A késések veszélyeztethetik az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait – fejtette ki Drew Slaton, a Bechtel társaság egyik vezető beosztású képviselője Kolozs megye prefektusával folytatott megbeszélésen. A Bechtel képviselője kifejtette a kormánybiztosnak, hogy pénzhiány miatt kényszerszabadságra kellett küldeniük 500 munkást. – Elképzelhetetlenek tartom, hogy az autópálya nem készül el. Optimista vagyok, és minden tőlem telhetőt megteszek a tervezet támogatásáért, mivel ez a legfontosabb erdélyi projekt – mondta Mihail Hardau prefektus. /Késések veszélyeztetik az autópályát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
A Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt szenátorai július 4-én kivonultak a felsőház jogi bizottságának üléséről, ahol a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet vitatták, és közölték, nem vesznek részt a munkálatokon, mivel minden módosítási javaslatukat elutasították, a szövegben pedig megmaradtak az „alkotmányellenes” részek. Az ellenzéki szenátorok kifogásolták azt a cikkelyt, amely a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást szabályozza az óvodától az egyetemig, külön csoportokban. Az NRP és az SZDP javasolta ennek törlését, javaslataikat azonban sorra elutasították, erre tiltakozásképpen távoztak a teremből. – Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, mondta Iorgovan. A kifogásolt előírások törlését Gheorghe Funar NRP-szenátor javasolta, az SZDP pedig támogatta kezdeményezését. Eckstein Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke válaszképpen kifejtette, mindezek az előírások már szerepelnek az oktatási törvényben. A jogi bizottság az SZDP és az NRP szenátorainak távollétében is döntésképes, ha az NLP, a DP, az RMDSZ és a KP minden bizottsági tagja megjelenik. /A szenátus jogi bizottsága előtt a kisebbségi törvény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2005. július 5.
Szakmai műhelytanácskozásra került sor a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a Hidvégi Mikó Imre Alapítvány közös szervezésében Kolozsváron. Témája: A magyarországi támogatáspolitika jelene és jövője az Európai Unión belül és kívül, Románia – erdélyi magyarság. Salat Levente (BBTE) emlékeztetett a magyar alkotmányra, miszerint Magyarország felelősséget érez az utódállamok magyarsága iránt. E téren a kedvezménytörvény volt az egyik próbálkozás, azonban megvalósításai elmaradtak a várakozásoktól. Nagy kérdés, hogyan lehet EU-konformmá tenni a támogatáspolitikát. Mindenekelőtt le kell választani a politikai klientúra kényszerpályájáról. Salat Levente arról a dilemmájáról is szólt, hogy a támogatáspolitikában mi a cél tulajdonképpen. Szerinte egy olyan identitás-szerkezetet erősítenek meg, amely lehetetlenné tesz a romániai magyarság hatékony integrálódását a romániai politikai közösségbe, a román társadalomba. Szerinte a magyar identitás erősítésével az önámításnak az a formája, melyet a támogatáspolitika fenntart, a meg nem hirdetett kiürítésnek a stratégiája. Kiss Dénes A magyarországi támogatások számokban című előadásában, amely az MTA kutatási eredményét ismertette, a romániai magyar kulturális intézményrendszerrel, a nonprofit szervezetekkel foglalkozott. Elmondta: ezek vertikális típusú kapcsolatteremtésre törekszenek, ennek következtében horizontális kapcsolatnak nyoma sincs. A pénzt adók nagyon sokszor nem ellenőrzik, mire is adták ki a pénzt. Tüzetes vizsgálat alapján rájöttek, hogy több, magát kulturális jellegűnek valló szervezet tevékenysége nem fedi ezt a fogalmat. A kutatási adatok szerint az erdélyi intézmények nem nagyon pályáznak EU-s pénzekre. Inkább ismeretségi kapcsolatokat használnak ki. Tibád Zoltán (IKA-alkuratóriumi elnök) a szemléletmód megváltoztatását hangsúlyozta. Úgy tűnik – jegyezte meg –, hogy a magyar politikai elit nem tudja, mit kezdjen a határokon kívül élő magyarokkal. Tibád Zoltán kérte egy összmagyar magyar fejlesztési terv kidolgozását. Horváth Tamás (Hidvégi Mikó Imre Alapítvány) A romániai magyarok uniós felkészítése, közös magyar– román tervezés című előadásában kifejtette: most nagyon sokan Budapesten úgy gondolják, hogy a támogatási rendszer a régi formában nem mehet tovább. Ríz Ádám (Hídvégi Mikó Imre Alapítvány) A határon túli támogatáspolitika újabb dilemmái az EU-ban / az EU határán címmel tartott előadást arról, hogyan lehetséges valamilyen integrált forrás felhasználása. A politikai döntéshozók számára elkészítettek egy közigazgatási szemléletű ajánlatot. A határon túli politikai elit bizonyos értelemben kézben tartja a Magyarországról érkező források irányítását. Ki kell nevelni a térségfejlesztő menedzsereket. Székely István (Jakabffy Elemér Alapítvány) előadása – A magyarországi támogatáspolitika lehetséges szerepe a Romániai EU-csatlakozás után – erdélyi reflexió a szakértői javaslatokra. Az előadó arról értekezett: Magyarországon, az eddigi 15 éves tapasztalat alapján, milyen változtatásokat kell hozni a támogatáspolitikai rendszerben, illetve a támogatás konkrét programjaiban. Bodó Barna (ERMACISZA) az Erdélyi magyar civil szervezetek felkészültsége az EU-s források fogadására című előadásában elmondta: szerinte senkinek nincs tudomása arról, hogy a romániai civil szféra milyen emberi és milyen anyagi erőforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb, nagyobb erőforrásokat tudjon megcélozni és lehívni. Bodó Barna és csoportja már nyert EU-pályázatot. Horváth Réka (BBTE) A romániai előcsatlakozási alapok és az erdélyi magyarok; mit hozott, mit hozhat az Európai Unió című előadásában hiteles tényekkel bizonyította, hol is lehetne a romániai magyarság érdekeit a magyarországi támogatáspolitikába, pályázati rendszerbe beépíteni. /(Csomafáy Ferenc): A támogatáspolitika jelene és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2005. július 5.
Toró T. Tibor parlamenti képviselő kapcsolatot tart fenn a Magyar Polgári Szövetséggel, de nem tagja annak. Sok barátja, régi harcostársa az MPSZ-ben találta meg a helyét, összekötőnek tartja velük a közösen vallott értékrendet. Közös problémájuk, hogy jelenleg egysíkú, féllábú a politikai képviselet. Toró T. Tibor egy olyan plurális, egységes politikai képviseletben gondolkodik, amelyben létezik a belső demokrácia. A Reform Tömörülés a pluralizmusért harcolt egy évtizeden át. Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán azonban a sokszínű politikai képviselet koncepciója és képviselői látványos vereséget szenvedtek. A 2004-es választási évben azonban beszűkült a Reform Mozgalom mozgástere. A reformos csapat többsége Szász Jenő vezetésével az önálló indulás mellett döntött, a Magyar Polgári Szövetség színeiben. Az RMDSZ vezetése azonban adminisztratív eszközökkel – a régi posztkommunista hatalom hathatós támogatásával – ezt megakadályozta. Jelenleg az RMDSZ vezetése az erdélyi magyar–magyar politikai párbeszédet megoldottnak tekinti azáltal, hogy nemlétezőnek tekinti ellenzékét. Az RMDSZ-ben is azok kerültek felül, akik a román posztkommunista elittel leginkább szót tudtak érteni. /Román Győző: Többpólusú politikai képviselet kell. Beszélgetés Toró T. Tibor parlamenti képviselővel= Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
A Pro Europa Liga levélben szólította fel a marosvásárhelyi városi tanácsot, hogy változtassa meg a Ion Antonescu marsall utca elnevezését, ellenkező esetben az ügyészséghez fordulnak. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol még van Antonescu utca. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2005. július 5.
A területi autonómiáról szóló értekezletnek beszédes a címe is A holnap autonómiája! (Háromszék, 2005. június 28.), a konferencián háttérbe szorították a Székelyföld autonómiáját, tagadták időszerűségét. Nem veszik figyelembe, hogy Székelyföld autonómiáját most kell követelni, hangsúlyozta cikkében Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Ha Székelyföldnek megadatik az önkormányzás, a székelységnek, Székelyföld minden lakójának megadatik a szabadság. Az Európai Unióban létező területi autonómiák bizonyítják: a területi önkormányzást elnyerő régiók népességének, gazdaságának biztonsága, fejlődése éppen az autonómiához való jog elnyerésével erősödött és vált példaértékűvé! /Dr. Csapó I. József: Egy autonómiakonferencia káros üzenete. „Ráérünk arra még!” = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elfogadhatatlannak tartja azt az ifjúsági törvénytervezetet, amelyet kilenc parlamenti képviselő készített, és az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) népszerűsít, olvasható a MIT közleményében. A MIT egyik tagszervezetének – a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) – képviselői részt vettek a Román Ifjúsági Tanács (CTR) keretén belül egy olyan átfogó ifjúsági törvénytervezet kidolgozásában, melyet jelenleg a parlament illetékes szakbizottságai véleményeznek. Ez olyan általános elveket tartalmaz, amelyek az államot nem kötelezik konkrét cselekvésre. /Ifjúsági törvénytervezet MIÉRT módra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
Aki hosszú idő után először jár ismét Marosvásárhelyen, elcsodálkozik azon, hogy a város milyen arculatváltozásokon ment keresztül. Vásárhely főterén ma már nincs meg a Bukarest cukrászda; megszűnt a Maros vendéglő; az Aranykakas és a somostetői vendéglő is a múlté. A hagyományos, jó nevű lokálok helyén bankok sokasága nyitotta meg kapuit. A Maros vendéglő és a Művész mozi átalakítása, során megsemmisültek a nagy értékű falfestmények, a különleges megoldásokban gazdag belsőépítészeti remeklések. Egy-egy vérszegény figyelmeztetés hangzik el olykor a helyi tanácsban többségben lévő RMDSZ részéről, de a frakció távolról sem áll a helyzet magaslatán. A polgármesteri hivatal előzetes bejelentés vagy egyeztetés nélkül lebontatott házakat. Csak az elmúlt hetekben három ilyen magyar tulajdonban lévő építmény látta kárát a hivataliak túlbuzgóságának. Az RMDSZ embere, Csegzi alpolgármester Florea polgármester minden kezdeményezését felpártolja. A pletykák szerint a magyar alpolgármester somostetői házának kertje 130 négyzetméterrel növekedett egyik napról a másikra. /Fazekas Károly Csaba: Marosvásárhely, a feladott város. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
Július 4-én kezdődött a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által a Hargita megyei Tusnádfürdőn szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diáktábor. Előadást tartott Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, valamint Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Veress úgy ítélte meg, hogy az önkormányzati jogharmonizáció terén Románia nagyvonalakban teljesíti az uniós elvárásokat. A kisebbségi törvénytervezetről szóló tusnádfürdői előadásában, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár megjegyezte, jelenleg is akadnak olyan kormánykoalíciós politikusok, akik megpróbálják megakadályozni az érdekvédelmi szervezet célkitűzéseit. /K. O.: Elkezdődött a MIÉRT diákszeminárium Tusnádfürdőn. Mona Musca a kormánykoalíció Pruteanuja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Nem a Tusványos ellentábora kíván lenni a Tusnádon megkezdődött, az RMDSZ mellett működő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett diákszeminárium – szögezte le Borboly Csaba szervező, a Hargita megyei tanács alelnöke. Ezen a héten Tusnádon megfordulnak az RMDSZ vezetői, Magyarországról a határon túli magyarság kérdéseivel foglalkozó, illetve integrációs szakemberek érkeznek. /Farkas Réka: Nem ellen-Tusványos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2005. július 5.
A Csodaszarvas Egyesület hitvallása és küldetése: segíteni a nemzeti értékek megőrzését. Lehetőséget kívánnak teremteni arra, hogy a magyarság tagjai sikeresen végezhessék értékmegőrző, értékteremtő munkájukat. Egyesületük főleg az ifjabb nemzedékek körében igyekszik erősíteni a magyar hagyományokhoz való ragaszkodást, a magyar megmaradás ügyét a Kárpát-medencében. A Magyar Csodaszarvas Egyesület megerősíti a világban szétszórt, egymástól elszigetelten élő nemzetrészek lelki és szellemi együvé tartozását. A közel tízéves szervezet eddigi tevékenységének rendszeres programjai: részt vesznek a trianoni diktátum emlékére szervezett rendezvényeken, a csíksomlyói búcsún, ifjúsági konferenciákon, évente vezetőképző táborokat szerveznek kárpát-medencei fiatalok számára, könyveket juttatnak az elszakított területekre. Forrás: www.csodaszarvas.hu /Dióhéjban a Csodaszarvas Egyesületről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
Szaruhártyabankot és -átültetési központot létesít a budapesti Segítő Jobb Alapítvány Nagyváradon. Kalmár László, az alapítvány elnöke elmondta, azért választották a mintegy egymillió eurós beruházás színhelyéül a Körös-parti várost, mert hagyományosan jó kapcsolatot ápolnak az itteni orvosi egyetemmel, illetve az egyházakkal. A város nagyon közel fekszik Debrecenhez, és ez megkönnyíti, hogy szakmailag is patronálhassák a szemműtéteket végző intézményt. Kalmár László hozzátette, az elmúlt tizenöt évben évente több tízmillió forintot költöttek a határon túli szaruhártya-átültetésre szoruló betegek magyarországi kezelésére. Az egészségügyi központ számára a nagyváradi római katolikus püspökség ajánlotta fel egyik, a közelmúltban visszakapott ingatlanát, havi egy euró szimbolikus bérért. /Balogh Levente: Segítő Jobb Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
Olvasói levél panaszolta el, hogy az illető június 27-én, zuhogó esőben felszállt a Borszékről Marosvásárhelyre tartó mikrobuszra. Magyarul szólt a mellette állóhoz. Erre a kalauz rákiáltott: ne beszéljen magyarul, mert leszállít a buszról. Borszék lakóinak több mint 80%-a magyar nemzetiségű, s a mikrobusz is Hargita megyében állomásozott. Az illető megkérdezte, miért nem függeszti ki írásban ezt a tilalmat. Erre a sofőr kijelentette: azonnal szálljon le. Le kellett szállnia, megalázottan. /Takács Auróra, marosvásárhelyi lakos: Leszállítottak a buszról, mert magyarul beszéltem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2005. július 5.
Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő július 4-én sajtótájékoztatón kijelentette, Emil Boc pártelnök jóváhagyta, hogy értesítse Vasile Blaga belügyminisztert bizonyos háromszéki akciókról, amelyek célja etnikai konfliktusok kirobbantása. Strachinaru példaként említette Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatását, ahol a magyar exkormányfő polgári engedetlenségre buzdított. A képviselő szerint valakik etnikumközi konfliktusok kirobbantását kívánják Kovászna megyében. /Hivatásos „értesítő”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2005. július 5.
Hétvégére középkori lovagok és várkisasszonyok, muzsikások vették birtokukba, a nemrégiben nemzetközi védettséget nyert nagyváradi vár sáncát. Vártörténeti kalandtúrát is tehettek az érdeklődők. Jakabffy László, a műemlékvédelmi alapítvány igazgatója elmondta, hogy a rendezvénysorozat része a vár mediatizálását, köztudatba ültetését célzó programnak. Július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén, a vártemplomban Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök celebrált ökumenikus szentmisét. A vár történetét Lakatos Attila régész ismertette. /Lakatos Balla Tünde: Várismertető várjátékok Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2005. július 5.
Komoly érdeklődés övezi azt a három hétvégen zajló képzéssorozatot, amely Marosvásárhelyen kezdődött, a Református Diakóniai Központban. A Korszerű gerontológiai ismeretek című tanfolyamot 12. alkalommal szervezte meg a salgótarjáni Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI) Képzési Központja. Bár a képzés tandíjköteles, az nem fedezi a költségeket, tehát a NCSSZI anyagilag is hathatósan támogatja az első határon túli képzést. Az erdélyi tanfolyam házigazdája a Fülöp. G. Dénesné Ilona tiszteletes asszony által fenntartott Diakóniai Központ, mely előadótermet, szálláshelyeket, ellátást biztosít az előadóknak, résztvevőknek. /Máthé Éva: Anyaországi közvetítéssel. Idősgondozás – francia mintára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2005. július 5.
Elhunyt dr. Szegő Katalin filozófiatörténész, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanára. A tanítás, ha igazi, akkor életmű – erről tanúskodik Szegő Katalin élete, írta róla a hetilap. Szegő Katalin életében a tanítás nem csak munkahely volt, nem csupán hivatali teendő, hanem sors, személyiségének természetes része. Segített a megismerésben és a felismerésben. /Szilágyi-Gál Mihály: A tanító. Búcsú Szegő Katalintól. = A Hét (Marosvásárhely), júl. 5./
2005. július 5.
A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány fiataljai, a Kaláka néptánc-együttes tagjai nagy sikert arattak az elmúlt hét végén zenés-táncos műsorukkal Budapesten, a Határon Túli Magyar Fiatalok hagyományos budapesti találkozóján. A budapesti rendezvényen a 35 fős szamosújvári küldöttség mellett szlovákiai, vajdasági és horvátországi vendégek szerepeltek. A találkozó fő célja az anyaország és a külhoni magyar területek, valamint a határokon túli régiók közötti szoros együttműködés, kapcsolatteremtés. /Erkedi Csaba: Vendégségben Budapesten a Kaláka. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
A településnapok ünnepségein – mostanában Háromszéken is – egyre több helységben, a községi státus szimbólumaként ott van a címerkép. Kökös, Bodok, Kézdiszentlélek, Lemhény, Vargyas, Kommandó, Kézdialmás a megye azon települései közé sorolhatók, ahol a heraldikai jelkép elkészült, avagy folyamatban van kivitelezése. /A heraldikai jelképről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2005. július 5.
Július 2-a óta zajlik több felcsíki településen a hagyományőrző gyermektábor. Szervezői a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Tiszta Forrás Alapítvány, a Pántlika Egyesület és a Csíki Gyermekek Egyesület. Csíkmadaras, Csíkdánfalva és Csíkkarcfalva–Jenőfalva művelődési intézményei, önkormányzatai és nem utolsósorban a székelyföldi és magyarországi gyermekeket fogadó helyi családok támogatják a szervezők munkáját. /II. Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./
2005. július 5.
Resicabányán 1985-től működött magyar műkedvelő csoport, amelyik a kilencvenes évek elején a Cziczeri Béni Néptánccsoport nevet vette fel. Rácz Virág Irma az együttes oszlopos tagja volt. Elmondta, hogy annak idején határtalan lelkesedéssel, kitartással jártak a próbákra, 16 pár ropta a magyar táncokat, a nem magyar ajkúak is megtanulták a magyar népdalokat. A rendszerváltás után az RMDSZ székházába tartották a próbát. 1998-ban léptek fel utoljára. Azóta, ha leszámítják az Aradi Magyar Színház két évvel ezelőtti fellépését, Resicabányán nem volt nagyobb magyar kulturális rendezvény. Rácz Virág Irma a műkedvelő együttes újraélesztését többször kezdeményezte, sok magyar vagy magyar származású fiatalt megkeresett, eredménytelenül. /Balta János: Újraéleszteni a közművelődést. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2005. július 5.
Homoródszentmártonban, a Dávid Ferenc Ifjúsági Központ székhelyén 28. alkalommal megrendezett művésztáborba tizenhat alkotó érkezett. A művészek mindegyike két munkát hagy a községnek, egy a támogatóké, egy pedig az alapítványé lesz. A tábor szervezői a Homoródmente Művészetéért Alapítvány és a helyi polgármesteri hivatal. /fbz: Működik az alkotótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./
2005. július 5.
Július 3-án Homoródszentmártonban rendezték meg a tizenkettedik Nyíres-fesztivált. A rendezvény támogatója a Hargita Megyei Tanács Kulturális Központja, a Cygnius Alapítvány, valamint a helyi polgármesteri hivatal. A seregszemlét a homoródszentpáli László Gyula Általános Iskola Csalóka Péter színjátszó csoportja nyitotta meg. A fesztivál végén felléptek a szentmártoni nyugdíjasklub műkedvelői. /Fekete B. Zoltán: Nyíres-fesztivál: műkedvelők seregszemléje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./
2005. július 5.
Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke beszámolt az idei ötödik összmagyar ifjúsági nemzeti fesztivál /Verőce–Kismaros, augusztus 3–10./ programjáról. /Több mint huszonöt koncert, hatvan előadó, ingyenes buszjárat, új faházak, magyarországi és erdélyi sajtóklub./ A helyszín változatlan, a szervezők is ugyanazok. Előadják a délvidéki Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház színdarabját, a Trianon okozta traumáról szóló Halottak Napjától Virágvasárnapig című művet. Dr. Gaudi Nagy Tamás a nemzeti jogvédelemről tart előadást. Az Alfa Szövetség közreműködésével lesz egy magzatvédő sátor. A hagyományos Magyar Sziget Sajtóklubot Bencsik András, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából ismert Haeffler András, Tóth Gy. László részvételével ismét megrendezik, ahogy az Erdélyi Sajtóklubot is, többek között Borbély Zsolt Attila, Fábián Tibor, György Attila részvételével. Az előadók között lesz Raffay Ernő, Koltay Gábor Bakay Kornél és Kiszely István történészek úgyszintén, de tiszteletét teszi az 1956-os forradalom hőse, Wittner Mária is. A közel tízezer fiatalt vonzó Magyar Sziget még soha nem kapott támogatást az államtól. Az elszakított területekről érkező több száz HVIM-tag számára az egyhetes Magyar Sziget teljesen ingyenes, igaz, cserébe ők részt vesznek a szervezésben, a munkálatokban is. Marosvásárhely hőse, a HVIM tiszteletbeli elnöke: Cseresznyés Pál mint mindig, ezúttal is itt lesz. A magyarországi és erdélyi balliberális média képviselői tavaly is, tucatnyi rosszindulatú, lejárató szándékú cikket írtak. Tavaly az Erdélyi Riport két újságírója lopózott be a Magyar Szigetre, mint egyszerű látogató, majd titokban készítettek egy riportot. Végül egy hazugságokkal, csúsztatásokkal és tévedésekkel teli írás jelent meg az Erdélyi Riportban a Magyar Szigetről. /Fábián Tibor: Magyar Sziget a festői Dunakanyarban. (Verőce–Kismaros, augusztus 3–10.). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /RMKDM/ elnöke indulatosan kiállt az RMKDM mellett. Visszautasította a Népújság június 29-i számában címoldalon közölt Átváltozás című cikket. /Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke: Kedves főszerkesztő úr. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./ Makkai János főszerkesztő jelezte, fenntartja állítását.
2005. július 5.
Az erdélyi mozgóképes folyóirat, a Filmtett és a budapesti Duna Műhely negyedszer megszervezett, tíznapos táborának helyszíne idén a Kolozs megyei Jegenye. A filmkészítés minden oldalával megismerkedhetnek a rendezvény résztvevői. /F. N.: Filmtett-tábor zajlik Jegenyén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
Brassóban, a Szépművészeti Múzeumban megnyílt Ferencz Ágnes brassói képzőművész tárlata, ahol képeit és kerámiáit mutatja be. /Ferencz Ágnes tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2005. július 5.
Szőcs Attila festő és író mutatkozott be Székelyudvarhelyen. A huszonnyolc éves író Verebek tisztása című könyve Magyarország után hamarosan az erdélyi könyvesboltokban is megjelenik. A novelláskötet írója 2004-ben a Fiatal írók pályázatán első helyezést ért el. Festményeit két hétig láthatják az érdeklődők a Művelődési Házban. /Farkas Krisztina: Összebékíti az anyagokat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 5.
Tavaly ballagott Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum első közgazdaságra szakosodott osztálya. Az az osztály, amellyel Páll Gyöngyvér tanárnő elindította a közgazdasági brassais diáklapot, a Közmag-ot. A búcsúzásra az addigi 12 számból válogató 120 lapos antológia jelent meg. Az új Közmag inkább szakfolyóirat: elindító korosztálya az egyetemi hallgatók sorába érett, megtanult közgazdász szaknyelven tanulmányokat írni. /Dr. Gaal György: A megújuló Közmag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2005. július 5.
Napvilágot látott Gheorghe Lanevschi Aradul vremurilor de mult apuse (A régmúlt idők Aradja) 1834–1914 /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című munkája. A román szerző sok évtizedes kutatómunkája eredményét tette az asztalra. A szerző a város civilizációtörténetét vizsgálta. Az időbeli határok: 1834, amikor a város megkapta a “szabad királyi város” címet, és elindult a gyors fejlődés, illetve 1914, az első világháború kitörése, amely véget vetett a “szép békeidőknek”. A szerző elfogulatlan maradt, nem írta át az eredeti szövegeket, mint ahogyan tették azt korábban mások. A szöveg, a képek aláírásának túlnyomó többsége megmaradt magyar nyelvűnek. Magyar volt azoknak az iparosoknak, kereskedőknek, művészeknek többsége is, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Arad a XIX. század végéig a Monarchia egyik vezető városává emelkedjen. A könyvet bő magyar és angol nyelvű kivonat teszi minden kutató számára hasznos olvasmánnyá. /Ujj János: Aradi civilizációtörténet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2005. július 6.
Elveszíthetik mandátumukat azok a képviselők és szenátorok, akik kilépnek pártjaikból, vagy a nemzeti kisebbségi frakcióból, amelynek listáin eredetileg megválasztották őket. Az erről szóló módosítást elfogadta a szenátorok és képviselők jogállását kidolgozó bizottság. A bizottság tagjainak többsége elutasította Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor javaslatát, amely szerint a parlamentben kizárólag a román nyelv használható. /Elveszíthetik mandátumukat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
