udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 65 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. április 1.

A Független Magyar Párt /FMP/ márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartotta II. országos értekezletét, ahol megválasztották a párt ideiglenes vezetőségét: Lőrincz Pál elnök, alelnökök: Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet. Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában. Lányi Szabolcs az ajánlatot feltételekhez kötötte, majd bejelentette a Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. - Az FMP az RMDSZ kollektív tagjaként harcol a romániai magyarság egységének megőrzéséért. /A Független Magyar Párt közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ A Magyar Demokrata Párt megalakulásáról, tevékenységéről nem közölt hírt a lap.

1990. április 2.

Ápr. 2-án megkezdődött Ceausescu Andruta Nicolae volt altábornagy pere. A vád: népirtásra való bujtogatás, gyilkosság. A vádlott 1989. dec. 21-én Bukarestben több ízben parancsot adott arra, hogy lőjenek a tüntető tömegbe, ő maga is használta fegyverét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

1990. április 3.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében száznál több résztvevővel megalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Elfogadták a kezdeményező bizottság két tagja, Moldován Béla és Sipos Gábor által szerkesztett programtervezetet. Az RMKP a keresztény világnézet alapján áll. Programjában első helyen szerepel az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítását, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. Megtörtént a párt hivatalos bejegyzése. Eddig mintegy félezernyi tagja van, jórészt kolozsvári lakosok. Az RMKP ideiglenes székhelye Kolozsváron a főtéri plébánia. Az RMKP ideiglenes választmánya: Moldován Béla villamosmérnök, Imreh József ny. egyetemi tanár, Podhradszky László ny. ügyvéd, Takácsik Tibor ny. vegyész, Bálint Tiborné Kovács Júlia könyvtáros, Dezméri Zsombor József ny. minőségi ellenőr, Újvári Ferenc ny. ügyvéd, Sipos Gábor levéltáros. A párt tagjai között van Kányádi Sándor költő és Bálint Tibor író is. /Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1990. április 3.

Gazda József emlékezik arra, hogy 1984-ben Kőrösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepelte a művelt világ. Egyedül Kőrösi Csoma Sándor népe nem ünnepelhetett. Leállították az összes ünnepség és emlékezés készülődéseit, még az iskolait is. Csomakőrösön az évfordulón rendőrautók cirkáltak, igazoltattak mindenkit, az ünnepelt kovásznai szobrát gumibotos rendőrök vették körül. Most viszont a jelenlegi ünneplést a három hete megalakult Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezi, több kutatók meghívtak az ápr. 4-i emlékezésre. /Gazda József: Emlékezzünk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

1990. április 4.

Ápr. 4-én volt a márc. 30-án elítélt hét cigány ügyének fellebbviteli tárgyalása /Bírói tanács: Stoica Forin elnök és Uzm Petre, ügyész: Boitan Ottilia/. Az egyik védő a tárgyalás elnapolását kérte /még megszerkesztett ítélet sem volt/ és a per áthelyezését Marosvásárhelyről más városba. Ezt a kérést a bíróság elutasította. A vádlottak munkahelyeikről nagyon jó jellemzést kaptak. A két tanú közül az egyik visszavonta vallomását, így egyetlen tanú maradt. Az ítéletet nem változtatták meg, helybenhagyták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1990. április 4.

Ápr. 4-én a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ szervezésében Kolozsváron összegyűltek a magyar diákszervezetek és megalakították az Országos Magyar Diákszövetséget /OMDSZ/, elfogadták alapszabályzatát. Az OMDSZ székhelye Kolozsváron lesz. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1990. április 4.

Márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ első kongresszusát. Kijelölték a MISZSZ 15 tagú delegációját az RMDSZ nagyváradi kongresszusára. Márc. 30-a és ápr. 1-je között Csíkszeredában gyűltek össze a MISZSZ, a magyar diákszövetségek és a Vallásos Ifjak Szövetségének küldöttei, hogy az utóbbi két hét eseményei miatt megvitassák feladataikat. A MISZSZ elhatározta, hogy közös listán szerepelnek az RMDSZ-szel. /Birtók József: Egységért a másság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ A MISZSZ megválasztotta választmányát. A választmány 5 tagú elnökséget választott: Csutak István /Csíkszereda/, Szilágyi Zsolt /Nagyvárad/, Toró Tibor /Temesvár/, Zsigmond László /Sepsiszentgyörgy/, Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /Birtók József: MISZSZ- kongresszus, Csíkszereda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

1990. április 4.

Ápr. 4-én többezren állták körül Csomakőrösön és Kovásznán Kőrösi Csoma Sándor szobrát. Orbán Áron Kőrösi Csoma Sándor-szobra évekig állt egy udvaron. Amikor végre felállíthatták, akkor Csomakőrös és Kovászna versengett, hova kerüljön a szobor. Király Károly Sylvester Lajost kérte, javasoljon valamit, hogy lehetne eldönteni a vitát. Mindkét hely megérdemelne egy szobrot, de hát egy időben nem lehet két szobrot avatni. Király Károly mégis úgy döntött, legyen két szobor. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-szobrot Jecza Péter szobrászművész alkotta meg. Nagy esemény a mostani koszorúzás, utoljára 1984-ben koszorúztak, lett is baja belőle Knott László tanítónak és másoknak. A kultúrotthon kis zugában és a templomban dugdosták a Kőrösi Csoma Sándor-emlékeket. /Sylvester Lajos: Újjászülető ünnepeink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

1990. április 4.

Napvilágot látott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság folyóiratának az első száma, az Info. A kétnyelvű lap a szaklapok szemléje kíván lenni. Az első /márciusi/ számban Hoch Sándor, Pál István, Lőwy Dániel, Tóth Zsigmond és Dáné Tibor Kálmán írásai olvashatók. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1990. április 5.

Az RMDSZ Elnöksége ápr. 5-én munkaülést tartott. Tárgyaltak a Nagyváradon ápr. 19-én rendezendő kongresszus előkészületeiről, a parlamenti választásokra való jelölésekről. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1990. április 5.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt ismertette programját. Ebben szerepel a keresztény értékrend társadalmi érvényesítése, az egyházak autonómiájának biztosítása, a felekezet iskolák biztosítása, a vallásoktatás bevezetése, önkéntes alapon, az államosított egyház ingatlanok visszaadása, az erdélyi magyarság biztosítása, egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítása a kidolgozandó nemzetiségi statútum alapján, a nemzetközi szerződések szellemében, nemzetközi garanciákkal. Az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. A párt támogatja a piacgazdaság bevezetését, a vállalatok privatizálását, a termőföldek magántulajdonba adását. A párt követeli a korszerű családvédelem kialakítását: a szülési szabadságot, gyermekgondozási segélyt az anyának, a szociális nyugdíj méltányos megállapítását. Lehetővé kell tenni az anyanyelvi oktatást minden szinten. A magyar nemzetiség egysége érdekében az RMKP a választásokon az egységes magyar listán állít jelölteket. A programot az RMKP szervezőbizottsága adta ki: dr. Podhradszky László, dr. Újvári Ferenc, Moldován Béla, Takácsik Tibor, Sipos Gábor, Bálint Júlia, Ortenszky Ildikó, Keresztes József, Asztalos József, Koós Ferenc, Dezméri Zsombor József. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

1990. április 6.

Tőkés László püspök Budapesten tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a romániai magyarok a teljes bizonytalanság pszichózisát élik át. Kitért amerikai látogatására is. Keserűséggel állapította meg, hogy jószándékú küldetését Romániában elferdítették. Iliescu elnök is felrótta neki, hogy nem képviselte Románia érdekeit, csak a magyar kisebbségét. Tőkés László elmondta, hogy a legnagyobb kedvezmény megadását a nemzetiségi problémához kapcsolta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

1990. április 6.

Eláll az ember lélegzete, írta Árkosi István, Székely Zoltán dakológus, régész, múzeumigazgató nyilatkozatát /D. Kiss János: Beszélgetés Székely Zoltánnal, a volt (és leendő?/ Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával, Valóság, febr. 16./ olvasva. Árkosi szerint Székely Zoltánhoz hasonló lakája kevés volt a régi hatalomnak. Árkosi kétségbe vonta, hogy Székely mentette volna meg a múzeumot. Meg kell kérdezni erről Ferenczi Istvánt vagy Demény Lajost, ajánlotta. /Árkosi István: Egy székely dakológus megdicsőül. /Valóság (Bukarest), már. 9./ Székely Zoltán rágalmazásnak minősítette Árkosi István írását, mondván, nem ő a székely dakológus, hanem Ferenczi Sándor. Székely Zoltán kifejtette, hogy amikor Brassóba akarták elszállítani a könyvtárat, akkor ő lepecsételtette a könyvtárat és az ittmaradt a múzeumban. /Székely Zoltán: Példák gerincességre. /Valóság (Bukarest), ápr. 6./

1990. április 7.

A Grupul pentru dialog social nevű csoport, a 22 című lap kiadója megbeszélést szervezett a nemzetiségi kérdésről. A résztvevők megállapításaiból olvashatunk ízelítőt. Lőrincz László: a hetvenes évek Erdély "gyarmatosítását", elrománosítását jelentették, megtervezett százalékarány szerint kellett évente vagy ötévente növelni a románok számát. Mihai Sora közoktatásügyi miniszter: a román közösség sajnos nem hiszi, hogy a magyarok valóban csak iskolákat akarnak. Radu Popa történész: kétmillió embernek joga van saját egyetemhez. Gálfalvi Zsolt: "a románokba húsz éven át betáplálták faji felsőbbrendűségük, jóságuk, intelligenciájuk stb. mítoszát, miközben mi többiek ázsiai jövevényekké lettünk lefokozva." Pavel Campeanu: Erdély gyarmatosítása tény, de visszacsinálni már nem lehet, az erdélyi problémát nem a magyarok, hanem a Vatra Romaneasca kreálta. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7., átvette az Ifjú Fórumból./

1990. április 8.

Magyarországon márc. 25-én volt a parlamenti választások első fordulója, ápr. 8-án a második forduló. A választásokat az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ nyerte. A választás eredménye: 164 mandátum MDF, 92 mandátum SZDSZ, 44 mandátum FKgP, 33 mandátum MSZP, 21 mandátum FIDESZ, 21 mandátum KDNP.

1990. április 9.

A marosvásárhelyi pogrom halottai magyarok: Gémes István sáromberki lakos, Csipor József ernyei, Kiss Zoltán teremiújfalusi lakos. /Puskás Attila: Marosvásárhely halottai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

1990. április 11.

A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovásznai megyei szervezete /Török József elnök és Csobotár István titkár/ tiltakozott a kirakatper ellen: a marosvásárhelyi események miatt egy kirakatperben hét cigány származású munkásembert ítéltek el /Kalló Géza, Puczi Kozák Ernő, Puczi Kozák Géza, Puczi Kozák Sándor, Calculea György, Horvát István és Grecui Béla/, akiket szövetségük tiszteletbeli tagjaik közé sorolt. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

1990. április 11.

A lap közölte Irsic Gavril ezredessel, Szatmár megye rendőrfőnökével készített rádióinterjú szövegét, amely a marosvásárhelyi rádió március 16-i adásában hangzott el. Ebben a rendőrfőnök közölte, hogy március 15-án Szatmárnémeti központjában az RMDSZ rendezvényt tervezett, melyet azonban visszavont. Ennek ellenére többezer magyar összegyűlt a téren. Hangos, indulatos szóváltások voltak, de fizikai erőszakra nem került sor. Azután lecsillapultak a kedélyek, az emberek hazamentek. A riporter szerint arról vannak információk, hogy magyarországi turisták nagy számmal érkeztek és botrányos jeleneteket rendeztek, a román népet sértő megnyilvánulások történtek. A rendőrfőnök közölte, hogy erről ő nem hallott, ilyen információi nincsenek. Az érkező turisták száma nem volt átlagon felüli, hangsúlyozta Irsic Gavril. /Kelemen Ferenc: Megnyugtatni az embereket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1990. április 11.

Megjelent az Erdélyi Féniks első száma. /Erdélyi Féniks (Nagybánya), ápr. 11. - szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat/

1990. április 11.

Újabb egyházi lap látott napvilágot, az Evangélikus Harangszó, az evangélikus egyház gyülekezeti lapja. /Evangélikus Harangszó (Szecseleváros), ápr. 11. /

1990. április 12.

Sokat szerint a márciusi események kiváltó oka az volt, hogy Marosvásárhelyen a 28-as gyógyszertárra magyarul is kiírták a gyógyszertár szót. Valójában nem így történt. Dr. Nagy Levente, a Megyei Gyógyszervállalat igazgatója emlékeztetett: a Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsa január 14-én tartott ülésén közleményt adott ki: utasították az állami szerveket, ahol ez indokolt, gondoskodjanak a helységek, egységek, intézmények stb. nevének az együttélő nemzetiségek nyelvén való kiírásáról. A határozat értelmében Marosvásárhelyen január végéről /!/ március 16-ig folyamatosan a Farmacie feliratok mellé felfestették a Gyógyszertár szót is. A város többi gyógyszertáránál tehát már olvasható volt a magyar felirat. Amikor március 16-án a 28-as egységnél a munkás elkezdte festeni a feliratot, megjelent egy rendőrautó, erre egyre több ember állt meg a rendőrautó mellett. A tömeg egyszerre betört a gyógyszertárba és felelősségre vonták a bentlevőket a magyar felirat festése miatt. Az emberek összemázolták a feliratot és életveszélyesen megfenyegették a személyzetet. Kijött a helyszínre Munteanu Leila főgyógyszerész és megkérdezte: zavarja őket a kétnyelvű felirat? A válasz tagadó volt, mindössze azt kérték, hogy a feliratok ne egymás mellé, hanem egymás alá kerüljenek. Ezt a főgyógyszerész megígérte. A tömeg azonban nem tágított, egyre dühösebbek lettek az emberek. A gyógyszerészek a rendőrség segítségét kérték, de azt a választ kapták, hogy nem tudnak jönni. A tömeg követelte a magyar felirat eltávolítását, ez megtörtént. A katonaság segítségét kérték, a katonák végül kiszorították az embereket a gyógyszertárból. Körmöczki Emese gyógyszerész elmondta, hogy a feldühödött emberek fenyegették, hogy megfojtják. Sírógörcsöt kapott. Később megdöbbenve hallotta a rádióban, hogy mit mondanak a gyógyszertárban történtekről. /Bögözi Attila: Egy hír anatómiája avagy pogrom előtt Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1990. április 12.

A háromszéki Mikes Kelemen Emlékbizottság Farkas Árpád elnökletével tartott ülésén elhatározta, hogy névadójuk születésének háromszáz éves évfordulóját okt. 20-21-én ünnepli Zágonban és Sepsiszentgyörgyön. Erre az alkalomra neves hazai és külföldi Mikes-kutatókat hívnak meg. A háromszéki Mikes Kelemen Egyesület országos szoborpályázatot ír ki egy-egy Zágonban, Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceumban és Kolozsváron felállítandó szoborra. A szobor és az ünnepség anyagi kiadásainak fedezésére alapítványt hoztak létre. /Sylvester Lajos: Mikes-évforduló.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

1990. április 13.

A Csíkszeredában létrehozott Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke, Éltes Zoltán levélben fejtette ki a párt céljait. A célok között szerepel a mezőgazdaság, a gazdálkodás fellendítése, a földkérdés tisztázása, Gazdabank létrehozása és gazdatársulások alakítása. A párt a magántulajdon alapján áll. /Új pártok, csoportosulások. Romániai Magyar Kisgazdapárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1990. április 13.

Márciusban megtartotta első ülését a szinérváraljai Sylvester János Művelődési Kör. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1990. április 14.

Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, tiszteletbeli elnökévé Sütő Andrást választották, ügyvezető elnöknek pedig Katona Ádámot.

1990. április 15.

Ápr. 15-én, húsvétvasárnapon Csíkszeredában a tizenegy órai szentmise alatt négy helikopter érkezett a város fölé és a tömeg fölött körözött. A hívek nagyobb része ugyanis a szabad ég alatt volt, mert nem fértek be a templomba. Nagy zajt csaptak a gépek. "Jól kiszámított, időzített provokációnak, megfélemlítésnek és a vallásos érzés durva megsértésének minősítjük, és a leghatározottabban tiltakozunk ellene. Megjegyezzük, hogy ugyanezt a megfélemlítő akciót Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is végrehajtották" - olvasható dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspöknek a kultuszminiszterhez írt tiltakozó levelében. /Hídfő (Székelyudvarhely), máj. 8. - 7. sz./

1990. április 16.

A kormány "konzultációra" hazarendelte párizsi nagykövetét, Alexandru Paleologu ápr. 16-án visszatért Bukarestbe. A nagykövet hazautazása előtt nyilatkozott: "Bizonyos román megnyilatkozások ártanak az ország külső képének" és ő helyre tette ezeket a nyilatkozatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1990. április 18.

Petre Roman miniszterelnök ápr. 16-án Spanyolországba utazott, üzletemberekkel tárgyalt, ápr. 17-én és 18-án Felipe Gonzales kormányfővel találkozott. A gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak, valamint egy hosszúlejáratú kölcsön lehetőségéről. János-Károly király is fogadta Petre Romant. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ A látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése, szögezte le Petre Roman. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

1990. április 18.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott a Nemzeti Megmentés Frontja lapjának első számában /Azi, ápr. 11./ megjelent dr. Ion Coja cikke miatt. A soviniszta cikk azt állítja, hogy 1944 után a kisebbségek, főként a magyarok uralták az RKP-t /Román Kommunista Pártot/. Az RKP káderei nemzeti eredetének felemlegetése azt a célt szolgálja, hogy az elmúlt 45 évért nem a kommunista ideológiát kell hibáztatni, hanem a pártba befurakodott magyarokat és zsidókat. Coja szerint a magyarok 1946 után befolyásolták Petru Grozát, ily módon egyetemet, autonómiát csikartak ki maguknak. Valójában a Bolyai Egyetemet 1945-ben hozták létre, az autonómiát pedig 1952-ben. Ion Coja szerint anyanyelvi oktatás csak elemi iskolában engedhető meg, felfogása szerint a magyarok és a székelyek két külön nép, székely nyelvű iskolák mellett kardoskodik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Ugyanezen szám közölte Coja cikkének szövegét is /Erdély román föld. A nemzetiségi kérdés/. Coja még azt is írta, hogy a Romániával szomszédos országokban 4,5 millió román él, "Románia a legjogosultabb arra, hogy határrevíziót kérjen." Az "erdélyi magyar lakosság kiváltképpen a XIX. és XX. századi magyar telepítési politika nyomán alakult ki. Az utolsó magyar-betelepítés Romániába közvetlenül a második világháború után történt, amikor a Petru Groza kormány beleegyezésével 200 ezer magyar telepedett le Erdélyben, olyanok, akiket a vajdasági horthysta megszállás idején elkövetett gaztetteik miatt üldöztek el Jugoszláviából." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A Háromszékben Magyari Lajos is ismertette dr. Ioan Coja állásfoglalását, aki tizenhárom pontban fejtette ki nézeteit a magyar kisebbségről. Nem igaz, állította Coja, hogy a kisebbségek többet szenvedtek Ceausescu idején. A magyarok az ötvenes évekbeli helyzethez akarnak visszatérni. "Azok viszont természetellenes, érdemtelen előnyök voltak, ilyen sehol Európában egyetlen más kisebbségnek nem volt." / Magyari Lajos: Ki ön, dr. Coja? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./ Coja szerint "a magyarság jogainak kérdése polgári és büntetőjogi kérdés". A székelyeket más népnek vallja: "Lényeges különbséget tenni a székelyek és a magyarok között." "...a székelyek más népfaj, mint a magyarok." A székelyeknek a székely nyelvet kell tanítani. "A székelyek az elmagyarosításnak ezer éven át, 1919-ig ellenálltak"- állította Coja. /Magyari Lajos: Beszélj székelyül! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

1990. április 18.

Aurel Neagru külügyminiszter-helyettes nemzetközi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a külföldi sajtót nem sikerült megfelelő módon befolyásolni. Megemlítette, hogy március közepén tízezer kiválóan felkészített magyar állampolgár özönlött át a határon. Mindegyikük tudta, mit kell tennie, hol kell kitűznie a magyar zászlót, mikor kell a röpcédulákat szétszórnia. Hangsúlyozta, hogy "jól pénzelt és szervezett nemzetközi maffiáról van szó." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998