udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 590 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-590
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. november 1.

A Nagy-Románia Párt (NRP) bűnvádi feljelentést tett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagjai ellen és "nemzet elleni támadás" miatt kéri Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő kizárását a parlamentből, közölte okt. 31-én Corneliu Vadim Tudor pártelnök. Az NRP elnöke sajtótájékoztatón kijelentette, hogy pártja kéri a rendőrség vezetését, hozza nyilvánosságra a Marosvásárhely alpolgármestere ellen indult vizsgálat eredményét. CV Tudor úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre néhány héttel korábban "Románia területi szétszakítására buzdító" plakátokat terjesztett. /Bűnvádi feljelentés az SZNT tagjai ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2003. november 1.

A prefektúrának kötelessége feljelenteni a Székely Nemzeti Tanács létrehozóit - jelentette ki okt. 31-én Adrian Casunean-Vlad Kovászna megyei PSD-elnök. A PSD megyei elnöke szerint a nemzeti tanácsot nem kell törvényen kívül helyezni, mivel eleve törvénytelen, és úgy értékelte, hogy "1990 óta ez az alkotmányos rend ellen elkövetett legsúlyosabb merénylet". Casunean elmondta, érthetetlen, hogyan "utazgathatott" Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök Erdélyben anélkül, hogy Ion Iliescuval vagy Adrian Nastaséval találkozott volna. Kifogásolta, hogy Mádl - túllépve hatáskörét - a "magyar radikálisokkal" is tárgyalt az autonómiáról. Elismerte ugyan, hogy a magyar államelnök nem foglalt állást a kérdésben, de elfogadhatatlannak tartotta, hogy a magyar közösség képviselőivel folytatott megbeszéléseken nemcsak kulturális témákról esett szó./Farkas Réka: "Mádl túllépte hatáskörét". = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2003. november 1.

Okt. 31-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető sajtóértekezletet tartott. Markó Béla szerint Mádl Ferenc magánlátogatása Erdély különböző városaiban a két ország közötti kapcsolatok normalizálódásának bizonysága. Fontos a magyar elnök által megfogalmazott üzenet, melyben az egymás iránti szolidaritást és együttműködést hangsúlyozta. Az alkotmány-módosítás után most annak alkalmazása a következő lépés, s a szervezet már megtette az első intézkedéseket felleltározva ama törvényeket, melyek az új alkotmány alapján módosításra szorulnak. A választási törvénybe a személyre szóló szavazat bevezetését az RMDSZ nem támogatja, ennek egyetlen nyertese ugyanis az éppen kormányon lévő párt lenne, mivel így kb. 80%-ban tudná képviseltetni magát mindkét házban, ami diktatúrához vezetne. Verestóy Attila a készülő költségvetési vitákról tájékoztatta a jelenlévőket, elmondta: remélhetőleg sikerül olyan költségvetést összeállítani, mely lehetővé teszi az 5,5%-os gazdasági fejlődést. A Székely Nemzeti Tanácsról Markó Béla kifejtette: mindenkinek alkotmányos joga, hogy valamilyen formában kifejezze véleményét az ország közigazgatását illetően, ezért alkotmányellenes dolog nem történt. A most alakuló szervezet iránt a magyarság sem tanúsít különösebb érdeklődést. Ami az autonómia létrehozását illeti, ez az RMDSZ programjában is szerepel, de más jellegű megoldásokat kell találni a problémákra, mint a fent említett próbálkozások. /(Gáspár Hajnal): RMDSZ-sajtóértekezlet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2003. november 1.

Markó Attila nem fogadta el Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő kijelentését, hogy az erdélyi magyar pártok között létező elvi ellentéteket hiba fegyelmi kérdéssé süllyeszteni. Valakik mindenáron el akarják hitetni az erdélyi magyarsággal, hogy léteznek "erdélyi magyar pártok". Markó Attila is elmondta az RMDSZ vezetőinek most hangoztatott érvét: az RMDSZ programjában továbbra is ott az autonómia megvalósítása. /Markó Attila: Mennyire "nemzeti" a szövetség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2003. november 1.

A román politikai életben szinte mindenki hevesen ellenzi az "etnikai alapokon nyugvó" autonómiát. Főleg ezt utasítják el, hogy az "etnikai alapokon" állna. Azonban a minimum 1100 év óta Európa szívében élő magyarság egységes etnikum, szögezte le Gazda József. S ezt tudomásul kellene venniük azoknak, akik saját országukat nemzetállamként határozzák meg, fittyet hányva arra, hogy mi is itt vagyunk! - hangsúlyozta. /Gazda József: Etnikai alapjaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2003. november 1.

Elszámolás hiányában nem zárhatja le a Szeret-Klézse Alapítvány pályázatát a Mocsáry Lajos Alapítvány - jelentette ki Erőss Loránd kuratóriumi elnök. Azonban a kuratórium kompromisszumos megoldást javasolt a feleknek. Azzal vádolják Hegyeli Attilátt, hogy az alapítványi vezetők aláírásának a meghamisításával pályázott támogatásra, és az így szerzett pénzt nem adta át az alapítványnak. A vádakat Hegyeli Attila tagadta. Erőss Loránd sajnálatosnak tartotta, hogy a Mocsáry Alapítvány csak a bírósági szakaszban értesült az elmérgesedett konfliktusról. Elfogadták volna, hogy a Szeret-Klézse Alapítvány és a Hegyeli Attilát jelenleg foglalkoztató Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kiegyezzen egymással. Az ügyészségi feljelentés után azonban a kuratóriumi elnök kérdésesnek tartotta, hogy van-e szándék a felekben a peren kívüli megegyezésre. /Gazda Árpád: Ejthetik a vádat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2003. november 1.

A Romániai Magyar Szó rendszeresen átvesz cikkeket a magyarországi sajtóból, de csak baloldali lapokból. "Vannak a magyar közgondolkodásban tipikus, mondjuk úgy, regionális baromságok" - az egyik újraközölt cikk így kezdődik Nagy Iván Zsolt tollából. A szerző szerint "nálunk délszláv típusú nemzeti gyűlölködés alighanem csak azért nincs, mert az országban nincsenek számottevő kisebbségek." Továbbá: "visszatérő regionális rögeszme az is, hogy a szomszédos országokban élő magyarokat kizárólag elnyomják, ha ölni nem is ölik, de jogaikat lábbal tiporják." És "a magyar közvélemény egy része kizárólag e mozzanatokat akarja látni." Miközben Romániában elfogadtak egy alkotmánymódosítást. A szlovák kormánykoalíció képviselői kivétel nélkül támogatták az államilag finanszírozott, önálló magyar egyetem létrehozását, még talán a romániainál is nagyobb eredmény. (Megjelent a Magyar Hírlap október 25-i számában.) /Nagy Iván Zsolt: Tévhitek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2003. november 1.

Okt. 31-én szobrot állítottak Petőfi Sándornak a Szatmár megyei Börvelyen. Börvely központját Petőfi térnek nevezik, a település kultúrotthona szintén a költő nevét viseli. A település szülötte, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, valamint Sárpataki János polgármester együtt leplezte le Erdei István szobrászművész alkotását. "A magyar irodalom egyetlen alakja sem büszkélkedhet annyi szoborral és emléktáblával, mint Petőfi, a mai ünnepséget megelőzően például Kínában állítottak szobrot a magyar költőnek" - hívta fel a figyelmet köszöntőbeszédében Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, felelevenítve a 80-as évek Tiennamen téri diáktüntetéseit, ahol kínaiul skandálták a "Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem" Petőfi-idézetet. /Erdei Róbert: Petőfi-szobor Börvelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2003. november 1.

Fey László Nagy Lászlóhoz írt nyílt levelében védelmébe vette Gáll Ernőt. Nagy László ugyanis írásában /Szabadság, okt. 29./ elítélte Gáll Ernőt, mondván, mindig vezető poszton volt a diktatúra idején. Fey László kioktatta vitapartnerét, hogy mindent fekete-fehérben lát, az árnyalatokhoz nincs érzéke. Fey azt állította, hogy a pártfunkcionáriusokat kegyetlenebb megtorlás fenyegette, mint a párton kívülieket. Nagy László elfogult, mert a másik táborról semmi jót nem tételez fel. Sokan vannak, akik "primitív módon bolsiznak, komcsiznak", írta Fey. /Fey László: Tisztelt Nagy László! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2003. november 1.

A Maros Megyei Törvényszék okt. 27-én ítéletet hozott a Maros Megyei Prefektúra és Molnár József volt erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök által indított közigazgatási perben. Az ítélet nyomán Molnár József elfoglalhatja helyét az erdőszentgyörgyi tanácsban. Az erdőszentgyörgyi tanács 2003 februárjában ugyanis törvénytelenül tagadta meg Molnár József tanácsosi mandátumának érvényesítését. A tanúvallomások szerint az ominózus tanácsülést megelőzően az RMDSZ megyei elnöke, dr. Kelemen Atilla "készítette elő" a tanácsosokat a szavazásra. Bica Maria tanácsi jegyző a testületet a gyűlésen figyelmeztette, hogy kötelező módon az RMDSZ-választási listán következő helyezett mandátumát kell érvényesíteni. A tanácsosok legnagyobb része nem törődött a törvényességi kifogással, és megtagadta Molnár József tanácsosi mandátumának igazolását. Az erdőszentgyörgyi tanács jegyzője ezek után felhívta a prefektúra figyelmét a törvénytelenségre, a főispáni hivatal pedig lépéseket tett a törvényesség helyreállítására, ám a tanács a per alatt mindvégig kitartott amellett, hogy nem engedi tagjai sorába Molnár Józsefet. Az RMDSZ képviseletében, a megyei szervezet meghatalmazása alapján a jelenlegi erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök a perben azzal érvelt, hogy Molnár József nem fizetett tagdíjat, nem adta át az iroda kulcsait és nem tartja a kapcsolatot a jelenlegi vezetéssel. A havi tagdíjat azonban a tagdíjbegyűjtő nyilvántartása és tanúvallomása szerint az egész Molnár család idejében kifizette. Molnár József védője, dr. Kincses Előd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy a történtek időpontjában érvényes alapszabályzat szerint senkit nem lehetett kizárni az RMDSZ-ből. Az ítélet helybenhagyta Molnár József tanácsosi minőségét, kötelezte az erdőszentgyörgyi tanácsot a 2003. február óta esedékes tanácsosi díj megfizetésére. /Antalfi Imola: Érvényes Molnár József tanácsosi mandátuma. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2003. november 1.

Okt. 31-én Tóth István volt marosvásárhelyi költő házának falára emléktáblát helyezett el az írószövetség maros megyei fiókja. Az irodalmár és tudós életpályáját barátai, ismerősei és tisztelői jelenlétében Káli Király István, az írószövetség Maros megyei fiókjának titkára, Zeno Ghitulescu költő, Gálfalvi György író, szerkesztő és Berdj Asgian Sant költő méltatta. /Vajda György: Emléktábla Tóth Istvánnak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2003. november 1.

Nem sikerült megoldani annak a 29 magyar kilencedikes diáknak a helyzetét a Tehnofrig Iskolaközpontban, akik magyar helyekre jutottak be, de végül a román tagozat vonzáskörébe kerültek. Úgy tűnik, az már végleg eldőlt, hogy minden tantárgyat román nyelven tanulnak a gyermekek, annak ellenére, hogy a vidékiek közül többen nem beszélik folyékonyan az állam hivatalos nyelvét. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes keserűen megjegyezte: "én megteremtettem a lehetőséget arra, hogy magyarul tanulhassanak... ha rávették őket arra, hogy menjenek bele a dologba, arról nem tehetek". /Gálffy Attila, Szabó Csaba: Jégtörés utolsó korszakokkal. A rávett szülők és a szakiskola esete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2003. november 1.

A Szászrégenhez közel fekvő Magyarfülpösön tizenöt év kényszerszünet után az idén újraindult a magyar anyanyelvű elemi oktatás. Az egyház az alapítvány épületében, a Szivárvány Házban ad helyet az intézménynek. A holland testvérgyülekezet által korszerűen felszerelt tanteremben Sükösd Angéla hat gyereket oktat. Közülük négyen fülpösiek, ketten, a Pásztor testvérek mezőörményesiek. A testvérek eddig román iskolába jártak. A számukra eddig teljesen ismeretlen magyar helyesírással megbirkózni nem egyszerű feladat. /Szucher Ervin: Bezár az alig megnyílt iskola? = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2003. november 1.

A kézdi és orbai régiók református egyházközségeinek képviselői konferenciára ültek össze Barátoson református templomban. A tanácskozáson tiltakoztak a csekély létszámú gyülekezetek megszüntetése ellen. Szorgalmazták az egyházközségek magyar nyelvű pénzügyi-gazdasági ügyvitelét, valamint az egyházi tulajdon visszaadását, az állami levéltári kutatások könnyebbé tételét és azt, hogy a polgári hatóságok vállaljanak részt az egyházi középületekkel kapcsolatos anyagi gondok megoldásában. /Pásztori Tibor Endre: Kérik a magyar nyelvű ügyvitelt (Református egyházmegyei konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2003. november 1.

Tornácszky Dénes aktív nyugdíjasnak számít Lippán, ahol a református egyházközség presbitere, ugyanakkor RMDSZ-szervezőként is megpróbálja összefogni a magyarságot. Az elmúlt választásokon az érdekvédelmi szövetség helybeli szervezete egyetlen képviselőt sem tudott bejuttatni a városi tanácsba. Lippán kezdetben az RMDSZ-nek több mint 100 tagja volt, jelenleg is 85 szerepel a nyilvántartásban. A református parókián be fogják indítani a tervezett olvasókört. /Reménysugár az olvasókör. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2003. november 1.

Az erdélyi közélet három nevezetes személyiségének tiszteletére nyílt kiállítás okt. 30-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. Építkezők címmel Csutak Vilmos százhuszonötödik, Kós Károly százhuszadik, valamint Debreczeni László születésének századik évfordulóján a kiállítást Kató Zoltán jelenlegi és Kónya Ádám volt múzeumigazgató nyitotta meg. Csutak Vilmos történész, tanár, később iskolaigazgató 1923-tól kezdve haláláig a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Kós Károllyal közösen néprajzi tárgyú gyűjtéseket, felméréseket végzett, és a székelyföldi levéltárak egységesítésén fáradozott. Könyvillusztrációk, épületek és templomok rajzai, a sztánai ház tervei, vallomások, barátok méltatásai és egy kisfilm állít emléket Kós Károly maradandó munkásságának. Követője, Debreczeni László fáradhatatlanul kutatta fel Erdély mintegy félezer templomát és tornyát, felmérte, lerajzolta azokat. /Demeter Virág-Katalin: Építkezők öröksége. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2003. november 1.

Alighogy betöltötte 85. életévét, elhunyt Józsa Nemes Irén festőművész /Marosvásárhely/. Szívéhez legközelebb szülőfaluja, Bede állt. Joggal tartották őt a Nyárádmente festőjének. A hagyományőrző falu, a székely porták jellegzetes színes világát, embereit, szokásait örökítette meg képein. /N.M.K.: Józsa Nemes Irén is elment. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2003. november 3.

Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a vele készült interjúban leszögezte, nincs szükség alkotmánymódosításra a székelyföldi autonómiához. A folyamatot az Európai Unió által megkövetelt regionális átalakulás keretében képzelik el. A székelyföldi RMDSZ-szervezetek által létrehozott tanács 1995-ben már kinyilvánította a székelységnek és a Székelyföldnek az autonómiához való jogát, és ennek alapján vitatta meg az autonómiát biztosító statútum tervezetét. Azonban 1996 nyarán nem történt meg az a végső szavazás, mellyel a Székelyföldi Egyeztető Tanács tagjainak véglegesíteniük kellett volna a statútumtervezetet. Aztán feloszlatták a tanácsot, és azóta nem foglalkoztak a kérdéssel. Az EU és az Európa Tanács a régiók Európájáról beszél, és e régiókat a teljes egyenlőség megvalósulási feltételeként határozza meg. Az autonómia-statútum-tervezet azonos azzal, amit annak idején a Székelyföldi Egyeztető Tanács dolgozott ki. Ahhoz, hogy egy gazdasági régió a nemzeti önazonosság védelmére alakuló régió legyen, szükségszerű egy olyan intézményrendszer, mely a régiót nemzeti alapú régióvá teszi.Olaszországtól Spanyolországon át Finnországig több olyan területi autonómia létezik Európában, amely a nemzeti közösségek védelmét is szavatoló többlethatáskörökkel rendelkezik. Az Európai Unióban 12 ilyen területi autonómia működik. Az Európa Tanács idén elfogadott 1334-es határozata a területi autonómiát ajánlja a hatalom és a nemzeti közösség közötti egyeztetés demokratikus eszközeként. /Gazda Árpád: "Egyetlen feladatunk: az autonómia" Interjú Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2003. november 3.

Megállíthatatlannak látszik a határon túli magyarok elvándorlása. Az elmúlt tizenhárom évben szakértői becslések szerint félmillió határon túli magyar hagyta el szülőföldjét, és települt át az anyaországba vagy távozott Nyugat-Európába. A magyar kormányok egyelőre képtelenek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményeket hoztak az olyan jogszabályok, mint például a státustörvény. Nem változtattak gyökeresen a tendencián a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások és a milliárdos nagyságrendű (részben vállalkozási) támogatási programok. Az sem, hogy magyar (felső)oktatási és kulturális központok kezdték meg működésüket a szomszédos országokban. 1998-ban 3224 romániai, 810 jugoszláv és 798 ukrán állampolgár nyújtott be bevándorlási kérelmet a magyar hatóságoknak, 2001-ben sokkal többen követték ezt a példát. A román állampolgárok közül két éve ugyanis 6093-an, a volt Jugoszláviából 1577-en adtak be bevándorlási kérelmet. Kivétel Ukrajna: 388 polgára kérte a letelepedést Magyarországon 2001-ben. 1990 és 2000 között a legtöbben Romániából vándoroltak be Magyarországra. A letelepedési engedéllyel rendelkező román állampolgárok száma 1990-ben még 15250 volt, de két évvel később már elérte a 40754-et. Tavaly, a státustörvény hatálybalépésének évében 37996 román állampolgár élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. A Romániából bevándoroltak zöme magyar nemzetiségű. A Belügyminisztérium adatai szerint 1993 és 2002 között 54100 román, 12149 jugoszláv, 962 szlovák és 6950 ukrán útlevéllel rendelkező személy kapott magyar állampolgárságot. A BM kimutatása 1990 és 1993 között pontos, valószínűsíthető, hogy a magyar nemzetiségű külföldiek közül még jóval többen szerezhettek magyar állampolgárságot a rendszerváltás óta eltelt 13 évben. Becslések szerint 1990 óta akár 20 ezer jugoszláv állampolgár (többségében délvidéki magyar) kaphatott magyar állampolgárságot, letelepedési engedélye tavaly 9781-nek volt. A cseh és szlovák állampolgárok közül tavaly 1728-an rendelkeztek letelepedési engedéllyel Magyarországon. A BM a bevándorlási és letelepedési engedéllyel rendelkezők között tavaly 5859 ukrán állampolgárt tartott nyilván. Az első magyar-magyar csúcstalálkozó 1996-ban volt, amely 1999-ben Magyar Állandó Értekezletre változtatta a nevét, és egyfajta összmagyar parlament szerepét vette át. A Horn-kabinet idején alapszerződések készültek Szlovákiával (1995-ben) és Romániával (1996-ban), amelyek részben rendelkeznek a kisebbségek jogairól is. Az Orbán kormány alatt (2001-ben) a parlament elfogadta a státustörvényt. A számítások szerint Budapest 1992 és 2003 között összesen 49,13 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradva és boldogulva megőrizzék nemzeti, kulturális és nyelvi identitásukat. Az Antall-Boross-kabinet idejéből származó adatok nem teljesek, az első szabadon választott kormány összesen mintegy egymilliárd forintot különíthetett el a határon túliak támogatására. A Horn- kormány idején (1994 és 1998 között) ez az összeg már 6,29 milliárd forintra emelkedett, az Orbán-kabinet alatt pedig ennél is magasabbra: 20,74 milliárd forintra. A 2002-ben kormányra került balközép koalíció 21,41 milliárd forint kiosztásáról döntött. A tavalyi költségvetési támogatási összeget, 10,2 milliárd forintot még az Orbán-kormány hagyta jóvá, de az ideit, a 11,21 milliárdot már a Medgyessy-kabinet irányozta elő. A támogatások egy tekintélyes részét (köz)alapítványok ítélik oda. Ezek közül a legismertebb az 1990 óta működő Illyés Közalapítvány (amely az utóbbi 13 évben összesen 8,52 milliárd forint támogatásról határozhatott), az Új Kézfogás Közalapítvány 3,39 milliárd forint közvetlen gazdasági segítséget nyújtott 1995-ös megalapítása óta közvetlen költségvetési forrásból a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez és szülőföldön maradásának elősegítéséhez. A magyar kisebbség felsőoktatásával, szakképzésével és pedagógusainak továbbképzésével foglalkozó Apáczai Közalapítvány az utóbbi öt évben 3,77 milliárd forint támogatást biztosított. A határon túli magyarok szociális és egészségügyi támogatását magáravállaló Mocsáry Lajos Alapítvány 1992-es megalapítása és 2002 között összesen 421,1 millió forint támogatásról döntött. /Szabó József: Átjönni, elmenni vagy maradni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3. - átvéve a Népszabadság okt. 30-i számából/

2003. november 3.

Két erdélyi ötvenhatos szervezet, az Erdélyi Ötvenhatos Bajtársi Társaság és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége /VPFSZ/ okt. 23-án jelentette be, hogy párbeszédet kezdeményezett az RMDSZ és a polgári oldal képviselői között. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke jelezte: kész részt venni a sepsiszentgyörgyi szópárbajon. Török József, a VPFSZ elnöke jelezte, eddig csak Szász Jenő jelentkezett. /(Dánél): Lesz-e párbeszéd? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

2003. november 3.

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem már több éve próbálja megoldani hallgatói lakásgondját. A Prospero Alapítványnak, amelyet a Színművészeti Egyetem és a Nemzeti Színház mellett hoztak létre 1998-ben, sikerült az Apáczai Közalapítvány támogatásával idén százezer euróért egy 535 m2 területű épületet megvásárolnia. Ebben bentlakást szeretnének létesíteni. Ahhoz, hogy a kollégium lakhatóvá váljon, a helyi lakosság, intézmények, a polgármesteri hivatal, tanács, különféle vállalkozások segítségét kérik. Negyven-ötven diák elszállásolására nyílna lehetőség - jelezte Béres András rektor. Reményeik szerint február- márciusban, de legkésőbb jövő évkezdésig szeretnék a bentlakás kapuit megnyitni. - Megjelent a Symbolon, a több nyelven szerkesztett egyetemi folyóirat második száma, amit az egyetem a Prospero Alapítvány segítségével adott ki. /Mészely Réka: Csak támogató összefogással. Otthon a színészjelölteknek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

2003. november 3.

Nov. 1-jén együtt Margret Stasius-szal, az Evangélikus Világszövetség projekt-koordinációs és ügyintézési titkárával Mózes Árpád püspök Csíkszereda vendége volt. Látogatásuk során találkoztak a csíkszeredai evangélikus-lutheránus egyházközség tagjaival, majd Papp Előd alpolgármester társaságában megtekintették a készülő evangélikus szórvány (missziói) központ építkezési munkálatait. Ez a részben elkészült központ az Evangélikus Világszövetség mintegy 150 ezer dolláros támogatásával létesül. A csíkszeredai látogatást megelőzően Mózes Árpád püspök, együtt vendégével, felkereste Brassó megyét, ahol Krizbán reformációs ünnepi istentiszteleten hirdetett igét. /Püspöki látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2003. november 3.

Október végétől Hargita megyében is hallgatható ultrarövid hullámsávon a Marosvásárhelyi Rádió, közölte Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió aligazgatója. Céljuk, hogy minden társadalmi réteg, minden korosztály számára szerkesszenek adásokat. A magyar szerkesztőségnek 16 alkalmazottja van és 10 külső munkatársa. Ez kevés lefedni a heti 50, napi 7 órás magyar műsort. Kimondottan rádiósképzés nincs Romániában, csak újságírói. Azonban a Magyar Rádió, sokat tanulhattak tőlük. Például a napokban hosszabb időre megérkezik Horváth Lajos, a Magyar Rádió nyugalmazott műsorvezetője, aki beszédtechnikát fog tanítani a munkatársaknak. /Dobos László: Közelebb a Székelyföldhöz. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2003. november 3.

Nov. 2-án ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a haláltábor áldozataira a Brassó megyei Földváron. Megbocsátani kell, feledni viszont nem szabad - fogalmazta meg emlékbeszédében Ungvári Barna András református lelkész abból az alkalomból, hogy hídvégi utódjára, Nagy János lelkészre és gyülekezetére bízta a sírkert és a fogoly-emlékszoba ápolását. Az ökumenikus istentiszteleten Nagy-György Attila brassói római katolikus plébános, Kassay Géza brassói református és Raduch Zsolt brassói magyar evangélikus lelkész hirdetett igét, majd az emlékműnél koszorúkat és virágokat helyeztek el. Bemutatták Benkő Levente Székely Golgota és Papp Annamária Szögesdrót című kötetét, mindkettőről Magyari Lajos, a Háromszék napilap szerkesztője mondott méltatást. A Brassó melletti Földváron 1942-45 között működött fogolytáborban előbb szovjet hadifoglyokat, majd az 1944. aug. 23-i román átállást követően magyar katonákat és többnyire internáltakat tartottak fogva. /Földvár - örökös zarándokhely. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2003. november 3.

Fodor László, egykori kollégiumi diák, ny. zenetanár, kórusvezető Zenetörténet címen idén kiadott munkáját adományozta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárnak. A Csíkszeredában kinyomtatott kézikönyv e műfaj európai fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatait taglalja.Aknay Tibor, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa évtizedes búvárkodása által szépapjáról, Gáspár Jánosról (1816-1892), a Bethlen Kollégium tanítóképző tagozatának első igazgatójáról állított össze a Nagyenyeden és Budapesten őrzött dokumentumokból értékes válogatást, mely gazdagítja a jeles nagyenyedi professzor életművéről szóló irodalmat. Fülöp István, aki hosszú éveken át a csombordi Gazdasági Iskola tanáraként és aligazgatójaként működött, nagyszámú szerző bevonásával értékes diákantológiát adott ki Hogyan tovább erdélyi fiatalság? címmel. Az aradi Nyugati Jelen a napokban megjelentett Évkönyvében minden érdeklődő megtalálhatja a maga olvasmányát. A 10 évvel ezelőtt, 1993-ban Nagyenyeden megalakult s jelenleg Marosvásárhelyen működő Castellum Alapítvány az erdélyi történelmi családok tájékoztatóját, a Castellum Értesítő idei, augusztusi számát postázta. Varga László ny. lelkipásztor két becses munkája: A fegyencélet fintorai. Románia 1956 után, valamint: A Sátán halott! c. tanulmányokat, cikkeket, előadásokat tartalmazó kötete. /Győrfi Dénes: Hazajáró lelkek - nagyenyedi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2003. november 3.

Megjelent Duka János: Csíki furfang /Nagyapó mesefája 12., Pallas-Akadémia Könyvkiadó Csíkszereda/ című, a szerző gyűjtéseit, mesefeldolgozásait tartalmazó könyve. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2003. november 4.

Az elmúlt héten a román vezetők a nagyvilágot járták, közben otthon egymást érték a diák- és munkástüntetések. Iliescu elnök néhány nap alatt három kontinensen járt: az Egyesült Államokban viszonozta Bush bukaresti vizitjét, Portugáliában az EU-csatlakozás újabb támogatóit kereste, Szenegálban pedig gazdasági tárgyalást folytatott. A kormánypárt, az SZDP küldöttsége a pártelnök-miniszterelnökkel az élén Brazíliába utazott: az SZDP végre teljes jogú tagja lett az összejövetelét Sao Paoloban tartó Szocialista Internacionálénak. A tagság egyetlen ellenszavazattal történt meg: az ugyancsak romániai Demokrata Párt szavazott ellenük. - Országszerte ellenőrzik a kórházakat és majdnem mindenütt súlyos visszaéléseket fedeznek fel.. /Molnár Judit: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./

2003. november 4.

A képviselőház Állandó Bizottsága nov. 3-án elutasította a Szilágyi Zsolt parlamenti mandátumának megvonásával kapcsolatos kérelmet, amelyet a Nagy-Románia Párt (NRP) nyújtott be azzal az indoklással, hogy az RMDSZ-képviselő részt vett a Székely Nemzeti Tanács létrehozásában. Tudor Mohora (SZDP), a Képviselőház főjegyzője közölte, az Állandó Bizottságban csak az NRP képviselői támogatták a kérést, az SZDP, az RMDSZ és az NLP ellene szavazott, a DP tartózkodott. "Úgy döntöttünk, hogy megvárjuk az SZNT megalakulási körülményeinek kivizsgálására felkért intézmények álláspontját", szögezte le Mohora. /Szilágyi Zsolt marad. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2003. november 4.

Nyílt levelet intézett a Demokrata Párt-Nemzeti Liberális Párt szövetség kovásznai vezetősége Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez és Albert Álmoshoz, az RMDSZ kovásznai szervezetének elnökéhez. Az irat azt javasolja, hogy az RMDSZ vonja vissza politikai támogatását azoktól a tagjaitól, akik a székely székek létrehozásánál szerepet vállaltak. /A demokrata-liberális szövetség a székely székek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2003. november 4.

Nov. 5-én kezdi meg Maros megyei helyszíni vizsgálatát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-plakátok miatt meghurcolt vezetőinek ügyében az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Asztalos Csaba, a tanács vezetőtestületének magyar tagja a plakátügyben vizsgálódó bizottság vezetője. Átvizsgálják a plakátok terjesztőitől vett rendőrségi nyilatkozatokat, az ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyveket, és meghallgatják a Székely Nemzeti Tanács valamennyi bekísért tagját. Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság elnöke közleményben jelentette ki, a modern Romániában első ízben támadták meg a szabad egyesülés jogát. Úgy vélte, etnikai diszkrimináció történt, amely ellen a diszkriminációellenes tanácsnak saját hatáskörben kell vizsgálatot indítania. Asztalos Csaba elmondta, hogy a tanács eddig a romaellenes megnyilatkozásairól elhíresült Románia megyei tanácselnökre rótta ki a legmagasabb bírságot, 20 millió lejt. /Gazda Árpád: Helyszínen a bizottság. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-590




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998