udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 133 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. július 1.

Hamarosan szakértői tárgyalások kezdődnek a két ország közötti nyitott kérdésekről, elvi megállapodás született a két külügyminiszter találkozójáról is, nyilatkozta Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője bukaresti útja után. Hosszú és tartalmas beszélgetést folytatott román politikusokkal. A látogatás célja az volt, hogy első kézből nyújtson tájékoztatást az új magyar kormánykoalíció terveiről. Hárs biztosította az RMDSZ vezetőit, hogy az új koalíció semmit sem kíván visszalépni a romániai magyarság támogatásától. /Magyar Nemzet, júl. 1./

1994. július 1.

Az Evenimentul Zilei júl. 1-jei száma közölte 18 vezető bukaresti régész közös nyilatkozatát: felemelték szavukat a kolozsvári ásatások ellen. Nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a régészetet politikai fegyvernek használják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2., Új Magyarország, júl. 2./

1994. július 1.

Az RMDSZ vezetői sajtóértekezletükön arról beszéltek, hogy a Kolozsváron kialakult feszültség, az oktatásügyi törvény sorsa, a helynévtáblák eltüntetése egyelőre nem utal összehangolt magyarellenes kampányra, de a véletlen egybeesések foglalkoztatják az erdélyi magyarságot. A kolozsvári ásatási terv ügyében az államfőhöz fordultak, azonban Iliescu elnök hallgat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1994. július 1.

A Gazeta de Cluj 22. számában megjelent "Memorandisták replikája" című cikk magyarellenességét kifogásolta Gheorghe Vasilescu ügyvéd, idézett a cikkből: "...nem szégyenlitek magatokat Európa gyilkosai, antiszemiták, barbárok, semmirekellők? Mátyás király szobránál mintegy 1500 honvéd bitang mutatta ki a foga fehérjét." Az Interetnikai Párbeszéd Szövetség szervezte jún. 8-i tiltakozó gyűlésről van szó, ahol sok román is megjelent. A cikkíró "memorandisták" név mögé bújt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

1994. július 1.

Herédi Gusztáv állt ki írásában Tőkés László püspök mellett, cáfolva az igazságtalan vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1994. július 2.

Jún. 30-án újraválasztották Csiha Kálmán kolozsvári református püspököt /97 szavazattal, Juhász Tamás 17-et kapott/. Az egyházkerület főjegyzője Bustya Dezső lett, generális direktor Székely József, az öt főgondok pedig: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tonk István és Tonk Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2., Népszabadság, júl. 4./

1994. július 2.

Az anyagi támogatás elosztásának elveit vitatta meg a Romániai Magyar Sajtókuratórium. Az igény meghaladta a rendelkezésre álló alapot: 77 kérés futott be az írott, 25 pedig az elektronikus sajtó részéről. A romániai magyar sajtó jelenlegi szerkezete elavult, korszerűsítés szükséges. Megállapodtak abban, hogy közpénzből kizárólag az önmagukat fenntartani képtelen, közszolgálati célokat betöltő lapoknak nyújtanak segítséget. Szükséges lenne a közönségigény felmérése. /Magyar Hírlap, júl. 4./

1994. július 2.

A Képviselőházban elfogadott tanügyi törvénytervezet visszalépést jelent a nemzetiségek nyelvén folyó oktatásban, kérdéses, hogy változtat-e ezen a Szenátus, amikor tárgyalni fog erről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1994. július 2.

A Csíki RMDSZ júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Székedi Ferenc leköszönő elnök tartott beszámolót, majd Borbély Ernő volt parlamenti képviselőt választották meg elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1994. július 3.

Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi szakértője nem tartotta szerencsésnek Antall József kijelentését, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, ugyanígy szerencsétlennek tartja, Horn Gyula leendő kormányfőét is, aki 10,4 millió magyarországi állampolgár miniszterelnöke kíván lenni. A megalakuló kormánynak meg kell nyugtatni a határon túli magyarokat. Az alapszerződésben rögzíteni kívánják a kisebbségi jogok biztosítását is. - A kisebbségi megmaradás elemi feltétele az autonómia. /Vasárnap (Budapest), júl. 3./

1994. július 4.

Júl. 4-én Iliescu elnök sajtóértekezletet tartott, éppen azon a napon, amikor a parlament két háza együttes ülésén megkezdte a hivatalos eljárást az elnöki tisztségéből való felmentésére. Az ellenzék felkérte Iliescut, jelenjen meg a parlament előtt és tisztázza szavait. Az államelnök ennek nem tett eleget, ehelyett levélben fejtette ki, hogy az ellene indult eljárás megalapozatlan. Sajtóértekezletén kitért a magyar-román viszonyra. Megérti a magyar fél törekvését, hogy gondját viselje a határon túli magyaroknak, Románia is ugyanezt teszi, a románok egyharmada is a határokon kívül él, mintegy tízmillió román. Románia arra ösztönzi a határokon túli románokat, hogy legyenek lojális állampolgárok. Az RMDSZ által elfogadhatatlan oktatási törvénytervezetet dicsérte, az RMDSZ-álláspontot "nüanszbeli eltérésnek" nevezte: a legszélesebb lehetőségeket biztosítja a nemzetiségeknek. A határokon kialakult áldatlan helyzetet szakértői illetékesek feladatának nevezte. A magyar kisebbség autonómia-igényében a bantusztanizálódásra való törekvést látja. A helyi autonómia kérdése belügy, szögezte le. /Romániai Magyar Szó (Budapest), júl. 6., Magyar Hírlap, Új Magyarország, júl. 5., az interjú szövege: Dimineata (Bukarest), júl. 9./

1994. július 4.

Kolozsváron júl. 4-én határozathozatal nélkül ért véget az ásatási tervvel kapcsolatos városi tanácsi ülés. Funar polgármester az RMDSZ-t horthysta, fasiszta terrorszervezetnek nevezte, fenyegetőzött. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakozásul elhagyták az üléstermet, majd közös nyilatkozatukban ismertették a történteket, hozzátéve, hogy határozottan kitartanak amellett, hogy az ásatás terve jogilag, pénzügyileg és tudományos szempontból megalapozatlan. /RMDSZ Tájékoztató, 319. sz., júl. 5./

1994. július 4.

Csíkszeredán nemrég megalakították a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget. Ez nem a város 16 %-nyi románságának a szükséglete, hanem erőszakos, a magyar közösséget sértő társadalmi, nyelvi és vallási térhódítás, nyilatkozta Székedi Ferenc. Paplakra kértek engedélyt, ez szerepel a bírósági végzésben is. Pereskedésre került sor, helyi szinten a városi tanács nyert, majd a fellebbezés során a marosvásárhelyi táblabíróság kötelezte a tanácsot az építési engedély kiadására. /Új Magyarország, júl. 4./

1994. július 5.

Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az oktatási törvény jelen formájában elfogadhatatlan. Az újonnan létesített Ifjúsági Főosztály vezetőjévé Tamás Lászlót nevezték ki, felmentették Fischer Fülöp Ildikót az Oktatási Főosztály vezetése alól. Molnos Lajos, Kolozs megye RMDSZ elnöke ismertette a Mátyás-szoborral kapcsolatos helyzetet, a polgármester törvénysértő intézkedéseket helyezett kilátásba. Az RMDSZ élni fog a politikai küzdelem minden eszközével a romániai magyarságot érintő támadásokkal szemben. /Közlemény = RMDSZ Tájékoztató, 320. sz., júl. 6./

1994. július 5.

Az RMDSZ kolozsvári városi tanácsosai nyilatkozatban szögezték le, hogy ellenzik a város főterének bárminemű módosítását. Mindezt kifejtették a júl. 4-i rendkívüli tanácsülésen, ahol Funar polgármester gyűlölködő, sértő kifejezésekkel illette az RMDSZ-t, hozzátéve: véget fog vetni az RMDSZ Kolozsváron két hete tartó terrorizmusának. Az RMDSZ tanácsosai tiltakozásul kivonultak az ülésteremből. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1994. július 5.

Funar polgármester júl. 5-én közleményben jelentette be, hogy a rendfenntartó erők segítségével fogja szavatolni a főtéri ásatásokat. /Szabadság (Kolozsvár),júl. 6., Magyar Hírlap, júl. 6./

1994. július 5.

Múzeumi szakemberek /köztük a Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Céhmúzeum munkatársai/ tiltakoztak a főtéri ásatások megkezdése ellen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1994. július 5.

A Washington Postban D. B. Ottaway Az identitásért folyó harc megosztja Erdélyt című írásában bemutatja, milyen nehéz a magyarok helyzete Erdélyben a román ultra-nacionalisták miatt. Részletesen ír Funar kolozsvári polgármester tevékenységéről. A cikkíró a Mátyás-szobor körüli vitát olyan gyújtóanyagnak tekinti, ami egy balkáni konfliktushoz vezethet. Megszólaltatja Tőkés Lászlót, aki szerint a szobor szimbolizálja a magyarság harcát. /D. B. Ottaway: A Battle for Identity Divides Transylvania. = The Washington Post, júl. 5./

1994. július 6.

Az amerikai Nemzetközi Műemlékvédő Tanács elnöke Funarhoz írt levelében tiltakozott a Mátyás-szobor eltávolításának terve ellen. /Népszabadság, júl. 6./

1994. július 6.

Az Alkotmánybíróság júl. 6-án kiadott állásfoglalása szerint Iliescu elnök kijelentéseivel nem sértette meg a román alkotmányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., Magyar Nemzet, júl. 7./

1994. július 6.

A román kormánylap, a Vocea Romaniei a román történelemkutatás gáncsolójának nevezte az RMDSZ-t, mert ellenzi az ásatásokat. /Magyar Nemzet, júl. 7./

1994. július 7.

Kolozsváron júl. 7-én reggel 9-kor megjelentek az Erdélyi Történeti Múzeum emberei, hogy megkezdjék az ásatást. Megkondultak Kolozsvár harangjai, mire a város magyar lakósai a főtérre siettek. A szobor környékét mintegy 200 főnyi csendőrlánc vette körül és válogatás nélkül ütöttek mindenkit gumibottal, aki megpróbált a kijelölt ásatási helyszínre eljutni. A városi tanács egyik tagját, Herédi Gusztávot is megrugdosták. Az elsők között érkeztek a helyszínre az erdélyi magyar történelmi egyházak papjai és az RMDSZ vezetői. Nemsokára csatlakoztak hozzájuk a Bukarestből repülőgéppel hazatérő RMDSZ parlamenti tagok. A téren volt Doina Cornea is, aki értetlenségét fejezte ki a rendőrség brutális fellépése miatt. Délelőtt 10-kor Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával kiadott RMDSZ-közlemény felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kolozsváron kialakult helyzetre. Este azután eltávolították a munkagépeket, elvonult a karhatalom, Gheorghe Lazarovci múzeumigazgató bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem tudják folytatni a munkát, azonban nem mond le a munka folytatásáról. Közben Bukarestben Markó Béla elnök személyesen tájékoztatta a történtekről Iliescu elnököt és a belügyminisztert, az RMDSZ-szenátorok pedig a miniszterelnököt. Markó Béla ismételten kérte Cosmanca közigazgatási államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, azonban Cosmanca ezt csak szóban tette meg. A magyar ügyvezető kormány állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy megbontsák Kolozsvár főterének arculatát. A kabinet tiltakozik az erőszak ellen. Júl. 8-án reggel újból meg akarták kezdeni a munkálatokat, de az ott őrködő kolozsváriak ezt magakadályozták. Délelőtt a kulturális miniszter elrendelte a munka leállítását és azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. A rendkívüli bizottság régészekből, történészekből áll, akiknek az UNESCO nyújt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9., Népszava, Népszabadság, júl. 8., Markó Béla nyilatkozata az MTI-nek: Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

1994. július 7.

A parlament két házának júl. 7-i együttes ülésén elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt: 166-an szavaztak az indítványra és 242-en ellene. A képviselőházi elnök, ügyrendi okokra hivatkozva, megakadályozta az RMDSZ frakcióvezetőit, hogy felolvassák a kolozsvári provokáció miatti tiltakozó nyilatkozatukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9-10./

1994. július 7.

Júl. 7-én Varsóban kilenc kelet-európai külügyminiszter, köztük Melescanu találkozott az amerikai külügyminiszterrel. A tanácskozás témái a regionális biztonság és együttműködés, a demokrácia fejlődése és az amerikai beruházások voltak. Fontos cél a magyar-román alapszerződés megkötése, nyilatkozta Melescanu a Népszavának. Ez rögzítené, hogy a két ország között nincsenek területi követelések és mindkét országbeli kisebbségek jogaik teljes birtokában lesznek. /Népszava, júl. 9./

1994. július 8.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 8-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy Iliescu elnök a Kolozsváron keltett "mesterséges feszültséggel kapcsolatban nyugalomra" szólította fel az ásatással kapcsolatos vita résztvevőit. Chebeleu sajnálatosnak mondta, hogy "egyes politikai erők megpróbálnak maguknak tőkét kovácsolni a régészeti ásatásokból, amelyek az egész világon szokásosak". A szóvivő nehezményezte, hogy az RMDSZ "tájékoztatta a nemzetközi fórumokat erről az álproblémáról." /Népszabadság, júl. 9./

1994. július 8.

A történelmi egyházak felhívására júl. 8-án Nagyváradon a bazilika előtti Szent László szobornál szabadtéri ökumenikus istentiszteletet tartottak, szolidaritást vállalva a kolozsvári Mátyás-szobornál hősiesen kitartó polgárokkal. Román ellenzékiek is megjelentek. Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspökön kívül Máthé Csaba, Boda József, Medgyesi József beszélt, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök olvasott fel felhívást román és magyar nyelven. "Nagyváradon is kötelességünk a leghatározottabban tiltakozni nemzeti önérzetünk sorozatos lábbal tiprása ellen. Mátyás király szobrának bármiféle elmozdítása egyenértékű az egyetemes kulturális örökség elleni merénylettel." - állt a felhívásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8., júl. 9-10./

1994. július 8.

Romániai magyar újságírótábor nyílt Árkoson, magyarországi vendégek is érkeztek. A megnyitó előadásokat Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ elnöke és Gáspár Sándor ügyvezető elnök tartották. A lapok főszerkesztői megjelentek a táborban. Román-magyar párbeszédre is sor került. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1994. július 8.

Balogh Edgár próbálta meggyőzni Fábián Ernőt, aki Emelkedésből hanyatlás címen borúlátó képet adott a magyarországi választások eredményéről a Háromszék hasábjain, hogy a szocialista eszmék nem azonosak a "terrorrá silányodott" gyakorlattal. A reformszocialisták, Horn Gyula, Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Ilia Mihály "népben-nemzetben" gondolkodó humán-szocialisták. Egyetért viszont Fábián Ernővel akkor, amikor figyelmeztet: "...ügyelni kell azokra a múltból itt maradt kísértetekre, akik az ajtóban leselkednek, mindenképpen vissza szeretnének térni". /A Hét (Bukarest), júl. 8./

1994. július 9.

Domokos Géza hazatelepült Sepsiszentgyörgyre, a politikától visszavonult, az 1989 utáni események megírásával foglalkozik. A Csíkszeredában székelő Kriterion Alapítványt vezeti, ősszel beindul a jól felszerelt nyomda. Egy éve létrehozták a Mikes Alapítványt azzal a céllal, hogy a Mikes-kúriát rendbetegyék és modern kulturális központtá alakítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9-10./

1994. július 9.

Júl. 9-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban ünnepélyesen felavatták a Bíró József művészettörténész, Erdély kastélyai monográfusának emlékére felállított emléktáblát, Balázs Jenő alkotását. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998