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a velencei bizottság véleményezése és a román–magyar egyetértési nyilatkozat tükrében a státustörvénnyel kapcsolatosan léteznek értelmezési különbségek. "Ennek értelmében, az esetleges módosításokat meg lehetne tenni, de csak ősszel" — hangsúlyozta az elnök. Az elnök szerint először is három pólusú egyeztetésre lenne szükség, egyrészt a két kormány, másrészt az RMDSZ és a magyar kormány, harmadrészt pedig a szövetség és a román kormány között. Markó leszögezte: az RMDSZ nem tud egyetérteni olyan módosításokkal, amelyek a törvény lényegét érintik, vagy csonkítanák valamelyik kedvezményt. /Borbély Tamás: Nem indokolt ősz előtt módosítani a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2002. június 26.
Szinte egyhangúlag fogadta el a román parlament alsóháza az államosított és kisajátított egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását rögzítő jogszabályt. A döntést – a korábbi restitúciós tapasztalatokból okulva – az egyházfők óvatos optimizmussal fogadták. A legutóbbi, nem hivatalosan összesített adatok szerint 2107 egykor államosított vagy kisajátított ingatlan kerülhet vissza az erdélyi magyar egyházak tulajdonába, a törvény értelmében. Az épületek közül 864 elemi iskolaként, 80 gimnáziumként, 102 közösségi otthonként működött egykor, de szerepel a listán 743 lakás, 43 templom, 47 monostor és 19 malom is. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte: most kell a törvény alkalmazási útmutatásait véglegesíteni, most kell a kártérítési törvényt elfogadni a természetben vissza nem igényelt épületekre. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a törvény nemcsak az egyházaknak, az egész magyar közösségnek is sokat jelent. Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke egyelőre kivár az értékeléssel. Az elmúlt években ugyanis többször örvendtek már egyes egyházi ingatlanok kormányrendelettel történt visszaszolgáltatásának; az elméletben visszaadott épületek közül azonban alig néhányat sikerült ténylegesen birtokba venni. "Az őszi prágai NATO-csúcs előtt valamit mindenképpen vissza fognak adni, mert ez az ország nemzetközi megítélését javíthatja, de nehéz elhinnem, hogy mindent visszakapunk" – tette hozzá az érsek. Tőkés László püspökbe n él a gyanú, hogy ez csupán a mostani politikai konjunktúrának szóló kirakatesemény. A püspök elmondta, amiatt is hiányérzete van, hogy a törvény nem rendezi a görög katolikus egyház ingatlanügyeit. /Gazda Árpád: Óvatos örömmel fogadták a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2002. június 26.
Adrian Paunescu kormánypárti szenátor jún. 24-én a szenátusban politikai nyilatkozatában rátért a "semmirekellő" polgármesternek a gesztusára, akinek még a nevét sem tudta megjegyezni, és miután kollégái "kisegítették", végig Almos polgármesterként aposztrofálta. "Lehetetlen – harsogta, hogy egy senkiházi saját akaratából, csak úgy, valamiféle gulyásmentalitás felsőbbrendűségétől vezérelve levétesse a nemzeti zászlót, amelyet a felszabadító hadsereg tűzött ki." Szerinte az igazságszolgáltatásnak le kell sújtania a városvezetőre, a bűnöst ítéljék el, és példás büntetéssel sújtsák. "Almos polgármester senkiházi, gazember, terrorista..." Az RMDSZ-t pedig felszólította, hogy hagyjon fel ezzel a cinkos kiváró magatartással, és foglaljon állást az ügyben. - A csángók – Paunescu szenátor értesülései szerint – nem akarnak magyarok lenni, de az RMDSZ-ből többen is azon munkálkodnak, hogy tagjai közt csángók is legyenek. Ezeknek a provokációknak véget kell vetni – adta ki a szenátor a parancsot. Az RMDSZ és a kormánypárt együttműködése, amelynek során – Paunescu szerint – az RMDSZ privilégiumokat ért el, mert a kicsikart eredmények meghaladják a jogok határát. Másfelől egyes RMDSZ-politikusok, akik nevetségesen radikálisoknak mondják magukat, a szégyentelen magyar sajtóval együtt már a román állam fundamentumát támadják, és megkérdőjelezik az alkotmányos előírásokat is. Szerinte hiba volt beleegyezni abba, hogy a kisebbségek ünnepeiken használhassák saját zászlaikat. Paunscu a következőképpen zárta szavait: "Az RMDSZ-nek színt kell vallania. Ilyen szent dolgokkal nem lehet tréfálni. Ha nem sikerül Romániát megszabadítani a terroristáktól, ilyen terrorcselekményektől, akkor szégyellhetjük magunkat!"... Taps, viharos elismerés követte a beszédet, főként a Nagy-Románia Párt traktusában, amelynek egyik tagja később külön megköszönte Adrian Paunescu szenátornak ezt a politikai nyilatkozatot, hozzátéve: jó, hogy kormánypárti politikus mondta ki mindezeket, mert ha ők tették volna, rögtön rájuk sütik, hogy szélsőségesek, xenofóbok stb. Verestóy Attila, az RMDSZ-frakció vezetője, az RMDSZ alelnöke válaszolt. Amikor beszélni kezdett, egyes szenátorok a jilavai börtönt emlegették mint jövendő szálláshelyet az RMDSZ-politikusok számára. Másról van szó, jelezte Verestóy. A törvény értelmében a nemzeti zászlót a középületeken és a polgármesteri hivatalokon kell kitűzni. És ez a zászló most is ott lobog a sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal épületén. Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épületén régen volt egy kétnyelvű tábla, amelyet eltávolítottak. Az érv a törvény betűje volt, mely szerint a táblának ott nincs helye. Erről hosszas vita folyt, döntés született, az ügyet rendezni kell. Álmos polgármester sértve érezte magát, hogy a prefektúra ilyen szűklátókörűen értelmezte a törvényt, úgy döntött, hogy a Polgármesteri Hivatal oromzatán kéthavonta cserélt nemzeti zászlót – és mivel éppen a csere ideje volt – nem tűzeti vissza, mert a törvény ezt nem írja elő. Verestóy hozzátette: egymás szimbólumait kölcsönösen tisztelni kell. A prefektus hibát követett el, amikor megtagadta a tábla visszahelyezését, és nem volt helyes az eljárás a polgármester úr részéről sem, aki úgy vélte, ha a prefektúra így akarja alkalmazni a törvényt, akkor ő is cselekedhetik ekképpen. /Béres Katalin: Adrian Paunescu politikai "gyöngyszemeiből": "Almos polgármester senkiházi, gazember, terrorista..." . = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./
2002. június 26.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2002–2003-as tanévben a következő karokra és szakokra (tandíjmentes és tandíjas helyek) hirdet felvételi versenyvizsgát: Csíkszeredában: agrár-közgazdaság 25 tandíjmentes, 25 tandíjköteles hely, könyvelés – gazdasági informatika (25, 25), szociológia–vidékfejlesztés szakirány (13, 12), román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom (25, 25), élelmiszeripari mérnök (25, 25), környezetmérnök (25, 25); Marosvásárhelyen: pedagógia–szociálpedagógia szakirány: (20, 20), informatika (25, 25), mechatronika (25, 25), számítástechnika (20, 20) automatizálás (20, 20), kertészet (25, 25), kommunikáció (25, 25), tanítóképző (13, 12); Kolozsváron: környezettudomány (környezeti földrajz, 20, 20), fotográfia, filmművészet, média (20, 20), zenetanári (8 ,7), muzikológia (5, 5), énektanár, operaénekes (3, 2). Az első éves tandíjmentes helyek száma 357, a tandíjasoké 363. Összesen 730 új hallgatót vár a 2001. október 3-án indult EMTE, amelynek jelenleg 400 hallgatója van. A felvételi vizsgát 2002. július 8–30. között tartják. /Karok, szakok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2002. június 26.
A kolozsvári magyarság egyik jelképe a Bocskai-ház /itt született 1557. január 1-jén Bocskai István erdélyi fejedelem/. Az ingatlan tulajdonosa a Sapientia— Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az épület felújítási munkálatai megkezdődtek. Tonk Sándor, a Sapientia megbízott rektora kifejtette: a Sapientia rektori hivatala, az alapítvány irodái, valamint két, előadásokra és tanácskozásokra alkalmas előadóterem kapna helyet az épületben. A rektor kifejezte reményét, hogy ősszel a környezettudomány- és médiaszak is beindulhat, hiszen a napokban várható az akkreditációs bizottság pozitív döntése. /Borbély Tamás: Felújítási munkálatok alatt a Bocskai-ház. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2002. június 26.
A román közszolgálati televízió (RTV) magyar adásának főszerkesztője, Boros Zoltán által a médiához eljuttatott közlemény nagy hullámokat vert. A főszerkesztő kifogásait, vádjait /a dialógus teljes hiánya lépett fel a szerkesztőség és a szövetség között/ Kelemen Hunor képviselő elutasította. Kelemen szerint Boros az RMDSZ-től a megfelelő időben több mint bizalmat kapott, ezért állításai mindenképpen rosszindulatúak, és ferdítőek. Még akkor is mellette álltak ki, amikor a Boros Zoltán által vezetett szerkesztőség már nem igazán honorálta ezt, inkább támadta az RMDSZ választott vezetőségét. Kelemen szerint Boros a rádió igazgatótanácsában gyakorlatilag a romániai magyarságot képviselte. A területi stúdiók vezetői már hosszabb ideje panaszkodtak Borosnak az igazgatótanácsban kifejtett tevékenységére. Boros egyetlenegy alkalommal sem jelent meg a heti tanácskozásokon, amelyen az RMDSZ által tisztségbe juttatottak találkoznak. – Boros azt állította, hogy több ízben fordult írásban a képviselőházi frakcióhoz, de beadványaira vagy nem kapott választ, vagy néhány sorral kifizették. Kelemen szerint Boros javaslatai olyanok voltak, amelyek nem hoztak semmi újat. Kelemen szerint az egész napos magyar nyelvű rádiózás bevezetése az RMDSZ gondolata volt. – Boros szerint az RMDSZ szeretné saját hatáskörébe vonni a bukaresti magyar médiát, ám szomorú lenne - teszi hozzá -, ha ezt csak úgy tudná megoldani, ha az RMDSZ-tisztségviselők családtagjait próbálná elhelyezni különböző sajtóorgánumoknál. Kelemen ezt cáfolta, szerinte Borosnál a székhez való esztelen ragaszkodásról van szó. /(Gyarmath János): A székhez való ragaszkodásról van szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2002. június 26.
Marosvásárhelyen zajlottak a Katolikus Napok. Jún. 23-án a Marosvásárhelyen élő katolikus öregdiákok ünnepelték meg, hogy 300 éve indult újra a városban a katolikus oktatás. Az ünnepség fő szónoka dr. Péter Mihály akadémikus orvosprofesszor volt. Az öregdiákok jól dokumentált emlékkönyvet jelentettek meg a Lyra Kiadó gondozásában. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen neves tanárai, diákjai voltak a gimnáziumnak, például dr. Gáspár Lóránd, Apollinaire-díjas, Franciaországban elő költő, aki 1995-ben elnyerte a Francia Akadémia költészeti nagydíját, és akit a héten a Marosvásárhelyi Napok keretében Pro Urbae-díjjal tüntetnek ki; Gergely Géza színházi rendező; Gherasim Emil Áron szerkesztő, költő, műfordító; dr. Horváth Ágoston latin-francia szakos író, tanár; dr. Horváth Attila vegyész, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának a megalapítója; Kacsó Sándor író; Kozma Géza gordonkaművész, a Marosvásárhelyi Filharmónia lapító tagja; Kozma Mátyás orgonaművész; Mikó László jogász, gazdasági szakíró; Murádin László nyelvész; dr. Szabó György egyetemi tanár; Szász Endre képzőművész, a híres hollóházi porcelángyár stúdiójának megalapítója; Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató és sokan mások. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az ünnepség alkalmából levelet intézett az öregdiákokhoz, melyben emlékeztetett: tizenkét év szabadság ellenére sem állíthatták vissza hitvallásos iskoláikat. /Máthé Éva: Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2002. június 26.
A Bihar megyei Erdőgyarakon megszűnik a magyar nyelv oktatása, ahol 800 magyar él. A gyaraki magyarság nem képes fenntartani a tagozatot, vagy inkább értelmét nem látja, hiszen V—VIII-ban több mint egy évtizede csak románul folyik az oktatás. A helyzet paradoxona, hogy az iskolaigazgató, Molnár Ferenc matematika tanár magyar, tehát nem a vezetés jó szándékán múlik a dolog. A következő tanévet az erdőgyaraki iskolában 21 elsős kisdiák kezdi el román tagozaton az óvodából érkező utánpótlás is két román tannyelvű csoportba jár, az anyanyelv tehát otthonra, a családok hétköznapjaiba szorul. /(Balla Tünde): Megszűnt a magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2002. június 26.
Római katolikus kápolnát avattak a Nagyváradhoz közeli faluban, Hegyközpályiban, ahol maroknyi katolikus él, s korábban a többségi református közösség templomában miséztek. A június 22-i, szombati templomavatón a két gyülekezet közösen ünnepelt, hiszen a pályi reformátusok példaértékű segítséget nyújtottak a falujukban élő pár tucat katolikusnak. A szentmisén részt vett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, aki megáldotta az új templomot. /Templomavató Hegyközpályiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2002. június 26.
Folklórfesztivált rendez hagyományteremtő szándékkal a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió; a három tagország, Magyarország, Románia és Jugoszlávia három-három együttese mutatkozik be a megalakulásának ötödik évfordulóját ünneplő nemzetközi szerveződés térségében. A június 25-től július 1-ig tartó programsorozatról a fesztivált finanszírozó Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Botka László elmondta: a fesztivál a Vajdaságban kezdődik, két nappal később Magyarországon folytatódik, majd július első napján Romániában ér véget. /Eurorégiós folklórfesztivál a hármas határ mentén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2002. június 26.
Rády Ferenc az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese, az intézmény határon túli kapcsolatainak felelőse, az OSZK és a határon túli könyvtárak közötti cserekapcsolatok – a hungarikumok (folyóiratok, plakátok, könyvek és egyéb dokumentumok) begyűjtése és elküldése az OSZK-ba friss könyvek, kiadványok ellenében – egyik szellemi atyja. Három szakaszról beszélhetünk, mutatott rá Rády Ferenc. Létezett egy "hőskorszak", amikor a könyveket csempészni kellett, át kellett csúsztatni a határon. Ez a korszak a rendszerváltást követően, 1990–91-ben lezárult. Ezek után a rendszerváltás kezdeti időszaka következett, amikor a támogatás mértékét kissé fejleszteni is tudták, legális úton. A magyar kötelespéldány, az addigi 16 példányszám 6-ra csökkent, így a határon túli könyvtárak számára már nem jutott annyi támogatás. 1998-tól pedig látványosan csökkent a határon túliak támogatásának mértéke. Például nem tudták a határon túli könyvtáraknak előfizetni az évtizedek óta járó folyóiratokat. Végül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával helyre tudták állítani a korábbi állapotot. A Széchényi Könyvtár egyik legfontosabb feladata a hungarikumok begyűjtése és feldolgozása. A legjelentősebb hungarikumok a határon túl keletkeznek, ezek Magyarországra vonatkoznak, vagy magyar szerzőkről, műveikről szólnak. /Antal Erika: Hangsúlyt kell fektetnünk az oktatásra. Interjú Rády Ferenccel, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettesével. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2002. június 26.
A Temes Megyei Művelődési és Művészeti Központ könyvsorozatot indít Interferenciae Banaticae címmel a többnemzetiségű régió kulturális örökségének feltárására. Az első könyv nemrégiben látott napvilágot a temesvári Marineasa Könyvkiadónál Bodó Barna politológus egyetemi tanár szerkesztésében Hagyomány és interkulturalitás címmel. A háromnyelvű könyv tizenhárom tanulmányt tartalmaz, amelyek 2001 decemberében hangzottak el egy tudományos ülésszakon a Bega-parti városban. A rendezvény a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió együttműködésének keretében jött létre. A könyvben Simon András, a szegedi Tudományegyetem tanára a jugoszláviai Szaján község hagyományőrző egyesületeinek olyan rendezvényeit mutatja be, mint az aratóünnep, tojásfestő-verseny, kenyér- és péksütemény-kiállítás és -szentelés. Ljubomir Stepanov egy falusi pap amatőr munkájáról, az első szerb–román szótárról értekezik. Rodica Giurgiu muzeológus Bartók Béla és a román zene című írásában a nagy zeneszerző és zenetudós bánsági gyűjtésének történetét tárja fel. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének kutatója "A tánccal kapcsolatos ideológiák kutatása a Bánság hagyományos kultúrájában" címmel vizsgálja a tánccal kapcsolatos szimbólumoknak és eszméknek a szerepét a bánsági nemzetiségi, etnikai, vallási közösségek azonosságtudatában. Hajdó Khell Noémi Az arad-gáji székelyek csoport-tudatáról és más etnikumokkal való kapcsolatairól végzett kutatásait foglalja dolgozatba. Benedek Katalin összehasonlító mesevizsgálatait mutatja be. Bodó Barna: Kisebbség, elitek, etnikumközi kapcsolatok c. tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy "Amennyiben belső tudatosodási folyamat és kívülről érkező támogatás a mai folyamaton nem változtat, a kisebbségi elit felmorzsolódásával maga a kisebbség kerül veszélybe, magyarul asszimilálódik". /Szekernyés Irén: Könyvsorozat a régió szellemi értékeiről és hagyományairól. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2002. június 26.
Kinde Annamária bátran kiállt Medgyessy Péter miniszterelnök mellett: rosszul tűri, ha a magyar miniszterelnököt leügynöközik. "A Magyar Nemzet által kirobbantott ügynök-ügy eleve tárgytalan, de hát már uborkaszezon van, és egyébként pedig a Fidesz deklaráltan nem nyugodhat bele abba, hogy elvesztették a választásokat." /Kinde Annamária: Medgyessy és a Hajnalkém. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2002. június 26.
Temes megye magyarsága a népszámlálás részleges adatai szerint csökkent. A megváltozott népességi viszonyok és a magyar nyelvű oktatásra való kihatásuk volt az RMDSZ választott tisztségviselőinek június 15-i, Végváron tartott tanácskozásának fő témája. Bodó Barna megyei tanácsos elmondta, hogy a magyarság lélekszámának csökkenése enyhén meghaladja a többségi népét, de a helyzet mégis kedvezőbb a vártnál. A tanügyi reform keretében hamarosan kilenc évesre bővítik az általános iskolai oktatást. Bodó Barna szerint ez különösen a magyar líceumokat károsítja majd, de a középiskolai oktatás egészének minőségét is nagyban lerontja. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy idén tavalyinál is kevesebb pénz jut az iskolák felújítására. Adrian Nastase miniszterelnök Aradon kijelentette: a kisebbségek ügyei csak Románia belügyeihez tartoznak. Toró T. Tibor képviselő szerint ez rendkívül veszélyes, a Ceausescu kort idéző kijelentés. Minden államnak kötelessége a határain kívüli nemzetrészeivel foglalkozni. A globalizáció erősödésével egyetlen ország sem minősíthet egy ilyen nagy jelentőségű kérdést tisztán saját belügyének. /Jantó-Petneházy István: A helyzet rossz, de jobb a vártnál. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2002. június 26.
A 2001–2002-es iskolai év sajátos magyartanári gondjairól vallottak a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ tanárai. A legnagyobb gond az volt, hogy a kilencedik és a tizedik osztályban új, képességfejlesztő tanterv szerint dolgoztak, de nem volt hozzá sem tankönyvük, sem szöveggyűjteményük. A tanév elején tartottak Kolozsváron néhány napos továbbképzést, amelyben a képességfejlesztő tanterv értelmezését tanították. A tanterv nem világos, a követelmények egymásra épülése nem követhető nyomon, szakkifejezései hozzáférhetetlenek. Teljes szabadságot ad a tanárnak, válogasson olyan irodalmi anyagból, ami a rendelkezésére áll. Orbán Gyöngyi egyetemi tanár kidolgozott egy alternatív tankönyvet a líceumi magyartanítás első három évére. Lehet használni ezeket, de a tantervhez nem nagyon illenek. A nyelvtantanításhoz adva van Szende Aladár nyelvtankönyve, hozzá feladatgyűjtemény is, de a nyelv és kommunikáció tanításához nem elégséges. /Szekernyés Irén: Visszatekintés a lezárult tanévre. A magyartanítás gondjai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2002. június 26.
A nyárádszeredai kertészettudományi kar határon túli tagozatán 30 végzős diák veheti át diplomáját június 28-án Budapesten, a Szent István Egyetemen. /30 végzős a kertészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./
2002. június 26.
Június 23-án másodszor szervezett gyermekszínjátszó találkozót Alsóboldogfalván Rezi Erika, aki a találkozóra meghívta a környék összes iskoláját. Megjelentek Kissolymos, Székelyszenterzsébet. /Gálfalvi Gábor tanító, Alsóboldogfalva: Gyermekszínjátszó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./
2002. június 26.
A Sáromberkén tartott, Teleki Sámuel nevét viselő Maros-mezőségi egyházmegyei kórustalálkozót második alkalommal szervezték meg jún. 23-án. Hét kórus lépett fel. Tavaly Sáromberke vállalta, hogy rendszeresen otthont biztosít a Maros-mezőségi egyházmegye kórustalálkozójának, mesélte Porkoláb Levente sáromberki lelkipásztor. /Simon Virág: A kórustalálkozók bizonyítják: él a közösség. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./
2002. június 26.
Karácsonyi Zsoltnak /sz. Aradon, 1977/ nemrég debüt-díjat adott a Romániai Írók Szövetsége, amelyet a Téli hadjárat című verskötetéért érdemelt ki. Karácsonyi Zsolt jelenleg Kolozsváron él egyetemistaként. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának és a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Színházkritikával is foglalkozik, mert harmadéves teatrológia szakos, másrészt ő szerkeszti a Nyugati Jelen irodalmi mellékletének színházi oldalait. /Nagyálmos Ildikó: Karácsonyi Zsolt debütdíjas költő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./
2002. június 27.
A "Három tenger" isztambuli találkozóján megtárgyalták az energiahordozók Kaszpi-tengertől a Fekete-tengerig és a Földközi-tengerig történő szállítására vonatkozó projekt stratégiai jelentőségét – közölte Ion Iliescu államfő azt követően, hogy hazaérkezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Kezdeményezésének Isztambulban megrendezett csúcstalálkozójáról. Iliescu elnök hozzátette: a kérdésről a július 1-3-án sorra kerülő grúziai hivatalos látogatása alkalmával is szó esik. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2002. június 27.
Jún. 24-én ülésezett az Illyés Közalapítvány kuratóriuma, amelyen a többszöri meghívást elfogadva, ezúttal részt vett Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár is. Szabó Vilmos kifejezte nagyrabecsülését az Illyés Közalapítvány kuratóriumának munkája és eredményei iránt, ám nem hagyott kétséget afelől, hogy mielőbb vissza akarják vonni a kuratórium mandátumát. A közlemény szerint az államtitkár nem ismételte meg a sajtóban korábban közzétett magyarázatokat (kiköltekezés, üres kassza, bizalomvesztés stb.), ám arra hivatkozott, hogy az Illyés Közalapítvány működésével kapcsolatban felmerültek negatív vélemények is. Álláspontja szerint az Illyés Közalapítvány támogatási tevékenysége nem teljesen átlátható, jellemző az antidemokratikus döntéshozatal. Hivatkozott továbbá arra, hogy konzultált Markó Béla RMDSZ elnökkel, Bugár Béla MKP elnökkel és Kasza József VMSZ elnökkel, akiknek állításai alapján egyetértettek abban, hogy az Illyés Közalapítvány Kuratóriumát idő előtt meneszteni kell. Ugyanakkor a kuratórium mandátuma jelenleg sértetlen, a testület teljes jogkörben gyakorolja tevékenységét. A fentiek jegyében a Kuratórium több mint 1500 pályázatot elbírált, így a 2002. évi ukrajnai, vajdasági és romániai (oktatási és közművelődési) alkuratóriumi pályázatokat is. Valamennyi támogatási döntésnek maradéktalanul biztosított a fedezete, a kifizetések a korábbi gyakorlat szerint folyamatosak. /Visszavonnák az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának mandátumát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2002. június 27.
A legitimitás a fő problémája annak a nemzetközinek szánt csángókonferenciának, amelyet Iasi-ban szerveznek július elején a csángók román eredetét bizonyítandó. Korábban Bukarestben ugyanezzel a céllal megrendezett konferencián a jelen levő román történészek maguk között "megbeszélték", hogy a csángók hamisítatlan dákivadékok. A Iasi-ba meghívott kevés magyar történész-nyelvész dilemmája ugyanakkor, hogy elfogadja-e a meghívást, ezzel legitimálva a konferenciát, vagy maradjon távol, és ezáltal hagyja érvényesülni a román verziót. Első esetben azt kockáztatja, hogy – amint az május 6-án Bukarestben Demény Lajossal, az egyetlen jelen levő magyar kutatóval történt – beléfojtják a szót, és rá hivatkoznak majd olyan ellenfélként, aki megkapta az esélyt nézetei kifejtésére. Ha nem fogadja el a meghívást, akkor pedig megtörténhet, hogy a román eredet szószólói úgy fogadtatják el egyoldalú következtetéseiket az Európa Tanáccsal, hogy végig egyetlen ellenvetés sem hangzik el. Tánczos Vilmos a kettő közül az utóbbi utat látta járhatóbbnak, és minden bizonnyal igaza volt. /Salamon Márton László: Csángók, svédek és bantu négerek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ A szervezők csak szimbolikus magyar jelenlétre tartanak igényt. Csupán három magyar név szerepel a 66 fős listán, melyet a július 5–6-án Iasi-ban tartandó nemzetközi csángószeminárium meghívottjainak küldtek el. A névsorban külföldi meghívottak, tudományos kutatók, valamint romániai intézmények – így a parlament, az államelnöki hivatal és a kormány – meghívott képviselőinek a neve szerepel. A külföldiek sorában ott található a csángójelentést elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony és Joao Ary portugál politikusé, aki az Európa Tanács kulturális bizottsága titkáraként járt korábban Csángóföldön. Ugyanebben a csoportban található meg Szabó T. Attila és Benkő Loránd neve. A kérdés kutatóinak 24-es listáján Tánczos Vilmos képviseli a magyar tudományosságot. Az utóbbi még a meghívó átvétele napján levélben válaszolt a szervezőknek. Tájékoztatta őket arról, hogy Szabó T. Attila évekkel ezelőtt elhunyt, és előrehaladott életkora miatt Benkő Loránd sem valószínű, hogy el tudna menni a rendezvényre. "Örömmel veszek részt az ebben a tárgykörben szervezett valamennyi konferencián, ha megfelelő fellépési lehetőséget biztosítanak a magyar tudományosságnak és a moldvai csángómagyar szervezeteknek képviselői is" – áll a Tánczos Vilmos levelében. A kolozsvári néprajzkutató hét magyar kutató, valamint a három csángószervezet négy vezetője nevét küldte vissza, és egyben fel is ajánlotta: közvetít a javasolt személyek felé. Az általa javasolt kutatók között ott van Demény Lajos, Pozsony Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, valamint a budapesti Halász Péter is. Úgy tűnt, Bartha Andrást, a csángószövetség elnökét és Demény Lajos professzort elfogadnák, Kolozsvárról viszont csak egy kutatóra tartanak igényt, Budapestről pedig egyre sem. Mihai Baciu képviselő a Krónika kérdésére elmondta, ideiglenes jellegű a meghívottak listája. "Ezt a magyar részről közismert személyiségek névvel egészítjük ki" – fogalmazott a képviselő. Kérdésünkre, hogy a Tánczos Vilmos által kért személyiségek ott lesznek-e ezek között, Baciu így fogalmazott: "Tanácskoztam az önök itteni képviselőivel, és annak függvényében küldünk még meghívókat, hogy ők mit mondanak." A képviselő Borbély László ügyvezető alelnököt és Asztalos Ferenc képviselőt név szerint is említette. Borbély kérdésünkre elmondta, ismeri Tánczos listáját, és az RMDSZ azért harcol, hogy megfelelő magyar jelenléttel tartsák meg a szemináriumot. Amint korábban már megírtuk, tavaly májusban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, novemberben pedig a szervezet miniszteri bizottsága ajánlotta az anyanyelvi oktatás és misézés bevezetését a moldvai csángó falvakban. A miniszteri bizottság némiképp tompított a parlamenti közgyűlés ajánlásán. Míg a korábbi a csángókat a magyar nyelv archaikus változatát beszélő római katolikus népcsoportnak tekintette, az utóbbi kijelentette, nem illetékes nyilatkozni a csángók nyelvéről, eredetéről. Az ezt vizsgáló nemzetközi szeminárium megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője még tavaly megígérte. Az első ilyen szemináriumot május 29-én a bukaresti parlament termében tartották. Az arra meghívott román kutatók azonban csak maguknak bizonygatták a csángók román eredetét, az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői távol maradtak a rendezvényről. Az egynapos konferenciára az utolsó pillanatban belobbizott Demény Lajos professzor csupán három percben fejthette ki a magyar tudományosság álláspontját a témáról. /Gazda Árpád: Bajos meghívások. Újabb szeminárium a csángók eredetéről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
2002. június 27.
Az RMDSZ-szel kötött megállapodásban a kormánypárt két ponttal adós, ezeket február 28-ig kellett volna teljesítenie, június 30-án várhatóan újabb öt ponttal gyarapszik az adósságlista. Három nappal a határidő lejárta előtt az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodásának egyetlen olyan pontja sem teljesült, melynek határideje június 30-a. A február 28-a óta nem teljesített pontok: a 100/1990-es törvényerejű rendelet hatálytalanítása, mely a megyék hatáskörébe utalja az utcák, terek elnevezését. A másik a diszkriminációellenes tanács felállítása, melyben a magyar kisebbség képviselői is szerephez jutnak. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, az utcaneves törvény-rendelet hatálytalanítása a parlamenti vakáció idejére várható. A diszkriminációellenes tanács kinevezése hamarosan megtörténik, jelentette ki a képviselő, szinte szó szerint megismételvén a négy hónappal ezelőtti szavait. E hónap végéig kellene véglegesíteni a szövetkezetek szervezéséről és működéséről szóló törvénytervezetet, és a parlamentnek eddig kellene elfogadnia a visszaigényelt, de természetben vissza nem adható ingatlanokért járó kárpótlás törvényét. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának megfelelő formában történő ratifikálása az utolsó olyan pontja a protokollumnak, melyet június végéig kellett volna teljesíteni. A tervezetet első olvasatban a múlt héten tárgyalta a kormány. Borbély László a késések ellenére megfelelőnek tartja a pártközi együttműködést. /G. Á.: Kitolt határidők. Mérlegen a PSD–RMDSZ együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
2002. június 27.
Indulatok közepette zajlik Hargita megyében az Ifjúsági Alapítvány újjászervezése. Ezeket a megyei közalapítványokat az egykori Kommunista Ifjak Szövetsége (KISZ) jogutódjaként egy meg nem született jogszabály szerint kellene talpra állítani. Hargita megyében az alapítvány 1995 óta nem működik. Az újjáélesztésre nemrég két ifjúsági szervezet tett kísérletet: az RMDSZ-közeli Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a szövetséggel hosszú ideje vitában álló Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amelyek egyébként egymással sem ápolnak gyümölcsöző kapcsolatokat. Külön-külön hívott össze ülést Csíkszeredában június 12-én és 13-án két kezdeményező csoport annak érdekében, hogy előkészítsék a Hargita megyei Ifjúsági Alapítvány újjászervezését. Az előbbit Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Tanács tagszervezetének, az Udvarhelyi Fiatal Fórumnak (UFF) az elnöke kezdeményezte, az utóbbit pedig Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlethez tartozó Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) vezetője. Mint ismeretes, a MIT tavaly megszakította kapcsolatát az RMDSZ-szel, így a szövetség által létrehozott MIÉRT és a MIT nincsenek kapcsolatban. Nagy Pál UFF-elnök szerint a feszültséget politikai érdekek gerjesztik, mivel az RMDSZ-közeli ifjúsági szervezetek – maguk mögé állítva néhány "mit sem tudó" kisebb egyesületet – egy még nem létező törvény alapján próbálják megszerezni az egykori KISZ-vagyont. Borboly Csaba, a CSTIT és az alapítvány tagszervezeteként elismert Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME) elnöke szerint a találkozó nem érte el kitűzött célját, hiszen nem tisztázták a tagszervezetek státusát, nem választottak új vezetőséget. /Rédai Attila: Hargita megyei harc a KISZ-vagyonért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
2002. június 27.
Boros Zoltán, a Román Televízió bukaresti magyar adásának vezetője arról tájékoztatott, hogy Verestóy Attila szenátor a szenátusi és Kelemen Attila a képviselőházi frakció nevében udvarias hangnemben visszautasította meghallgatási kérését. Boros Zoltán levélben fordult az RMDSZ parlamenti frakcióihoz, amelyben a szövetség támogatását kérte a sajtó egyes képviselőinek (többek között Stelian Tanase, Sorin Rosca Stanescu és jómaga) a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) általi lehallgatása kapcsán. /Elutasították Boros meghallgatását. Elmarad az RMDSZ támogatása? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2002. június 27.
Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöke bírálta Medgyessy Péter magyar kormányfő egykori titkosszolgálati tevékenységét, kijelentvén, hogy "nem érezte túl jól magát" a hír hallatán. Az RT elnöke szerint az ilyen jellegű problémákat közvetlenül a kommunizmus bukása után rendezni lehetett volna egy világos törvényrendszerrel. Hozzátette: ezzel nem csupán Magyarországra utal, hanem az összes térségbeli államra, amelyek szembesültek a titkosszolgálatok egykori alkalmazottainak kérdésével. /Medgyessyt bírálja Toró T. Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2002. június 27.
Jún. 25-én Vida Gyula RMDSZ-képviselő napirend előtti felszólalásában emlékeztetett: "Egy héttel ezelőtt Damian Brudasca nagy-románia párti képviselő támadta a kormányt, mondván, a magyaroknak olyan engedményeket ad, amelyek hazaárulástól bűzlenek. Politikai nyilatkozatában Brudasca képviselő sértő és gyűlöletteljes kirohanásokat intézett a magyar nemzetiségű román állampolgárok ellen, olyan kijelentéseket, amelyek teljes mértékben kimerítik a büntető törvénykönyv 317. szakaszában foglalt ,,soviniszta propaganda bűncselekményét." Vida reméli, hogy a román állam megfelelő erővel rendelkezik ahhoz, hogy már kezdeti stádiumában megelőzzék ezeket a demokráciaellenes merényleteket. Kilin Sándor újságíró nem ilyen optimista, nem tudom elhinni, hogy "jogállamban élünk." A jogállamban sem a parlamentben, sem a televízió csatornáin, sem a sajtóban nem hangozhatnának el olyan kijelentések, amelyek a büntetőtörvénykönyvbe ütköznek, azokat a jogállam intézményrendszere azonnal szankcionálná. Néhány napja az OTV magán-televízióban Daniela Buruiana, a Nagy-Románia párt képviselőnője több millió néző előtt jelentette ki: az RMDSZ terrorszervezet, a Nagy-Románia Párt hamarosan hatalomra kerül, s akkor ezt a nemzetbiztonság számára veszélyes testet azonnal kivonják a forgalomból. És Iliescu államfő? Hargita megyében a polgármesterek tevékenységében keresi nagyítóval a hibát a prefektus javaslatára, Maros megyében iskolabotrányt robbant ki, Aradon a Megbékélési parkot kérdőjelezi meg, s az újságírókat börtönbe akarja vetni, ha megsértik az állam vezetőit. /Kilin Sándor: Napirenden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2002. június 27.
Winkler Gyula Hunyad megyei, valamint Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselők az Oktatásügyi Minisztérium illetékes vezetőivel tárgyaltak jún. 26-án a magyar nyelvű közoktatás helyzetéről. Hunyad megyében egyetlen középiskola rendelkezik magyar tagozattal, és az eddig itt működő két magyar tannyelvű osztály helyett, a tanügyben lezajlott létszámcsökkentés miatt, csak egy kapott működési engedélyt. Ily módon a megye 92 magyar anyanyelvű végzős diákjának nem volt továbbtanulási lehetősége. Ezt a kérdést sikerült orvosolni a második IX. osztály engedélyezésével a dévai Traian Líceum keretében. A Fehér megyei becei általános iskola helyzete kapcsán egy gazdagabb dokumentációs anyag összeállításának igénye merült fel, amelynek előterjesztése után remélhetőleg visszavonják az iskola megszüntetéséről szóló határozatot. /Újabb magyar osztály a dévai líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./ (Bukarest) A zsilvölgyi anyanyelvű oktatás legégetőbb gondja a megengedett létszám alatt működő osztályok összevonása, illetve a petrillai V-VIII. osztályos magyar tagozat megszüntetésének veszélye. /A Hunyad megyei magyar nyelvű oktatásról tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
