Gyulafehérváron június 19–én Jakubinyi György érsek öt diakónust – a ditrói András Istvánt, a székelyudvarhelyi Apostolache Adriant, a gelencei Göthér Gergelyt, a székelyudvarhelyi Tamás Hubát és a maroshévízi Táncos Levente–Györgyöt pappá szentelt. Jakubinyi György érsek szentbeszédében kiemelte: „Nem elég egyszer odaállni lelkesen és vállalni az egyházi rend szentségét, minden nap elölről kell kezdeni kereszténységünket, papságunkat.” /Papszentelés Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 3./
2005. július 3.
Június 25-én a szatmári egyházmegyében Schönberger Jenő megyéspüspök négy diakónust /Buna János Lajos, Jakab Norbert, Román János, Szmutku Róbert/ és három papot /Récsei Norbert, Seffer Dániel és Simon Attila/ szentelt fel. /Pap- és diakónusszentelés a szatmári egyházmegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 3./
2005. július 3.
Először nyilatkozott először a romániai ortodox egyház Maricica Irina Cornici, 23 éves apáca haláláról. Az ország északkeleti részén található Tanacuban június 16. körül ördögűzés során feszítették keresztre a fiatal szerzetesnőt, aki feltehetően pszichikai betegségben szenvedett. Az ortodox egyház nem tekinti többé szerzetesei közé tartozónak azt a pópát, aki az ördögűzést vezette, a kolostort pedig bezáratta. Az egyház elítéli ennek az alacsony képzettségű embernek a deviáns tettét – jelentette ki Costel Stoica, a bukaresti patriarchátus szóvivője. Ennek az esetnek semmi köze az ortodoxiához, még soha nem fordult elő hasonló a romániai szerzetesség történetében – mondta a szóvivő. /Bukaresti ortodox reagálás. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 3./
2005. július 4.
Július 1-jén gazdaságpolitikai, 2-án pedig turisztikai fórumot rendeztek a második alkalommal megtartott Érmellék Expón, Létavértesen. Az első napon a rendezvényen Markó Béla kormányfő-helyettes és Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök is részt vett. Medgyessy kijelentette: ez az évtized minőségi változást hoz Magyarország és Románia együttműködésében. Arra biztatta a jelenlévőket, használják ki az időt közös tervek készítésére, közös források felhasználására a saját hazában történő boldogulás érdekében, aminek jó kerete a Szülőföld-program. Markó rámutatott: az erdélyi magyarság megmaradása döntően függ a megélhetéstől. – Ma már nem elég az identitástudat, a megélhető jövő lehetőségeit kell megteremteni Romániában – hangsúlyozta. Az RMDSZ-elnök bírálta a Szülőföld-program valóra váltásában tapasztalható késlekedést. /Érmellék Expo másodszor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ Az eseményen jelen dr. Szanyi Tibor államtitkár és Gurmai Zita EP-képviselő is. /Gazdaságpolitikai fórum Létavértesen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Az RMDSZ a továbbiakban is cselekvő támogatást kíván nyújtani a történelmi magyar egyházaknak a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás megteremtése érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke július 2-án, Tempfli József római katolikus püspökkel folytatott nagyváradi megbeszélésén. Markó partiumi körútja keretében Lakatos Péter képviselővel és Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával kereste fel a püspököt, akivel a magyar egyházak helyzetéről folytatott eszmecserét. Markó Béla reményét fejezte ki, hogy fel tudják gyorsítani a nagyváradi püspöki palota visszaszolgáltatását. Markó Béla leszögezte, teljesen jogos az az igény is, hogy az egyház által működtetett szociális intézmények az állami intézményekhez hasonló támogatásban részesüljenek. /Aktív támogatás az egyházaknak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Markó Béla kifejtette: „Teljesen természetesnek tartom, hogy az egyházak és az RMDSZ vezetői rendszeresebb kapcsolatot tartsanak egymással, így kötelességemnek érzem, hogy ahányszor Nagyváradon járok, Tempfli püspök úrral találkozzam.” „A püspök úr azt szeretné, teljesen jogosan, hogy az állami intézményekéhez hasonló támogatást kapjanak az egyház által működtetett szociális intézmények, öregotthonok, kórházak, árvaházak.” Markó Béla ebben is támogatásáról biztosította Tempfli József megyéspüspököt. Markó az Arad megyében tartózkodó Tőkés László püspök helyett delegált Antal János külügyi tanácsostól ugyancsak zárt ajtók mögött tájékozódott a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyében, annak jogi vetületeiről. Markó Béla támogatásáról biztosította a nagyváradi felekezeti iskolát. Az iskolának szüksége van sportpályára. „Ezt a sportpályát most más célokra akarja használni az ortodox egyház, s ezt nem helyeselhetjük.” – mondta. /Lakatos Balla Tünde: Markó Béla a barokk palotáról és Lorántffy sportpályáról tárgyalt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
2005. július 4.
Az esőzések Románia déli megyéiben okozták a legnagyobb kárt. Arad, Krassó-Szörény, Arges, DamboviTa, Dolj, Giurgiu, Gorj, Olt, Teleorman, Konstanca és Valcea megyében mintegy kétezer gazdaságot, 250 házat, 42 kilométer megyei utat, 19 kilométer községi utat, valamint több hidat is tönkretett a kiadós esőzés. Olt megyében két áldozatot követelt az árvíz, egy ötvenéves nő megfulladt, míg egy kisgyereket eltűntnek nyilvánítottak. /Ismét árvíz pusztít Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2005. július 4.
Borbély László közlekedési, építkezési és idegenforgalmi tárca nélküli miniszter és Gilyán György, a magyar kormány államtitkára és Máramaros, Szatmár valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői tanácskoztak Máramaros megye székhelyének Millennium Központjában július 1-én. A téma a Nagybánya – Nyíregyháza gyorsforgalmi út megvalósítása volt. A házigazdákat Böndi Gyöngyike kormánybiztos, Kovacs Marinel – a megyei tanács elnöke, Cristian Anghel és Ludescher István, Nagybánya polgár- illetve alpolgármestere és a megyei testület alelnökei képviselték. Ezután a miniszter, a prefektusasszony és kíséretük Felsőbányára is ellátogattak, ahol a miniszter a város ivóvízgondjaival ismerkedett. /Farkas E. Zoltán: Román és magyar kormánytagok látogattak Máramaros megyébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
2005. július 4.
Nagy-Magyarország térképét ábrázoló öntapadó matricát ragasztottak több felső-háromszéki település névtáblájára. Bélafalva, Poján és Kézdiszentlélek bejáratánál a kétnyelvű névtáblán piros-fehér-zöld alapon Nagy-Magyarország térképe látható, amelynek közepén H betűben a Magyarország felirat olvasható. Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrparancsnok-helyettes elmondta, a rendőrség nem kezdeményez kivizsgálást az ügyben. Jakab Edit Bélafalva polgármestere szerint egyelőre nem távolítják el a térképét, majd a hatóságok döntenek a matrica további sorsáról. Petre Strachinaru demokrata képviselő a titkosszolgálat segítségét kérte, hogy kiderítsék, kik ragasztották ki az öntapadó térképeket. /Felső-Háromszék. Nagy-Magyarország-térkép. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2005. július 4.
Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet állampolgársági és önkormányzati szakbizottsága, melyen az RMDSZ részéről jelen volt Veress Emőd jogász, önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök. Az ülésen dr. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott az állampolgársági és idegenrendészeti szabályok módosításáról számolt be. Elmondta: a magyar kormány a magyar állampolgárság megszerzésének eljárását egyszerűsíteni akarja. Az állampolgárság megszerzéséhez nem lesz szükséges orvosi vizsgálat, és az állampolgársági vizsga letétele alól mentesülnek azok, akik tanulmányaikat magyar nyelven végezték. Hasonlóképpen január elsejétől lépnek hatályba a nemzeti vízumra vonatkozó szabályok. A nemzeti vízum célja, hogy magába foglalja a schengeni „C” vízumot, amely nem csak a Magyarország területére való beutazási jogot, hanem az EU területén való a továbbutazást is lehetővé tenné. Ez a romániai magyarok számára is fontos, hiszen jelenleg féléves időszakban 90 napot tartózkodhatnak Magyarország területén, míg a nemzeti vízum öt éves időtartamra szól. A nemzeti vízum kapcsán jelenleg nemzetközi egyeztetés folyik. További tárgyalások lesznek olyan regionális főiskola létrehozásáról, amely az európai integráció szempontjai szerint nyújtana gyakorlati képzést. /Fókuszban a nemzeti vízum kérdése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
2005. július 4.
Kolozsváron, hogy megszűnjön a lakáskrízis, 5000 lakásra lenne szükség. A polgármesteri hivatalban 2000 lakáskérelmet iktattak. Boros János 1992-től az önkormányzatban tevékenykedik, a 2000. évi választások után mint alpolgármester. Funar, a volt polgármester nem törődött a lakásépítéssel. Boros úgy látja, kölcsönöket kellene felvenni azért, hogy megfelelő lakásokat építsenek azok számára, akik mint volt bérlők kikerülnek az utcára. Kolozsváron több mint 200 családot kilakoltattak, és nincs lakásuk. Szándékosan engedélyezték egy bank magas épületének építését, hogy a magyar katolikus templom méreteit eltörpítsék. /Csomafáy Ferenc: Változó, épülő Kolozsvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
2005. július 4.
A rendezvény 1990-ben történt újjáélesztése után kialakult hagyományokhoz híven, az Ezer Székely Leány Napja találkozó a részt vevő együttesek, csoportok felvonulásával kezdődött július 2-án. A népviseletbe öltözött fiatalok Csíkszeredában a Szabadság tér érintésével vonultak ki Csíksomlyóra. A Megfeszített című rockopera erdélyi ősbemutatójára, a Koltay Gábor által rendezett nagyszabású előadásra több mint százezer ember volt kíváncsi. A Hármashalom-oltárnál ünnepi szentmisét celebrált Boros Károly felcsíki főesperes, csíktaplocai plébános, az ünnepi szónok Sebestyén Ágoston gyergyócsomafalvi káplán volt. A szentmise után Boros Károly, a rendezvényt szervező Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vezetője megemlékezett néhai László Pál polgármesterről, aki segített a találkozó újjáélesztésében, illetve köszöntötte a székely népviseletben megjelent dr. Csedő Csaba István volt polgármestert és a szintén székely harisnyát viselő Ráduly Róbert Kálmán polgármestert. A hagyományőrző együttesek fellépését a csíkrákosi Csalogány kezdte. A gyorsasági lovasverseny résztvevői kitartottak a szakadó esőben. Este nagy sikere volt az előadásnak. A közönség több alkalommal megszakította a Varga Miklós, Varga Klári, Kalapács József és Makrai Pál főszereplésével előadott alkotást. Az előadást a Himnusz, a Szózat és a székely himnusz eléneklése, valamint tűzijáték zárta. /Sarány István: Százezer résztvevő az esti koncerten. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./
2005. július 4.
A Megfeszített bemutatója után Koltay Gábor elmondta, nagy küzdelem volt a produkciót ide kihozni, az anyagiakat megteremteni. A Duna Televízió nem volt hajlandó az előadást fölvenni, így azt is meg kellett szervezni, hogy egy stáb rögzítse. Nagyon kevés idő volt a próbákra, a próbák alatt szakadt az eső. Mindezek ellenére felejthetetlen szép este volt. Az összes közreműködő ingyen vett részt a produkcióban. Nagyon megható volt együtt dolgozni az ötven csíkszeredai és környékbeli fiatallal, és a húsz lovassal. Érdemes egy-egy nagy produkciót zárásként erre a szakrális térre hozni A Megfeszített rockopera és a közönség itt, a csíksomlyói hegyoldalban együttérző, együtt gondolkodó közösséggé vált. /Takács Éva: Megváltoztatni magunk körül a világot. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./
2005. július 4.
Somogyi Ferenc külügyminiszter Temesváron tárgyalóasztal mellett az RMDSZ politikusaitól “tájékozódott a szórványmagyarság helyzetéről”. Egy nagyritkán idelátogató magyar külügyminiszternek esze ágában sincs leereszkedni az itt élő és magyar emberekhez. Ellátogathatott volna egy árvízi tragédia helyszínére, talán hallott róla, mi történt néhány magyar faluban, jegyezte meg Irházi János újságíró. A tavalyi népszavazás óta magyarországi politikus retteg kimerészkedni errefelé a magyar emberek közé. Sem őt, sem minisztertársait, beleértve a kormányfő Gyurcsány Ferencet is, nem is igazán érdekli, mi történik velünk a magyarsággal a szórványban. /Irházi János: Kincstári mosolycsere. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./
2005. július 4.
Először tartottak közös megbeszélést a hogyan továbbról az árvíz sújtotta települések magyar közösségeinek képviselői Temesváron. Jelen voltak az újjáépítésében segítséget nyújtó, közelmúltban megalakult Reconstructio 2005 Egyesület alapítói is. Sütő-Udvari Magda elnök az egyesület célkitűzéseiről tájékoztatta a jelenlévőket, és beszélt a romeltakarításhoz szervezett munkatáborok, valamint az árvízkárosult családok gyermekei nyári táboroztatásának előkészületeiről. Kiderült: némely településen (főleg Torontálkeresztesen és Nagybodófalván) a helybéliekre mintha rá kellene erőszakolni a segítséget. Még az ingyenes kirándulásokra sem tartanak igényt. Torontálkeresztes mezőgazdaságból élő falu, de a földek teljesen tönkrementek. Az emberek a szántásba, műtrágyázásba fektették minden pénzüket, ezért gondoskodni kell a jövőjükről. Ugyanilyen helyzetben vannak az ótelekiek is. Óteleken 839 fő az árvízkárosultak száma, 250 háztájat tönkretett a katasztrófa a 392-ből, de még rogyadoznak az épületek. A találkozón kiemelték Szilágyi Géza újszentesi polgármester önzetlen segítségét (naponta friss kenyérrel látta el az ótelekieket), és köszönetet mondtak az alprefektusnak is a közbenjárásért: “Ha Marossy Zoltán nem lett volna, a többiektől belerothadtunk volna a vízbe!” Telbisz József elmondta, Nagyomorban csak három házat kell újjáépíteni, kettő magyar családé. „Ezenkívül huszonnégy megrongálódott, és sajnos, a kárfelmérő bizottság diszkriminálta a magyarokat” – panaszolta. – A magyaroknál beírták, hogy öt százalékban sérült meg a házuk, a románok, akiknél egy napig se állt a víz, húsz százalékot kaptak. A kárfelmérő bizottságok munkájára egyébként sok a panasz. /Pataky Lehel Zsolt: A “tagság” is inkább kívül maradt volna… Árvízkárosultak klubja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./
2005. július 4.
Tóth-Birtan Csaba elnök aláírásával a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-szervezet közleménye megalapozatlannak, felelőtlennek és hatásvadásznak tartja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének kezdeményezését, amely Albert Álmos polgármester és Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltását célozza. Megalapozatlannak, mert követelték a rendőrség fellépését, a tettesek példás megbüntetését. Az MPSZ bizalmatlanságot akar kelteni olyan intézményvezetők iránt, akik nem vádolhatók a kormánynak való ,,behódolással’’. /(sz.): Hatásvadász MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./
2005. július 4.
Borosjenőn a parókia épületének állaga egyre romlott. 2003-ban elkezdték a parókia újjáépítését, a hívek felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi segítséget kaptak a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettől, a külföldi testvérgyülekezetektől, valamint anyaországi támogatóktól. Sokat dolgoztak a gyülekezet tagjai. Július 2-án az istentiszteleten, ahol Tőkés László püspök hirdette az igét, megköszönték a Teremtőnek, hogy az alig száz lelket számláló protestáns gyülekezet felavathatta az újjáépített parókiát. /Dr. Vajda Sándor: Újjáépített parókiát avattak Borosjenőn. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./
2005. július 4.
Az esős idő miatt idén kevesebben látogattak ki a negyedik alkalommal megszervezett Bonchidai Kastély Napokra. A Transylvania Trust Alapítvány (TTA), az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) és a Bonchidai Polgármesteri Hivatal által szervezett rendezvényen jelen volt Szabó Bálint, a TTA elnöke, Hegedüs Csilla, a TTA ügyvezető igazgatója, David Baxter, az IHBC bonchidai programjának igazgatója is. Szabó Bálint elmondta: a munkálatok minden évben lassan-lassan előrehaladnak. /Köllő Katalin: Eső áztatta kastély-napok Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2005. július 4.
Mikházán harmadik alkalommal rendezték meg a Csűrszínházi Napokat július 1-je és 3-a között. A Csíki Játékszín, a Gruppenhecc Kabarétársulat, Kilyén Ilka színművésznő, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem hallgatói és a jókedv várták az érkezőket. Ezzel felélesztették a régi Székely Színház hagyományát: a vidéki színjátszás ápolását, falubeli turnék szervezését. Szélyes Ferenc színművész volt az ötletgazda. /Nagy Botond: Csűrszínház a jókedv jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./
2005. július 4.
Tizenegy éves fortyogói jelenlét után második alkalommal szervezték meg Bálványosfürdőn az Incitato Nemzetközi Művésztábort, melynek idei lovastémája a pegazus. Huszonhárom művész két hétig alkot a festői környezetben, az itt készült munkákból július 17-én nyílik meg a Kézdivásárhelyen a közös tárlat. A művésztábor vezetője Vetró Bodoni Sebestyén András. /(Iochom): Megnyílt a XIII. Incitato Nemzetközi Művésztábor (Bálványosfürdő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./
2005. július 4.
Falunapoktól hangos a vidék. A falunapok első üzenete: az emberek keresik a közösségi együttlétet, a közösségi élményt, állapította meg Sylvester Lajos. Dálnok népe például július 16-án és 17-én elsősorban annak örvendezik, hogy 36 év után visszanyerte községi státusát. A falu telve gonddal-bajjal, nyomorúsággal, de vannak olyan értékek, amelyeket tudatosítani kell a helyiek körében, meg a nagyvilág előtt is. Erre az alkalomra rendbe rakják, szépítik, csinosítják a falut, árkot ásnak, kátyúkat tömnek. A falunapok az önmagunk keresése mellett nagy kitárulkozás is. A közösségi rendezvényeket a nagyvilágba szétszóródott falusfelek hazakívánkozása indokolja, színezi. A falunapok a nemzeti együvé tartozás és a megmaradás egyik eleme, pillére és alkalma. /Sylvester Lajos: Falunapok egymás hátán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./
2005. július 4.
Futásfalvát 1992 januárjában nyilvánította kegyhellyé, Mária-zarándokhellyé dr. Jakubinyi György római katolikus érseke. Július 2-án tizenharmadik alkalommal tartottak Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi búcsút. Az előző napon Tifán Lajos plébános fogadta a moldvai Pusztináról érkezett, közel ötven csángómagyar zarándokot. Másnap a kegytemplomban szentmisét celebráltak, majd a házigazda plébános fogadta a zarándokokat. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. Idén is közreműködött a Kelemen Antal által vezényelt rétyi Kováts András Fúvós Egyesület zenekara. Szentbeszédet Kovács Gábor kovásznai esperes-plébános mondott. Július 3-án szentbeszédet mondott dr. Jáki Teodóz Sándor győri bencés paptanár, aki itt ünnepelte 76. születésnapját. Bálint Lajos ny. érsek is Futásfalvára látogatott. /Iochom István: Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú (Futásfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./
2005. július 4.
Az idei Gyergyóújfalvi Napokat az ökörsütés, sportmérkőzések, a táncmulatság és a búcsús szentmise után a 95 éves fúvószenekar ünneplése tette emlékezetessé. Nem keltett csalódást a műkedvelő együttesek bemutatkozása sem. A 300 fúvós muzsikája emlékezetes élmény marad a résztvevőknek. /Bajna György: Gyergyóújfalvi Napok. 95 éves rezesbanda. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./
2005. július 4.
Először tartottak Székelykálon falutalálkozót, a csepergő eső nem zavarta a falu központjában összegyűlt nemzedékek sokaságát. Új kopjafa-emlékművet avattak a két világégés áldozatainak adózva. Az emlékmű Lukácsi Szilamér református lelkész és Mihály József munkája. A helyi iskola diákjai felléptek a találkozón. Megnyílt a székelykáli Osváth Zsolt leendő képzőművész grafika- kiállítása. A jelenleg harmadévet végzett grafikus tárlatát ifj.Molnár Dénes méltatta. Ezután Tamási Zsolt mutatta be dr. Marton József egyetemi tanár, egyháztörténész kiállított könyveit, eddigi munkásságát. A nemrég megjelent A keresztény ókor című könyve egy leendő, négykötetes sorozat első darabja. Dr. Szabó Miklós történészprofesszor, a falu szülötte a szintén innen származó dr. Marton József katolikus egyháztörténésszel, Csatlós Izabellával, Molnár Attilával és Lukácsi Szilamérral egyetemben megírta Székelykál 800 éves történetéből című munkát. Szeretnék, ha a fiatalok folytatnák a munkát, és a mű monográfiává teljesedhetne. /Találkozás a nyíló ég alatt. Székelykáliak ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./
2005. július 4.
Már több mint ötven éve minden július első vasárnapján megszervezik Marosvécsen a cseresznyevásárt. Ördögh Ferenc polgármester a néptánccsoportok számára felállított színpadról köszöntötte a cseresznyevásár résztvevőit. A színpadon egymást követik a vidék néptánccsoportjai, /Antal Erika: Marosvécsi cseresznyevásár körhintával, néptánccal. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2005. július 4.
Július 2-án másodízben rendezték meg Székelyderzsben a hagyományőrző falunapokat. Székely ruhába öltözött fiatalok lovon járták be a községet, hogy meghívjanak mindenkit. A Templommúzeumban Demeter Sándor Loránd unitárius lelkész megnyitotta Hlavathy Károly fotóművész Románc című kiállítását. Felavatták fel a falu zászlóját. Gidó Csaba történész Székelyderzs más szemmel címmel tartott előadást. Este Krónikás ének címmel koncert, István Ildikó népdalénekes előadása, táncház, Szent László misztériumjátékának bemutatója és mulatság zárta a rendezvénysorozatot. /fbz: Felszentelték Székelyderzs zászlóját. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./
2005. július 4.
Július 3-án kezdődött meg Szenterzsébeten a X. Cigánytábor, melyet ezúttal is Kóré Géza prímás, az ottani cigány közösség vezetője szervezett. Az egy héten át tartó programsorozat nemcsak cigánytánccal csábítja az érdeklődőket. Záróeseményként a Pipacsok Táncegyüttes műsorát láthatják a megjelentek. /Barabás Blanka: Cigánytábor Szenterzsébeten. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./
2005. július 4.
Július 2-án Kolozsváron a rangos Gy. Szabó Béla Galéria adott otthont két magyarországi pasztellfestő bemutatkozásának: Láng Eszter Debrecenből és Sáli Róza Budapestről hozta el munkáit. Láng Eszter Korondon született, Sáli Róza mezőberényi születésű. /Forró Ágnes: Meghívó egy repülésre. Vándorló pasztellfestők. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2005. július 4.
1903. július 4-én született Kolozsváron Szervátiusz Jenő szobrászművész. Műveinek száma ezernél többre tehető. Monumentális kőszobrai közül kiemelkedik a fiával együtt faragott Tamási Áron-síremlék (1971), mely Farkaslakán látható, s a Pápán felállított Jókai-emlékmű (1977). Fából készült és a budapesti Bartók Archívum őrzi – a zenemű ihletésére született – Cantata Profana című nagyméretű domborművét. Szervátiusz Jenő így vallott munkásságról: „Végig kellene böngészni szobraimat, s az elsőtől az utolsóig sok szenvedést lehet találni bennük. Az mentette át életemet a sok szenvedésen, hogy dolgoztam és dolgoztam (...) – mentül jobban rúgtak, annál többet dolgoztam.” /Híres születésnapok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2005. július 4.
Tar Károly válogatott írásai címmel megjelent CD-lemezen a Svédországban élő szerző munkáiból válogatva versek, regények, színjátékok, közírások, riportok, szociográfiai írások, napló, fordítások és szótárak /Viselkedjünk, Romániai magyar nyelvvédő szótár és az Illemszótár/ sorakoznak. Szubjektív válogatás, mondta a 70 éves szerző. Tar Károly író, szerkesztő /sz. Kolozsvár, 1935/ dolgozott lakatosként, műszaki rajzolóként és tervezőként, 1958–1968 között a kolozsvári Igazság napilap munkatársa, 1987–1988 között a Napsugár főszerkesztője. 1990-ben a Kolozs megyei RMDSZ szervezőbizottságának vezetője, a Szabadság napilap egyik alapítója, külső munkatársa, megszűnéséig a Szabad Európa Rádió tudósítója. 1991-ben az Erdélyi Szépmíves Céh újraalakításának egyik törvényes beiktatója, a Magyar Nemzet tudósítója, az Erdélyi Kiskönyvtár alapító szerkesztője, 1994 végétől 1995-ig az ESZC intézője, 1993-tól az Erdélyi Napló főmunkatársa. 1995 végén Svédországba költözött, ahol összefogja az ottani magyarságot, magyar nyelvű lapokat, magyar rádióadást indított. A magyar művelődésben végzett munkájáért 2003-ban a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki. /F. I.: Tar Károly válogatott írásai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2005. július 5.
Már a kolozsvári románok is elégedetlenkedni kezdenek Emil Boc-kal, a Kincses Város polgármesterével. Az elmúlt napokban olyan pannókat állítottak fel, amelyeken a járókelők a városvezető tevékenységét osztályozhatták. Emil Boc erre meg akarta büntetni a pártot, mert a reklámdíjszabást nem fizette be, de kiderült, hogy befizették. Demokrata pártiakat küldött a helyszínre, hogy az osztályozásban résztvevőket lefilmezzék. Boc a helyi tévék élő adásában kijelentette, hogy a szociáldemokraták, valamennyien, már csak ilyenek, tolvajok a természetüknél fogva. A polgármester sok időt tölt Bukarestben, s ha erre figyelmeztetik, dühös lesz. Boc többször hazudott, írta Tibori Szabó Zoltán újságíró. Megígérte, hogy az elődje által megkezdett pereket leállítja. Ehelyett utasította hivatalának jogi osztályát, hogy valamennyi pert a végsőkig folytasson. Kár volt az ő polgármesterré választását támogatni. /Tibori Szabó Zoltán: Fél pont Boc úrnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
Saját kérésére felmentette Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökét tisztségéből a külügyminiszter – közölte a tárca szóvivői irodája július 4-én az MTI-vel. A HTMH elnöke egészségügyi okokra hivatkozva felmentését szorgalmazta a hivatalt felügyelő külügyminiszternél. Somogyi Ferenc 2005. július 1-jei hatállyal érdemei elismerése mellett, közszolgálati jogviszonyának megtartásával Bálint-Pataki Józsefet felmentette a HTMH elnöki tisztségéből – szerepel a közleményben, amely szerint az eddigi elnök kormányzati főtisztviselőként a központi közigazgatásban dolgozik a jövőben. Az MTI érdeklődésére a külügyi tárca szóvivői irodáján azt mondták, a HTMH-t ideiglenesen Szabó Béla, a hivatal helyettes vezetője irányítja. Bálint-Pataki József utódlásáról még nem született döntés. /Felmentették a HTMH elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Egészségi okokra hivatkozva kérte felmentését Bálint-Pataki József. „Azt mondták az orvosok, hogy egy infarktus előszobájában vagyok, és vagy életmódot változtatok, vagy rámegyek” – magyarázta a HTMH felmentett elnöke. Mint felidézte, május végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében vajdasági tárgyalásra indult, de egészségi állapota miatt vissza kellett fordulnia. Azóta kórházi kivizsgáláson esett át, és ennek az eredményei alapján javasolták az orvosok a stresszmentes munkát. Bálint-Pataki József elmondta, megőrzi a kormányzati főtisztviselői státusát, de minden bizonnyal más kormányhivatalban folytatja tevékenységét. Az erdélyi származású Bálint-Pataki József egyébként azóta munkatársa a hivatalnak, hogy azt még az Antall-kormány idejében megalakították. A HTMH élére a Medgyessy-kormány megalakulása után került. Elmondta, az elmúlt három év munkájából arra a legbüszkébb, hogy áll a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusa. „Amikor 2002 nyarán kineveztek a HTMH élére, a mai campus helyén egy gyümölcsös állt, és nem úgy indultak a dolgok, hogy a sikeres végkifejletet vetítsék előre” – idézte fel. Hozzátette, amiatt is elégtételt érez, hogy a státustörvényben megszabott oktatási-nevelési támogatások az elkövetkező hetekben valamennyi Kárpát-medencei területen megkaphatják. Csalódottnak mondta ugyanakkor magát azon közhangulat miatt, amely a tavalyi népszavazás után a Kárpát-medencében kialakult. /Gazda Árpád: Távozik a HTMH alapítója. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
